Szennyezett Sajó – Vizsgálódnak a bányában
A Sajó vizének szennyezésével kapcsolatosan kedden a bányamentő szolgálat felméri a használaton kívüli alsósajói bánya mintegy 1700 méteres szakaszát. Azt szándékoznak megállapítani, műszaki szempontból lehetséges-e a vizet a föld alatt úgy átirányítani, hogy ne közvetlenül a Sajóba folyjék.
„A bányaművek műszaki felmérésének célja megállapítani, hogy műszaki szempontból lehetséges-e átirányítani a vizet a kisfeketepataki lelőhelytől a VI. szinten át a József-táró portáljáig, majd onnan a felszínre. Vizsgáljuk a bánya levegőjének összetételét, a szellőzést, az általános műszaki állapotot, a döntő helyeken fotó- és videófelvételek készülnek majd” – magyarázta Stanislav Paulík, a Fő Bányamentő Állomás igazgatója.
A bánya elhagyatott, már több mint egy évtizede használaton kívül van, szellőztetés és karbantartás nélkül. Paulík szerint a levegőben magas a mérges gázok, főleg a hidrogén-szulfid, a kén-dioxid, a szén-dioxid és a szén-monoxid aránya, így csak légzőkészülékkel tudják végezni a munkájukat. Négy órára elegendő oxigént tudnak magukkal vinni.
A gazdasági és a környezetvédelmi minisztérium közötti megállapodás alapján az Ércbányák állami vállalatnak intézkedéseket kell tennie, hogy a bányavizek ne közvetlenül a Sajó folyóba ömöljenek. A tervek szerint a földfelszín alatt, a bánya hatodik szintjén terelik el a vizet a József-tárón keresztül a felszín felé. „Vagyis olyan módon, hogy ne közvetlenül a Sajóba folyjék” – magyarázta Paulík.
Február óta folyik a szenny a Sajóba
Mint arról korábban beszámoltunk, a Sajó február közepén vált vörösesbarnává, rozsdaszínűvé amiatt, hogy az elhagyatott alsósajói vasércbányából szennyezett víz kerül a folyóba. A bányát 1975-ben nyitották meg, 2008-ban hirtelen, szinte egyik napról a másikra bezárták, s az érc fejtésénél használt technológia, a bányagépek a föld gyomrában maradtak. A létesítmény az Ércbányák állami vállalat fennhatósága alá került. A tizenháromszintes bányát fokozatosan ellepte a víz, amelyet 2011-ig elektromos szivattyúval távolítottak el. Ezután egy vízelvezető tárót vájtak ki, amely egyenesen a Sajóba torkollik. A bánya mostanra megtelt vízzel, amely az alsóbb szinteken szennyeződik, majd a nagy mennyiségű szennyeződéssel egyetemben a folyóba ömlik. A szennyezett víz rengeteg oldott vasat tartalmaz, amely a folyóban oxidál, vörösesbarnára festi annak vizét. Naponta körülbelül 2,5 tonna vasvegyület kerül a Sajóba, emellett más veszélyes nehézfémek, átmeneti- és félfémek, például nikkel, mangán, cink vagy arzén.
A helyzettel a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (SIŽP) is foglalkozik – bár az már más kérdés, mennyire hatékonyan –, amely egyfajta műszaki rendszert tervez üzembe helyezni a bányából kifolyó víz tisztítására, de hogy milyet, egyelőre nem tudni. Addigis ideiglenes megoldásként eltérítik a bányába folyó felszíni vizeket. Kisfeketepatak (Kobeliarovo) településen már dolgoznak a helyi patak medrének átalakításán, az ugyanis a múltban beomlott a kibányászott rétegekbe, ezáltal megnőtt a bányába befolyó víz mennyisége.
