Soha nem látott fejlesztések és kiváló magyar–szlovák viszony Besztercebánya megyében
Több száz kilométer út felújítása, milliós nagyságrendű beruházások a középiskolákban, megújult kulturális intézmények, új innovatív projektek, kiváló magyar–szlovák viszony – röviden így lehetne összegezni Besztercebánya megye elmúlt négy évét a Losonci járás vonatkozásában is, mely a megyerendszer létrejötte óta a legsikeresebb négy esztendőnek tekinthető.
Az eredmény szemmel látható. A korábban kátyús, balesetveszélyes utak egyre több szakaszon újulnak meg, a kulturális intézmények omladozó épületei visszanyerik eredeti pompájukat, az elavult szakműhelyek modern berendezésekkel bővülnek. Ennek apropóján kértük meg a járás két magyar megyei képviselőjét, Csúsz Pétert és Agócs Attilát, összegezzék, mi mindent sikerült elérni ebben a választási ciklusban.
– mondja Csúsz Péter. – "Most viszont az elnök vezetésével egy irányba húz a testület 40 tagja. Mindent megbeszélünk és addig tárgyalunk, amíg konszenzusra nem jutunk. Így lehet eredményeket elérni, hiszen minden képviselő megtalálja a járásának megfelelő legjobb megoldást."
"2017 előtt Marián Kotleba vezette a megyét, aki elsősorban a szimbolikus cselekedetekre fókuszált, és mindeközben azt láttuk, hogy a megye fejlesztése leállt" – veszi át a szót Agócs Attila. – "Rossz volt az együttműködés az önkormányzatokkal, amit mi, fülekiek nagyon megéreztünk, amikor másfél évig húzódott a járda felújítása az ún. Sídi úton. Kotleba foglalkoztatási politikája miatt a megye el volt tiltva az európai uniós források lehívásától is, mára viszont nagyon sikeres pályázóvá vált. Tehát nemcsak szemléletbeli változás történt, hanem más lett a hozzáállás is, hiszen rengeteg új, innovatív dolgot vezetett be a megye vezetősége – magyarázta.
A Losonci járásban 87 km II. osztályú és 313 km III. osztályú út tartozik a megyéhez. "Ez olyan hosszúság, amelynek a felújítása sosem fejeződik be, mert minden évben valamelyik szakasz tönkremegy. Ezért fontos, hogy a megyei költségvetésen kívül találjunk más forrást is a felújításra. Egy-egy ilyen pályázat elkészítése hatalmas, több hónapos munka, ezért tartom fontosnak a szisztematikus munkát, ami ebben a választási ciklusban végre beérett. A prioritás tehát egy jól működő megyei hivatal felállítása és működtetése volt" – magyarázta Csúsz Péter.
"Az utak javításáról szakmai szervezet dönt, attól függően, hogy melyek a legrosszabb állapotban lévő szakaszok. Ennek alapján létrejön egy objektív lista, amin belül természetesen még tudnak „mozdítani” a megyei képviselők, de a döntéshozatali mechanizmus objektív számokra támaszkodik. Ebből viszonylag jól jött ki a Losonci járás, hiszen elsősorban a térség északi részén, a hegyi falvakban voltak nagyon elhanyagoltak az utak, így jelentős forrásokat sikerült elkülöníteni az úthálózatra, és persze ebből jutott délre is" – tette hozzá Agócs Attila.
Összegzésképpen elmondható, hogy az elmúlt négy év során a megye majdnem 700 km útszakaszt újított fel saját forrásból, kölcsönből, és az IROP programból.
Fülek vonzáskörzetében a Püspöki utat, a Rátki utat, a Szövetkezeti utcát. Megújult a Rapp–Terbeléd, a Mucsíny– Fülekpilis, vagy a Fülektől Ajnácskő felé vezető út egy szakasza, ahogyan a csákányházi és a bénai bekötőút is. A jövő évben befejezik a bénai bekötőt, kijavítják a sőregi bekötő utat és a Nagydaróc–Guszona közti utat. És ehhez jön az 571-es másodosztályú út felújítása, ami Nógrádból Gömör felé vezet. Az infrastruktúra tekintetében említést érdemel, hogy az Ipoly Nógrád megyei szakaszán Drégelypalánk–Ipolyhídvég és Őrhalom–Ipolyvarbó között épülnek új hidak.
Füleken a szakközépiskola és a gimnázium sem maradt ki a fejlesztésekből.
– avat be a részletekbe Agócs Attila. Állami és uniós forrásokból összesen több mint 1,1 millió eurót nyert a Füleki Szakkӧzépiskola. Ennek jóvoltából csaknem kétszáz diák szerezhet gyakorlati gépészeti és műszaki tudást a teljesen felújított tanműhelyekben. A felújítás ezzel nem ért véget. A harmadik szakaszban a városi önkormányzattal együttműködve egy interreges magyar–szlovák pályázati csomagban szintén benne van a szakközépiskola.
"Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden megyei fenntartású intézményben történtek beruházások Füleken" – tette hozzá a polgármester. De Losoncon megújult a Nógrádi Könyvtár és a Nógrádi Művelődési Központ épülete is.
Nagy előrelépésnek tekinthető, hogy megszületett a régiófejlesztési koncepció. Megerősítették a Területi Desztinációs Menedzs-mentek szerepét, így a nógrádi is komoly pénzinjekciót kapott. "Azzal, hogy a megye belépett ezekbe a regionális turisztikai szervezetekbe, a pénz mellett megérkezett a szakértelem is, ami nagyon felpörgette az idegenforgalmat, a regionális termékek népszerűsítését. Ehhez kapcsolódóan újabb támogatási alprogramokat is ki tudtunk alakítani" – sorolja Agócs. – "Például létrejött egy műemlékvédelmi és felújítási program, amelyből templomokra, várromokra és egyebekre is jutott pénz. Fontos területe ennek az időszaknak, hogy a közúti közlekedésen kívül a tömegközlekedés javítására is számtalan koncepció született, mivel rendkívül fontos az integrált tömegközlekedési rendszer kialakítása. Remélem, hogy a következő ciklusban erre is sor kerül, hiszen azt látjuk, hogy ez a terület óriási közpénzeket emészt fel."
Újdonság a Világbankkal elindított „Catching up regions” elnevezésű kezdeményezés, amely a szociális szféra fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.
"Kimondottan déli, a mi térségünket érintő ügyek ezek, hiszen a hátrányos helyzetű régiók problémáit próbálja felkarolni a Világbank, a régiófejlesztési minisztérium és a megye. Része ennek a projektnek például az idősgondozás megszervezése a kis falvakban, ahogyan a hátrányos helyzetű roma lakosságot érintő pályázatokban való részvétel hatékonyabbá tétele is. Azt gondolom, hogy a regionális különbségek kiegyenlítésében is progresszíven vesz részt a megye" – emelte ki Agócs Attila.
Csúsz Péter elmondása szerint példaértékű a magyar ügyekhez való megyei hozzáállás.
"Nincs olyan kérdés, amit a megyeelnök ne tárgyalna meg frakciónkkal, és értékeli konstruktív javaslatainkat. Azt is fontos megemlíteni, hogy a megye magyar nyelven is tájékoztat. Az oltási kampány például magyar nyelven is zajlott, ami újdonság volt a megye életében. Újra felvettük a kapcsolatot a testvérmegyékkel, különösen jó elnök úrnak a kapcsolata a magyarországi Nógrád megyével" – mondja.
– teszi hozzá Agócs Attila. – "Mivel a pályázatot eredetileg a községek adták be, de nem tudták előfinanszírozni, ezért ezt a megye magára vállalta, illetve az ezzel járó nemzetközi kötelezettségvállalás teljesítését.
A turizmus tekintetében is történtek szimbolikus lépések. Salgótarjánból Füleken keresztül, a Herencsvölgy–Látkapuszta (Hriňová–Látky) környéki sípályákra járt a síbusz, de ezt a kezdeményezést a járvány megszakította.
"Az oktatást érintően több év kihagyás után sikerült újra magyar osztályt nyitni a losonci Winkler Oszkár Építőipari Szakközépiskolában. Ígéret van arra, hogy a következő tanévben a Füleki Szakközépiskolában is nyílik egy magyar nyelvű osztály, és ha lesz rá igény, akkor a jövőben ez a szám növekedhet" – hangsúlyozta Agócs Attila. Mindkét politikus egyöntetűen azon a véleményen van, hogy a Szövetség létrejöttével még szorosabbá válik az együttműködés a megye magyar képviselői között.
Vallják, a jelenlegi helyzetben a legfontosabb a helyi, a járási és a megyei szintű egység megteremtése, hiszen jövőre helyhatósági és regionális választások lesznek.
"Olyan politikát akarunk folytatni, hogy a választóink lássák a Szövetség értelmét és bízzanak benne. A bizalom megszerzése pedig alázatot követel mindannyiunktól. Ebben én partner leszek" – zárta Csúsz Péter.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/42-es számában.
