Sereglés 2025 – a Felvidéken is
Szeptember 20-án ismét megtelt élettel a Kárpát-medence: közel háromszáz településen, mintegy négyszáz közösségben egyszerre csendült fel a népdal, perdült a tánc és elevenedtek meg a kézműves hagyományok.
A Sereglésen, a Kárpát-medencei népművészet ünnepén együtt voltak azok, akik szívügyüknek tekintik a népzene, a néptánc és a népi kézművesség megőrzését.
A rendezvény gyökerei 2017-ig nyúlnak vissza, amikor a Magyar Kormány életre hívta a Csoóri Sándor Alapot, hogy megerősítse a népművészettel foglalkozó közösségeket szerte a Kárpát-medencében.
Az elmúlt hét év alatt ez a program vált a legjelentősebb támogatási forrássá; több mint 21 milliárd forintot juttatott több ezer szervezetnek, új lendületet adva az 1970-es évektől kibontakozó mozgalomnak. A népművészet közösségépítő ereje ma is érezhető: a népdal, a tánc és a mesék nemcsak kulturális értékeinket őrzik, hanem nyelvünket és identitásunkat is gazdagítják. Nem véletlen, hogy a Sereglés programjai mindenhol közös énekléssel és tánccal indultak, felvonulással, majd Csoóri Sándor versével és a csárdás közös megidézésével.
A budai központi rendezvény mellett a Felvidéken is több helyszínen zajlottak események, így Gombaszögön, Dernőn és Farnadon is.
Farnadon a Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes tagjai csatlakoztak a Sereglés programsorozatához. A kultúrház előtt összegyűlt népviseletes táncosok körében elhangzott Chládek Dániel előadásában Csoóri Sándor A faparázs a hóra kivilágít című verse, majd közösen elénekelték az Akkor szép az erdő, mikor zöld… kezdetű népdalt, majd a kultúrházban Vág- és Garam-közi táncokat mutattak be.
Kicsik és nagyok együtt ropták a csárdást, átélve azt a közösségi élményt, amely a Sereglés igazi üzenete: a hagyományaink akkor élnek, ha mi magunk is életben tartjuk őket.
