Szarka Zsófi konyhatitkai

A főzés és a gasztronómia a menny és a pokol közti egyetlen kapu. Kizárólag az élvezetekről szól, de legtöbbször a mennybe repít valamennyiünket. Ezt tartja a varázslatos mosolyú gasztroújságíró és blogger, Szarka Zsófi. A mátyusföldi Nádszegről származó fiatalasszony sokak számára ismerős lehet, hiszen kreatív főzéstudományának eredményei, a Szarka Zsófi konyhája című kis online gasztrobirodalmának hírei egyre több emberhez jutnak el. A követők már alig várják, hogy Zsófi közkincs-csé tegyen egy-egy receptet, gasztromesét vagy izgalmas főzős történetet. A precíz konyhatündér pontos és világos receptjei alapján ugyanis bárki fejedelmi lakomákat és étkeket varázsolhat a családi asztalra.

A gasztroújságíráson, videóanyagok készítésén és a blogíráson kívül más újdonság is van Zsófiék háza táján. A közelmúltban indították el a vállalkozó-borász férjével, Andrással közösen a Gasztromesék című borvacsorarovatot, amely egy történetekkel tűzdelt kutatásokon alapuló rovat, étel- és bor-ajánlóval. Hagyományos magyar, vasárnapi ráérős nagyebédek titkait tárják fel ilyenkor. Mivel Zsófiék külföldön élnek és a járványügyi helyzet nem tette lehetővé, hogy személyesen látogassunk el a Győrben található stúdiókonyhájába, ezért a farsangi étkekről, hagyományokról és a főzés birodalmában töltött kalandokról csak egy videókonferencián tudtunk beszélgetni. Noha a módszer kissé személytelen, Zsófi bája és a gasztronómia, a főzés és az evés iránti elkötelezett szeretete és ragaszkodása így is érezhető volt.

– Főztem már álomkonyhákban, Michelin-csillagos éttermekben, nagyanyámnál, kollégiumban, nappaliban, lépcsőn, fűben vagy akár az ölemben, a lényeg mégis az, hogy a retikülben a rúzs és a parfüm mellett minden esetben kéznél legyen pár alapfűszer, némi keverőeszköz és olykor akár egy darab füstölt lazac is. Így teremti meg magának bárki, bárhol és bármikor a saját főzőbirodalmát. A főzés kikapcsol, feltölt, sikerélményed is van közben. Tulajdonképpen ez egy szeretetforrás magadnak is és a családodnak is – meséli Zsófi.

Zsófi, mint mondja, állandóan az ételekről beszél, kóstol, recepteket gyűjt és ír. A munkája egyben a hobbija is. A receptjei izgalmas módon születnek, nagyon sok antikváriumból szerzett, régi könyvet olvas, összefüggéseket keres és variál, hogy a kész recept alapján minden háziasszony sikert tudjon elérni. Tapasztalatai szerint a hétköznapok konyháját sokan szívesen újítják meg, hozzák be oda a nádcukrot, az eritritet, az egészségesebbnek mondott hozzávalókat, de a nagy ünnepeken kicsit mindenki „feláldozza” a saját szervezetét, és a nagymama receptjei alapján, a hagyományos módon készült ételek kerülnek a család asztalára.

Ha már egy évben csak egyszer van farsang, akkor  készítsünk igazi, hamisítatlan, szalagos farsangi fánkot, siskát, nevet Zsófi, hozzátéve, hogy Magyarországon a siska szó ismeretlen, de a környezete kedvesen fogadja, ha szeretettel beszél arról, hogy a Mátyusföldön a fánkot siskának is hívják.

A farsangi időszakban a gasztronómia a vigadalmakra, a nagy mulatságokra volt felépítve a hagyományok szerint, egészen hamvazószerdáig.

Ez az az időszak, amikor mindent szabad, amibe minden mértéktelenség belefér: a bor, a cukor, a fehér liszt, a vadhús. Ebben az időszakban a konyhában nem szabad spórolni a hozzávalókkal, de ez a fajta hedonizmus igazán csak akkor megengedett, ha utána megtartjuk a böjtöt.

Zsófi hozzáteszi, a farsangi fánkok terén egyre több háziasszony mer kísérletezni a fánk királynőjének, a szalagos fánknak az elkészítésével. A bátortalanabbaknak az isteni almafánk, túrófánk és a csörögefánk készítése ajánlott.

– Azt olvastam, hogy régen, a 18–19. században is rengeteg típusú fánk létezett. Arany Jánosnak például a Marcza-fánk volt a kedvence. Valójában a jó házi tojás az alapja mindegyik fánknak. Hat fontos szempontot kell betartani: a cukrot fehéredésig kell keverni a tojással, a tésztát éles kiszúróval szúrjuk ki, mert a tompa összenyomja, harmadszor pedig jól ki kell dagasztani a tésztát. Továbbá: csípjük össze az ujjunkkal erősen a tésztát, süssük a fánk alsó felét fedő alatt, és a tésztába mindenképpen tegyünk rumot, mert az alkohol kicsapja az olajat.

Így születnek puha, szalagos és habkönnyű, hihetetlenül illatos fánkok. Az ördög a részletekben rejlik, ne gondolja a háziasszony, hogy jó lesz az úgy is, ha elbagatellizálja a részleteket.

Zsófi elárulja azt is, hogy otthon sok ösztönzést kapott az édesanyjától és a mamájától. Mindketten a klasszikus konyhát követik, de nagyon szeretik az új reformételeket, az új recepteket is.

– Igyekszem lemásolni az ő tökéletes, klasszikus ételeiket is. Nincs párja az anyu vadasának, mama uborkabefőttjének. Öröm ízlelni, szagolni, amikor apu a gulyást főzi, olyannyira, hogy még a férjem is teljes mértékben rajongója az apósa konyhájának. Igyekszik tőle tanulni, hiszen ritkán főz férfi ennyire jól.

Belső kis titok, hogy bármerre is vannak éppen a nagyvilágban szétszóródva a család tagjai, mindig megosztják egymással az aznapi ebédjük fotóját. 

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2021/6. számában)