Sajó-ügy – Nincs bűnös?
Haladnak az alsósajói bányában azok a munkálatok, amelyek célja, hogy megakadályozzák az erősen szennyezett bányavíz beömlését a Sajó folyóba. Karol Weis, az Ércbányák állami vállalat igazgatója szerint csökkent a bejutó víz vegyianyag-tartalma, megváltozott a vas- és arzéntartalom, valamint a folyó elszíneződése is. Időközben a rendőrség, amely a nyomozás során a környezeti kárt több mint 357 millió euróra becsülte, megszüntette az üggyel kapcsolatos büntetőeljárást.
A szennyezett bányavíz folyóba jutásának megakadályozására irányuló munkálatok tavaly nyáron kezdődtek Alsósajón. Az első beavatkozásokat a Központi Bányamentő Állomás (HBZS) munkatársai végezték azzal a céllal, hogy megváltoztassák a vízfolyás irányát, elkülönítsék egymástól a tiszta vizet a szennyezettől. 2024 végén újabb munkálatok kezdődtek a föld alatt az Ércbányák vezényletével, a kivitelező az Elgeo-Banská és a Hornonitrianske bane Prievidza vállalat lett.
Az Ércbányák igazgatója szerint a magas ásványianyag-tartalmú bányavíz kifolyása és a Sajó folyó szennyezése az utóbbi hónapokban javuló tendenciát mutat, csökken a kifolyó víz mennyisége és a víz kémiai terhelése is
.
– A Gabriela aknából származó vízhozam is csökken (2024 áprilisában még csaknem 5 liter/másodperc volt, jelenleg körülbelül 2,38 liter/másodperc), mintegy a felére esett vissza. A folyó képe és elszíneződése radikálisan megváltozott, a vas- és arzéntartalom pedig igazolhatóan csökken – tette hozzá az Ércbányák igazgatója.
Az állami vállalat előkészíti két vésztározó, ülepítőmedence, valamint a víz szabályozását szolgáló technológia kiépítését. A szükséges telkeket már megvásárolták, hosszú távú bérletet kötöttek arra a telekre is, amelyen a tározók megközelítésére szolgáló út lesz. A megépítésükkel kapcsolatos közbeszerzési eljárás jelenleg előkészítési fázisban van.
A rendőrség nemrég megszüntette a Sajó szennyezésével, az alsósajói bányából a folyóba ömlő, erősen szennyezett bányavízzel kapcsolatos büntetőeljárást. A környezeti kárt több mint 357 millió euróra becsülték, a rozsnyói horgászszervezetet ért kár pedig közel 667 ezer euróra rúg. A nyomozás szerint mindez előre nem látható esemény és rendszerszintű hiba következménye.
A bizonyítékok vizsgálata alapján a nyomozó arra a következtetésre jutott, hogy az ügyben nem történt bűncselekmény, közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztálya.
A rendőrség megállapítása szerint a szennyezett bányavíz azért jutott a Sajóba, mert a Manó-táróban beomlott egy beton csatorna, így a bányába befolyó tiszta víz az alsóbb szintekre került, ahol kontaminálódott, azaz szennyezetté vált. Ez okozta azt, hogy a bánya a tervezettnél korábban, 2031 helyett már 2022 elejére megtelt vízzel. A bányában elvégzett munkáknak köszönhetően sikerült a szennyezett víz kifolyását másodpercenként 22-25 literről 2-4 literre csökkenteni, ami a rendőrség szerint szintén alátámasztja a betonvályú beomlása és a „rendkívüli esemény”, vagyis a Sajó szennyezése közötti összefüggést.
– A nyomozó tehát arra a megállapításra jutott, hogy az ügyben nem történt mulasztás a közhatalom gyakorlása során, sem az egyes intézmények, sem egyének részéről. Előre nem látható esemény és rendszerszintű meghibásodás történt, így nem állapítható meg büntetőjogi felelősség semelyik érintett intézmény vagy személy esetében – közölte a rendőrség.
A Szlovák Horgászszövetség rozsnyói helyi szervezete, amely 2022-ben a feljelentést tette, nem ért egyet a rendőrség következtetéseivel és panaszt nyújt be a döntés ellen.
Mint mondta, kora tavasszal rettenetesen nézett ki a folyó, az első 10 kilométeren teljesen narancssárga volt. Most jobb képet mutat, viszont az utóbbi időben több volt a csapadék is, nagyobb a vízhozam, ezért nehéz megmondani, valóban jobb-e a helyzet. De nem is a folyó színe a legnagyobb gond.
A januári mérések alapján a Sajóba másodpercenként 3,8 liter szennyezett víz ömlött, ami azt jelenti, naponta 6 kg arzén került a folyóba. Mostanra ez 2,5 literre csökkent, ami még mindig napi 4 kg arzén, hangsúlyozta Varga Tibor.
– Kérvényezni fogom, hogy tegyék közzé a legfrissebb vizsgálati eredményeket, arra várok, hogy egy kicsit leapadjon a folyó. Most ránézésre jobban néz ki, de kérdés, hogy az okozza-e, hogy kevesebb víz jön ki a bányából. Viszont igazából már nem csak a színét kell nézni, az arzént nem látni. Hiába lesz szebb a színe, ha naponta 4 kg arzén kerül bele – hangsúlyozta. Hozzátette, víztisztító rendszer kiépítéséről még mindig nem hallani semmit.
– Pedig a szakemberek, a geológusok, a bányamérnökök azt mondják, ez az egyetlen teljes megoldás. Még ha kevesebb szennyezett víz ömlik is ki a bányából, azt akkor is tisztítani kell, nem pedig egyenesen a folyóba engedni!
Történeti áttekintés
A 2008-ban bezárt alsósajói vasércbányából kifolyó víz 2022 elején festette rozsdaszínűre a Sajó vizét. Mint kiderült, a bányavíz rengeteg vasvegyületet, valamint más, veszélyes nehézfémeket, nikkelt, mangánt, cinket és arzént tartalmaz. Mintegy fél év elteltével ugyan sikerült csökkenteni a folyóba jutó szennyezett víz mennyiségét, de teljesen megállítani nem tudták. A Rozsnyói, Nagyrőcei és Rimaszombati járásra vonatkozóan, amelyeken átfolyik a Sajó, rendkívüli helyzetet hirdetett a kormány.
2024 nyarán ismét emelkedni kezdett a kiáramló víz mennyisége, emiatt a kabinet június elején 1,5 millió eurót különített el a probléma megoldására. Egy hónappal később a Központi Bányamentő Állomás munkatársai neki is láttak a munkának, hogy átirányítsák a bányavizeket, elválasszák egymástól a szennyezett vizet a bányába befolyó tiszta víztől. Augusztusban az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet megtiltotta a Sajóból kifogott halak fogyasztását a húsuk magas arzéntartalma miatt. Szeptemberben a magyarországi NÉBIH is közölte, nem javasolja a Sajóból kifogott halak fogyasztását.
