Séta a losonci parkokban
A városliget Losonc ékessége. A tizenhéthektáros liget francia, angol táj stílusban épült, Czóbel Károly rendőrkapitány javaslatára a 19. század második felében.
Legöregebb fái a platánok, de említést érdemel a csodálatos rózsakert is. Sok ritka fával, mesterséges tóval, mini állatkerttel és különféle szabadidős attrakciókkal a park manapság a családok legnépszerűbb pihenőhelye a városban. De nem ez az egyedüli parkosított része a városnak. A múltban főleg a kastélyok környezetében alakítottak ki figyelemreméltó parkokat, ligeteket. Ezekből sajnos mára nem sok maradt meg Losoncon. A helyi Phoenix Lutetia polgári társulás által szervezett egyik városnéző sétán az érdeklődők bejárták a mai meglévő ligeteket, parkokat. Puntigán József, a társulás elnöke elmondta, elődeink törődtek azzal, hogy minél több zöldövezet, pihenőhely legyen a városban.
"A mai Vasúti utca és Rázus utca kereszteződésében lévő tér egykor Petőfi nevét viselte. Az 1870-es éveben az volt a cél, hogy a Kubínyi térről a városi piacot áthelyezzék ide, viszont ez nem valósult meg. Így végül teret alakítottak ki rajta, fákat ültettek, lócákat helyeztek ki. A közelben volt az egykori Rakottyai zománcgyár, melynek udvara igazi értékeket rejt. Az egyik egy több mint 200 éves hársfa, a másik pedig egy védett páfrányfenyő (Ginkgo biloba). A leveleit hullató fenyőfa közel 20 méter magas, és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet fennhatósága alá tartozik" – mesélte a séta vezetője.
A város központjában, a Kármán József Alapiskola előtt található a város egyik legnagyobb múltú, a város központjában részben máig meglévő, egykor Teleky Istvánról elnevezett parkja. 1896-ban, a millennium évében több jelentős eseményre is sor került a városban.
"A többi között ekkor adták át a Kármán-emlékművet, amelyet a park felső részébe helyeztek, illetve négy jegenyefát ültettek, amelyet az ország jelentős egyéniségeiről neveztek el. Ma már sajnos egyik sincs meg. 1945 után a Kármán-emlékművet eltávolították, helyette két orosz emlékmű került a parkba, amelyek máig ott maradtak" – mondta Puntigán József.
A város egykori lakosai ezen a parkon keresztül jutottak el a Szilassy rétekre, ahol a 19. század közepétől az 1930-es évek közepéig a Tugári fürdő működött. Vizét az ide irányított Tugári-patakból nyerte, környezetét nyárfákkal ültették be. "Említést érdemel a Szilassy kastély is. Nemcsak azért, mert ez lenne a város egyik történelmileg is legértékesebb épülete, de a parkja is figyelemre méltó. Platánfáit 1996-ban nyilvánították védetté. Szomorú, hogy a jelenleg a református egyház tulajdonában lévő kastély rendkívül rossz állapotban van, hajléktalanok lakják. "
A mai artézi kút környezete is egy liget, gesztenyefákkal. A kis teret 2006-ban tetővel látták el, a víz egészségügyi mutatóit többnyelvű tábla hirdeti.
– jegyezte meg Puntigán József.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/46-os számában.
