2023. február 12., 19:19

Száz szerető egy feleség. Randevú a galántai múzeumban

A közelgő Bálint-nap alkalmából különleges randevúra hívták az érdeklődő látogatókat a Galántai Honismereti Múzeum kreatív munkatársai. Az állandó tárlatban ezúttal régi szerelmi praktikákról, népi szerelmi varázslatokról, bájitalok elkészítéséről és hatásáról, valamint a századeleji udvarlási szokásokról esett szó.

Galántai Honismereti Múzeum
Galéria
+3 kép a galériában
A látogató hölgyeket a patika megléte is érdekelte. Még emlékeztek a bútorra a valamikori városi gyógyszertárból.
Fotó: Szomolai Andrea

A Galántai Honismereti Múzeumban másodszor rendezték meg a Randevú a múzeumban eseményt február 11-én a közelgő Valentin nap apropóján. A látogatók szeretik ezeket a tematikus múzeumi rendezvényeket, kimagaslóan több érdeklődő érkezik ilyenkor az intézmény falai közé, mint egy-egy időszakos tárlat megtekintésére. A tavalyi randevúkon az alsónemű-viselet egyes darabjait mutatták be pároknak a tárlatvezetők egy individuális tárlatvezetésen.

Idén a régi idők városi és falusi randevúzási módjaira fókuszáltak. A látogatók elsajátíthatták a legyezőnyelv alapjait, megismerkedhettek a népi szerelmi mágia praktikáival és a szerelmi mágia és jóslások hatásaival. Közben még a múzeum konyháján főtt, „kotvyasztott” szerelmi bájitalokat is megkóstolhatták.

Galántai Honismereti Múzeum
Randevú a múzeumban. Pukkai Judit a szerelmi bájitalok titkait magyarázza a látogatóknak
Fotó:  Szomolai Andrea
Népszerűek a tematikus tárlatvezetések

Pukkai Juditot, a múzeum referensét, az egyik ötletgazdát éppen az egyik szerelmi bájital kavargatása közben kérdeztük a szervezési kérdésekről. Az idei randevút már sokkal nyitottabban tudták megszervezni, hiszen 2022-ben még a Covid-lezárások árnyékában lehetett csak óvatosan gondolkodni. A tavalyi individuális tárlatvezetésekkel sikerült kiküszöbölni a Covid-rendelkezéseket, idén viszont már akármennyi látogatót tudnak fogadni egyszerre a randevún. A lektorok az állandó tárlatban kísérték végig az érdeklődőket. A tárlatvezetések magyar és szlovák nyelven több ciklusban valósultak meg. Judit elárulta, amikor ilyen speciális dologra adják a fejüket, mindig van egy izgalmas előkészületi időszak, amely kutatással, készülődéssel, várakozással zajlik. A galántai múzeum programkínálatából az utóbbi években nem maradhat ki a múzeumpedagógia és újabban már az andragógiai képzés sem.

A polgári kultúrát, lakásbelsőt bemutató teremben Alenka Dömötörová tartott előadást a legyezőnyelvről, a polgári udvarlói szokásokról, arról, milyen titkos vagy nem éppen titkos jelnyelvvel tudtak üzenni a kisasszonyok a legyezőik segítségével. 

A hölgy látogatók maguk is kipróbálhatták, hogyan kell nemet vagy éppen igent üzenni egy úriembernek a legyezők bájos nyelvén. A legyező nem csak divatos tartozék, hanem fontos kommunikációs eleme is volt a múlt századoknak Minden mozdulatnak, remegésnek, rebegésnek pontos mondanivalója volt. Ki lehetett vele fejezni  örömet, haragot, dacot, sajnálkozást. A legmagasabb társaságok hölgyei tökéletesen és finoman kommunikáltak a legyezőkön keresztül híveikkel – tudtuk meg a tárlatvezetőtől.

Galántai Honismereti Múzeum
Randevú a múzeumban. Alenka Dömötörová a legyezőnyelv rejtelmeiben vezeti be a látogatókat
Fotó:  Szomolai Andrea

A szerelmi bájitalok rejtelmeibe az 1900as évek elején készült patikaszobában Pukkai Judit vezette be a nagyközönséget – ahol szó esett a jósló mágiáról, a bűbájos fortélyokról, de arról is, hogy milyen testrészek vagy esetlegesen testnedvek kerülhettek be egy-egy ételbe, utalva szerelmi kapcsolat összefűzésének vagy megerősítésének érdekében a régi világban. A merész érdeklődők még a málnaszörp alapú szerelmi bájitalt, vagy az erős gyömbérteát is megkóstolhatták.

Menstruációs vér a pogácsába, sperma a pálinkába

A szerelmi praktikákról, jóslásokról és a népi udvarlói és házasulandói szokásokról a múzeum nyugalmazott néprajzosa, Szanyi Mária beszélt, aki hatalmas tudásával és lebilincselő előadói stílusával adta át a népi mendemondákat.

Valamikor nem annyira a szerelem határozta meg a házasságot, hanem „suba a subához, guba a gubához” elv alapján köttettek a frigyek. Volt egy mondás, hogy száz szerető, egy feleség. Igazából nem nagyon bánták a szülők, ha udvaroltak egy lánynak, mert hát milyen lány az, akinek nincsenek udvarlói, de csak egy kiválasztott lehetett. A szülők döntötték el, kiket házasítanak össze, és ebben azért nagy szerepe volt a vagyonnak”

– magyarázta a frigyek népi hátterét Marika néni. Kétféle dolgot különböztetünk meg, mikor szerelmi jóslásokról beszélünk. Az egyik, amikor a lányok vagy ritkábban a legények tudni akarták, hogy ki lesz a párjuk. A másik dolog bizarrabb és keményebb volt. Amikor már összeboronálták a párt, el akarták érni a szerelembeesést. Ez volt a legnehezebb.

Galántai Honismereti Múzeum
Randevú a múzeumban. Szanyi Mária szívesen tölt időt valamikor munkahelyén
Fotó:  Szomolai Andrea

A parciális vagy analógiás mágia szerint voltak olyan praktikák, hogyha valaki megkapott egy testrészt vagy testnedvet a másikból, az olyan, mintha az egész embert megkapta volna. Ezek voltak a megetetések, illetve megitatások. Ilyenkor például menstruációs vért tettek a pogácsába, vagy spermát a pálinkába, vagy női combok között „megfürdetett” tojásból sütöttek rántottát.

A népi jóslásokkal és szerelmi praktikákkal a Magyar7 hetilap következő számában foglalkozunk tovább.

Galántai Honismereti Múzeum
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.