Soha nem adjuk fel, a végsőkig küzdünk

A nyár elején negyedik életévét betöltő kisfiú lassú, de annál reményteljesebb fejlődéséhez szülei, Péter és Tímea gondoskodó, szeretetteljes és harmonikus légkört tudnak biztosítani. Történetüket a héten megjelenő lapszámunkban olvashatják.

Édesanyja, Tímea terhessége végig problémametes volt, ám a szülést követően bebizonyosodott, hogy bő két héttel túlhordott baba volt. A nagykönyv szerint, ilyen esetben mindkettejük élete veszélyben forog.

Szerencsére a mamára nézve nem volt mindennek következménye, de a szülést követően Matias tüdeje tele volt a kiszivárgott magzatvízzel és az agya a hosszan fennálló oxigénhiány miatt maradandóan károsult – a mozgásért és a beszédért felelős bal rész. Az újszülöttosztályon eltöltött több hét után az orvosok szinte semmi reményt nem adtak a szülőknek. Ők viszont az intézet helyett, régen várt egyetlen fiukat magukhoz vették és elhatározták, kerül, amibe kerül, mindent megtesznek a képességeihez mért fejlődéséért.

2022 Szilveszterén

Fotó:  Takáč Péter

Ahogy náluk tett látogatásomkor arról kérdeztem Tímeát, ajánlottak-e legalább nekik korai fejlesztő szekmbert, akihez fordulni tudtak volna, meglepődve hallgattam, hogy nem. Igy, rögtön a kórházból hazaérve, 2019 őszén maguk kutatták fel a cerebral paresis-el  (gyermekkori agyi bénulás) diagnosztizált baba számára szóba jöhető terápiás módszereket. Érdekes módon, különböző eredményre bukkantak.

A határ túloldalán, Sátoraljaújhelyen elért kiváló Dévény-torna oktatóhoz hetente többször, rendszeresen jártak, rövid idő elteltével látványos javulást tapasztaltak. Ennek szemléltetésére Tímes mutatott is egy kis videót, amin épp a 75 éves Sára néni – aki még Dévény Anna mellett tanulhatta meg a gyógytornát – magyarázza az egyes gyakorlatok hatásmechanizmusát.  A 2020 tavaszán bevezetett járványügyi határátlépési tilalom viszont megakasztotta az addig tapasztalt fejlődést, javulást.

Mivel tudták, hogy nem maradhat torna nélkül, kénytelenek voltak országon belüli megoldást találni. Ez lett a kassai Liberta fejlesztő központ, ahol ugyan magát a Dévény-módszert nem tudták folytatni, de itt is jó kezekbe kerültek. Egy idő után viszont nem győzték a heti háromszori, alkalmanként 50 euróba kerülő terápia költségeit. Ezt meghaladóan nehezen sikerült a kapott időpont és Péter munkabeosztásának összehangolása is.

Ezért nagyra értékelik annak a magán terapeutának a kedvezőbb áron elérhető szaktudásán túl az empatikus személyiségét is, aki a tiszacsernyői vasúton dolgozó apa szabadnapjaihoz alkalmazkodva tudja fejleszteni a kisfiút.

Beszélgetésünk során rácsodálkoztam arra, hogy a keleti végeken élő, fejlesztésre szoruló gyermekeknek mekkora távolságokat kell hetente többször is megtenniük szüleikkel, az apuka, Péter bólogatott. Ahogy mondta, bizony  csak a tornára havi 2400 km-t utaznak. Egyelőre maradt ez a megoldás, bármennyire fárasztó is.

A kassai albérletek árai a közelmúltban annyira felmentek, hogy miután ennek hatására több ismerősük is a várost elhagyva vidékre költözött, nem is foglalkoztak a helyváltoztatás, munkahely keresés gondolatával.

A biztos bodrogközi bázison maradva erőstik egymás. Látogatásom végén lassan már készülődtek az aznapi fejlesztő tornára, igen, azért is 200 km-t tettek med oda-vissza aznap. A környéken sajnos sehol sincs közelebbi fejlesztő szakember...

Ha a jelenlegi nehéz helyetben is tudná segíteni a kitartóan küzdő családot bármilyen összegű egyszeri vagy rendszeres adományával, megteheti.