Sasvár: A Fájdalmas Szűzanya-kegytemplom
A Morvaország határán fekvő Sasvár az egyik legismertebb kegyhely a mai Szlovákia területén. Sasvár a megalakuló Magyar Királyság egyik várispánságának és az akkor székely határőrvidéknek a központja volt. Várának és uradalmának legismertebb urai a Szentgyörgyi és Bazini grófok, majd a Czobor család lett.
Azt a kegyszobrot, amely búcsújáró hellyé tette Sasvárt, Czobor Imre neje készíttette 1564-ben annak emlékére, hogy férje a Szűzanya segítségével jámbor emberré lett. Egy kápolnát is építtetett a szobornak, s mivel a szobornál több csoda is történt, Esterházy Imre esztergomi érsek 1732-ben kegyhellyé nyilvánította.
1733-ban pálosok telepedtek ide, és egy nagy méretű templomot és kolostort is építettek. Mivel Mária Terézia férje Lotharingiai Ferenc a sasvári uradalmat a Czoboroktól megvásárolta, így a templom kegyura az uralkodói pár lett. Ekkor a kegyszobrot a kápolnából az új templomba helyezték át.
A kegyszobor egy Pieta, a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja. Tisztelete a sok csodás esemény hatására rövidesen az egész országban elterjedt. Ennek hatására XI. Pius pápa egy dekrétummal a Fájdalmas Szűzanyát (Hétfájdalmú Szűzanya) a szlovákság patrónájának nyilvánította, VI. Pál pápa pedig a sasvári kegytemplomnak bazilikai rangot (basilica minor) adott.
A kegytemplom teljes egészében barokk jellegű, mind külső formáját, mind belső terét, oltárait, faliképeit tekintve. A Remete Szent Pál-oltár a magyar alapítású Pálos Rend védőszentjének apoteózisát ábrázolja a magyar címerrel és Hungária allegorikus szobrával, amely párnán a Szent Koronát tartja.
Megjelent a Magyar7 2022/5.számában.
