Sőreg: a Bagolyvár árnyékában
Sőreg mesés természeti környezetben fekvő kisközség a Losonci járásban. Határát vulkanikus hegyek alkotják. A települést először 1219-ben Seureg néven említik az okiratok, de a régészeti leletek szerint a területen már a kőkorszakban is éltek emberek.
A település egyik nevezetessége a Dánoskő, mai nevén Bagolyvár. A feljegyzések szerint a tatárjárás idején az odatelepített jobbágyok saját költségükön a falu melletti Dánoskő hegyét megerősítették, a király alattvalóit a barbár pusztítás elől megvédték. A 85 méter magas sziklára épített erődítményt így a tatároknak sem sikerült bevenni. Tettükért IV. Béla három bolondóci várjobbágyot felszabadított, és a királyi házhoz tartozó szolgák közé emelte őket. Később a vár a faluval együtt a Kazai Kakas családhoz került. 1385-ben egy okirat még kisebb erősségként említi, de Zsigmond király 1415-ben kelt oklevelében már romként szerepel, azóta sem épült fel. Gróf Nyáry Jenő 1870-ben végzett ásatásokat a Várhegyen, ahonnan sikerült cserépedény-töredékeket, állatcsontokat, rőzsefonás lenyomatát és sok más tárgyat begyűjteni. A leletek azt bizonyítják, hogy a hely valamikor stratégiailag fontos szerepet töltött be, és már a kőkorszakban is lakott volt. Bár a falu fölé magasodó sziklaszirtet a környékbeliek Bagolyvárként ismerik, az egykori erődítményből alig maradt meg valami az utókor számára. A terület a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet különleges látványossága, a Novohrad–Nógrád Geopark része, 1964 óta fokozottan védett terület.
A falu másik ékessége a dombtetőn magasodó templom, melynek alapkövét 1864-ben rakták le, építését 1867-ben fejezték be. A falu ismert szülötte Taliga Ferenc labdarúgó, aki az 1958-as és 1967-es magyar kupadöntős csapatnak volt a tagja. De Sőregen született Berecz István, a Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész Berecz András édesapja. Berecz András gyakori vendég édesapja szülőfalujában.
Végh Zoltán harmadik ciklusát tölti polgármesterként a település élén. Tősgyökeres sőregi, így tisztában volt a falu problémáival, és a kezdetektől a megoldásra és a fejlesztésre helyezte a hangsúlyt.
"A legégetőbb probléma az utak, a járdák és a közvilágítás rendbetétele volt. Felújítottuk a buszmegállót is, folytattuk az új temetői rész kiépítését, megújultak az egykori óvoda épületének külső falai, gyermekjátszóteret hoztunk létre. A vár tövében pihenőhely készült, a vár felé turistautat alakítottunk ki, és rekonstruáltuk a falusi patakot, valamint a hangosbemondót. Kis lépésekkel, fokozatosan szépítjük a falut, de a pénzhiány gyakran gátat vet az ötleteinknek. Mivel kis lélekszámú község vagyunk, mint-egy 492 lakossal, ezért kevés részesedési adóbevételhez jutunk. Mégis pozitívumként értékelem, hogy hitelek és tartozások nélkül gazdálkodunk, ami nem kis kihívást jelent számomra" – magyarázza a polgármester. Az ő javaslatára először adományoztak a falu történetében díszpolgári oklevelet. A falu első díszpolgára Pölhös Károly mérnök lett, aki a szövetkezet elnöke volt, s akinek a vezetése alatt a téesz rendkívül eredményesen működött.
Amit tudnak, pályázati forrásokból valósítanak meg. Ebben az évben is több nagy beruházásra pályáztak, s bíznak a pozitív döntésben. A jelenleg hat kamerából álló kamerarendszert szeretnék legalább hússzal bővíteni, felújítani a falu központjában épült egykori tanítólakot, ahová átköltöztetnék a félreeső helyen levő községi hivatalt.
Ugyancsak a tervek között szerepel a kultúrház felújítása, amelyen az elmúlt években is történtek kisebb-nagyobb javítási munkálatok. A bekötőút aszfaltozása is a tervek közt szerepel, ez Besztercebánya megye támogatásából valósulna meg.
Egy határon átnyúló pályázat jóváhagyása is kilátásban van, ezt a testvértelepülésükkel, a magyarországi Istenmezejével közösen nyújtották be. Célja egy fedett szabadtéri színpad megépítése.
Bár a rendezett, takaros falu idegenforgalom szempontjából vonzó lehetne, egyelőre nem érkezett beruházás, pedig a falusi turizmus jelenthetné az egyik kitörési lehetőséget, hiszen ezáltal munkahelyek jöhetnének létre. A polgármester másik tehertételként említi, hogy óvoda és iskola hiányában a közösség is nehezebben tartható össze, ám ennek ellenére a lehetőségeikhez mérten igyekeznek a falu kulturális életét színessé tenni.
"Kétévente felváltva szervezünk falunapot és nyugdíjas-találkozót, minden évben gyermeknapot, veterán járművek találkozóját, Mikulás-napot, de a szilveszteri tűzijáték sem maradhat el. 2018 októberében megalakult a nyugdíjasszervezet, amely 50 körüli taggal működik. Rendkívül aktívak az időskorúak, saját rendezvényeket, kirándulásokat szerveznek, az önkormányzat pedig amiben tud, segítő kezet nyújt nekik." – mondta el a polgármester.
A szülők is a szívükön viselik a kulturális rendezvényeket. Gyermekeiket egy-egy alkalomra verssel, énekkel készítik fel.
Az viszont nagy gond, hogy évente mindössze 1-2 gyermek születik, ezért a népességcsökkenés jelenti a legnagyobb kihívást a község számára.
"A ’70-es évektől virágzó szövetkezetben egészen a ’80-as évek végéig növény- és gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoztak az emberek. Mindenki számára volt munka. A rendszerváltás után azonban felszámolták a szövetkezetet, és azóta egy-két magángazdán kívül senki sem foglalkozik mezőgazdasággal. Az itt élők jobbára a környező városokban keresik a megélhetésüket. Ha tudnánk munkahelyeket biztosítani, a fiatalok is helyben maradnának. Bízom benne, hogy a lassú elnéptelenedés helyett új erőre kap az egykor szebb időket megélt település" – tudtuk meg a polgármestertől.
