Rómer Flóris, Pozsony jeles szülötte
Idén volt 210 esztendeje, hogy Rómer Flóris magyar bencés pap, régész, történész, a modern magyar műemlékvédelem egyik úttörője és a Magyar Történelmi Társulat alapító tagja Pozsonyban megszületett. Kiterjedt tudományos munkássága érintette a tudomány, művelődés és műemlékvédelem számos területét. Életét a tudományos kutatásnak, a közösség szolgálatának és a szabadságharcban való részvételnek szentelte. Pozsony eme jeles szülöttéről tartott előadást Korpás Árpád, a Pozsonyi Kifli polgári társulás alelnöke a Pozsonyi Casinóban, amely során sok érdekességre, Rómer Flórisról eddig nem igazán köztudott tényre is rávilágított.
„A 19. századi Pozsony roppant izgalmas terep, hiszen egy rohamos fejlődésnek indult városról van szó. Az 1770-es évek vége felé elbontott városfalak lehetővé teszik, hogy Pozsony történelmi magja fokozatosan egyesüljön a külvárosokkal, a falakon kívüli egykori településekkel, illetve az azokból lett utcákkal: az Ispotály utcával, a Széplak utcával, Szent Mihály településsel és a többivel” – mondta bevezetőjében Korpás Árpád, hozzátéve, ezzel elindul egy olyan infrastrukturális felzárkózása is a városnak, amelynek megvannak a korábbi alapjai, hiszen nagyon fontos kereskedelmi útvonalak vezetnek Pozsonyon keresztül.
Ebbe a dinamikusan fejlődő városba születik bele 1815 áprilisában az a Rómer Flóris Ferenc, akinek a Flóris név a bencés szerzetesként felvett neve. „Maga Rammer, Ramer, Rommer vagy Rómer néven született, ekörül komoly viták vannak, Pozsonyban a Lakatos utcában, valószínűleg egy olyan család sarjaként, amely valamikor a 18. század végén került ide a szomszédos Bécsből, más feltételezések szerint még távolabbról” – mondta az előadó.
Az előadó nagyvonalakban Rómer életét és munkásságát is ismertette, leginkább a kevésbé ismert érdekességekre összpontosítva. Apja sikeres cipész volt, akinek eltökélt szándéka volt, hogy a fiait kitaníttatja. Ami szemlátomást sikerült is neki, hiszen Ferenc fia középiskolai tanulmányai után a Győri Akadémián filozófiát, a Pannonhalmi Főapátságban pedig teológiát tanult.
Rómer Flóris Ferenc 1830-ban lépett be a bencés rendbe, pappá 1838-ban szentelték. „A bakonybéli monostorba elvonulva volt alkalma először találkozni a tudománnyal, amiben nagyon komoly társra talált Ipolyi Stummer Arnold személyében, aki Rómerhez hasonlóan párhuzamosan futotta be a tudós és a főpap életútját, tudvalevőleg egy időben besztercebányai megyés püspök is volt” – emelte ki az előadó. Rómer Flóris 1839-től Györben kezd tanítani, 1845-től pedig Pozsonyban.
– tette hozzá Korpás Árpád.
Az 1848-as forradalmat megelőző években Pozsonyban a legmagyarabb Habsburgnak nevezett József nádor fiának, József főhercegnek, azaz „Palatinus Jóskának” a nevelője, akit Rómer szenvedélyes botanikussá nevel. Rómer hatása az is, hogy a főherceg behatóan foglalkozik a nyelvekkel, katonatiszti pályafutása idején a cigány nyelvvel is foglalkozik, összeállít egy cigány-magyar szótárt is, és a romológia egyik megalapozója lesz a korabeli Magyarországon.
Az előadó kiemelte azt is, hogy Rómer részt vett az 1848–49-es szabadságharcban is. Pozsony akkori helyzetéből kiindulva nagyon komoly szerepet játszott a magyar történelemben, mondta, hiszen itt alakul meg a pozsonyi születésű főúr Batthyány Lajos vezette felelős magyar minisztérium, azaz a függetlenedni akaró Magyarország kormánya.
– mondta az előadó. A szabadságharc bukása után azonban többekhez hasonlóan őt is börtönbe vetették. „Érdekesség ezzel összefüggésben, hogy az egyik vádpont ellene az volt, hogy éppen ebben a 48-as időszakban magyarosítja Rómerről Rómaira a nevét” – fűzte hozzá az előadó. 1854-ben Ferenc József és Sisi házassága alkalmából részesül aztán közkegyelemben, előbb, mint sok más társa.
Rómer alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak és az MTA tagja is volt. Műemlékvédelmi munkássága kiemelkedő, ő kezdeményezte a magyarországi műemlékvédelem első lépéseit.
Sokat utazott az országban és Európa más részein, hogy kutasson és mentse a műemlékeket. Ő hozta létre a váradolaszi római katolikus püspöki palota híres 20 000 kötetes könyvtárát is. 1874-ben aztán kilépett a rendből, de továbbra is aktív maradt, többek között a nagyváradi kanonoki címet viselte, mondta az előadó. A bencés rendből való kilépés után Pesten folytatta a pályafutását, gyakorlatilag a magyar régészet atyjává itt válik.
– fűzte hozzá az előadó.
1867-68-ban Pozsonyban is létrejön a Városi Múzeum, a gyűjteményt Rómer Flóris Ferenc többedmagával az akkori polgármester, Justi Henrik segédletével hozza létre. Rómer 1883-ban hunyt el. Földi maradványait a nagyváradi székesegyház altemplomában helyezték örök nyugalomra
Az irodalomtörténész hírlapíró, a Nyugat-magyarországi Híradót jegyző dr. Vutkovics Sándor egyik cikkében Pozsony vonatkozásában azt írja: A város híres szülöttei: Batthyány, Jeszenák, József királyi herceg, Rómer Flóris. Ez is kijelöli azt, mondta az előadó, hol van Rómer Flóris helye.
Amint azt a továbbiakban elmondta, Rómer halála után merült fel a kérdés, amikor az életrajzát igyekeztek összeállítani, hogy hol is született pontosan. Több forrás a Lakatos utca 10. számú házát adja meg szülőhelyéül, de vannak olyanok is, amelyek a 9. számú házat jelölik meg szülőházaként, sőt a Klarisszák utcája is szóba kerül Rómer születési helyeként, ezek azonban téves felvetéseknek bizonyulnak.
– fogalmazott az előadó, hozzátéve, ezt az állítást később Könyöki József főreáliskolai tanár és múzeumőr is megerősítette, ami azért is hiteles lehet, mert Könyöki gyakorlatilag gyermekkora óta ismerte Rómert. „Elképzelhető az is, hogy ezek a bizonytalanságok vezettek oda, hogy Rómer Flórisnak végül nem állítottak emléktáblát” – fűzte még hozzá Korpás Árpád.
Az iskola, amelyben Rómer Pozsonyban tanított az egykori Klarissza-zárda.
– mondta az előadó.
Az előadó kitért arra is, hogy Dankó József címzetes püspök, pozsonyi prépost volt az, aki maga is komoly műgyűjtő lévén a későbbiek során egyházi és tudománytörténeti okokból kiindulva is szorgalmazta, hogy a Lakatos utcát a nagynevű régiségbúvárról, Rómer Flórisról nevezzék el, és hogy a Városi Múzeumban egy márványtábla is örökítse meg az emlékét.
Egy időre át is nevezték a Lakatos utcát Rómer Flóris utcára, és az is eldőlt, hogy Rómer mellszobrát Stróbl Alajos formázza meg, s a város is hozzájárul ennek a költségeihez – mégpedig az 1890-91. évi állami italmérési adóban való részesedésből fennmaradt pénzből. Persze nem követte közlelkesedés azt, hogy a Lakatos utca legyen Rómer utca, mondta Korpás. Még Ortvay Tivadarnak – aki egyébként kezdettől többször is sürgeti az elhúzódó szoborállítás idején a város törvényhatóságát, hogy állítsák fel végre már azt a szobrot, sőt még azt is kijelöli, hogy azt a Ferenciek terén kellene elhelyezni – is van egy ellenvetése az átnevezés kapcsán, amit ekképpen fogalmaz meg:
De Pozsonyban próbálják Rómer kultuszát másként is ápolni. „Például úgy, hogy a Toldy Kör egy pályázatot hirdet Rómer-életrajz megírására, ami az első két évben kudarccal végződik.
– mondta az előadó.
A szobor kapcsán Korpás Árpád azt is elmondta, bár a szobor eredetileg a Ferenciek terén állt, arccal a Lakatos utca felé fordulva, Alois Kolísek szobra miatt később áthelyezték innen a Városháza udvarára. A szobor felállítása egyébként is jelentősen elhúzódott, aminek az oka egyebek mellett az is volt, hogy Stróbl eredeti bronzalkotását visszaküldték.
Stróblnak ugyanis nem volta pontos információja arról, hogy hol lesz a szobor felállítva, úgy képzelte el, hogy valamilyen falhoz, háttérhez állítják, ezért úgy csinálta meg, hogy a szobor hátsó része kevésbé volt kimunkálva. Végül aztán 1907-ben állítják fel a szobrot.
Rómer egész életében, akkor is, ha távol volt a várostól, mindig odafigyelt a pozsonyi történésekre, amit számtalan adalék is bizonyít a korabeli sajtóból. Jómaga azt is leírta, csak sajnálja, hogy nem itt nyugszik majd. Pozsony azonban mindenképpen büszke lehet jeles szülöttére, aki német származása ellenére is, ha kellett, büszkén kiállt a magyarsága mellett.
