2024. november 15., 15:08

Újra Dunaszerdahelyen járt Robert C. Castel - KÉPEKKEL

A népszerű geopolitikai szakértő a Mathias Corvinus Collegium Felvidék meghívására érkezett az MCC dunaszerdahelyi központjába. A rendezvény hatalmas érdeklődés mellett zajlott, a Facebook-eseményre már napokkal ezelőtt kifüggesztették a virtuális „megtelt” táblát.

robert-c.-castel-eloadasa-telt-haz-elott-zajlott
Galéria
+7 kép a galériában
Robert C. Castel előadása telt ház előtt zajlott
Fotó: Lacza Gergely

Robert C. Castel előadása eredetileg csupán a világrendszerváltás első háborúiról (Ukrajna, Gáza, Libanon, Jemen), azok kitörésének okairól és a lehetséges következményeiről szólt volna, amely konfliktusok nemcsak a harctereken, hanem a gazdaságban és politikában is átrendezhetik az erőviszonyokat.

Pár napja azonban kiderült, hogy ismét Donald Trump lesz az USA régi-új elnöke, így az erőviszonyok, főleg ideológiai és politikai vonalon, valószínűleg némileg újra átrajzolódnak, tehát a beszélgetés moderátora, Csiba Sándor az első kérdéseit ennek vonatkozásában tette fel az est vendégének.
csiba-sandor-es-robert-c.-castel
Csiba Sándor és Robert C. Castel
Fotó:  Lacza Gergely
Lehet szeretni Amerikát, vagy lehet nem szeretni Amerikát, azonban a tény az, hogy a jelenlegi világrend, és ami ebből fakad, a jelenlegi prosperitás és a jelenlegi biztonság az USA-ra épül. Azon lehet vitatkozni, hogy jól, vagy rosszul, de ez egy aránylag stabil világ, amelyben élünk. Sokan ugyanis úgy beszélnek a világrendváltásról vagy a világrendszerváltásról, mint valami rettenetesen pozitív dologról, ami egy szép új világot hoz”

- véleményezte a kialakult helyzetet a geopolitikai szakértő. Minden világrendnek voltak vesztesei és voltak győztesei, viszont amikor ez megváltozik, akkor ebből a stabil pontból szépen elindulunk egy másik stabil pontra. Viszont az átmenetet az egyik stabil pontból a másik stabil pontba úgy hívják, hogy káosz, tehát az árát meg kell fizetni, az pedig háborúk nélkül nem megy, tette hozzá. Tehát egy irányváltás valóban jöhet és jönni is fog az USA részéről, de az erőviszonyok teljes átrendeződése nagyon súlyos folyamatokat indítana el.

2022-ben rettenetesen irritált ez az oroszellenesség, hogy az orosz krémtortától kezdve orosz hússalátáig mindent gyűlölni kellett, de éppúgy visszatetszőnek tartom ezt a reflexív utálatot mindennel kapcsolatban, ami amerikai. Kapjunk a fejünkhöz. Itt nagyhatalmakról van szó, ezek nem magyarpártiak és nem németpártiak, hanem nagyhatalompártiak. Minden nagyhatalomnak maga felé hajlik a keze. Én a kis nemzetek barátja vagyok.

A kis nemzeteknek az az érdeke, hogy több pólus legyen, hogy közöttük lehessen ügyesen lavírozni. Itt nincs semmi értelme fölváltani az amerikai dominanciát egy másikra, mert ugyanolyan kiszolgáltatott állapotban leszel, mint az előző helyzetben. Ha több pólus van, akkor a diplomáciai ügyességet, rugalmasságot, kreativitást egy bizonyos szintig ki lehet használni” - fogalmazott az est vendége, aki Trump megválasztásával kapcsolatban azt fűzte hozzá az eddigi gondolataihoz, hogy itt nem csupán egy emberről van szó, mert ez a választás lényegében egy referendum volt arról, hogy merre tartson a nyugati világ.

A választók arra szavaztak, hogy a nyugati világ ne a gyengeségéről szóljon, mert az elmúlt években azt láttuk, hogy az agressziót szül.

Afganisztánban agressziót szült, Ukrajnában agressziót szült, a Közel-Keleten agressziót szült. Az amerikai választó tehát igen markánsan döntött. A republikánusok mindent megnyertek, a demokraták mindent elvesztettek. Ez egy nagyon határozott válasz volt, és most rajtunk múlik, hogyan megyünk tovább, és hogyan nyújtjuk be ezt a „számlát” itt Európában is, az európai vezetőknek, ugyanis a másik fél birtokolja a legtöbb országban a hatalom pozícióit a médiában, az egyetemeken - mondta Robert C. Castel.

robert-c.-castel
Robert C. Castel
Fotó:  Lacza Gergely

A szakértő szerint az USA is két részre szakadt. Erre a demokratáknak a válasza az volt, hogy az identitást elnyomták, mert szerintük vannak elnyomott fajok, elnyomott genderek. Az, hogy vannak elnyomók és elnyomottak, lényegében a marxista narratíva újramelegítése, amihez hozzátették, hogy mindenki rasszista, aki nem így gondolja. Donald Trump azonban valami mást mondott. Azt mondta, nem erről van szó. Furcsa módon ez is első „blikkre” egy marxista üzenetnek tűnik, mármint az, hogy szerinte az amerikai belső konfliktus osztály jellegű. Az amerikai társadalom oligarchikus lett, a társadalmi mobilitás megszűnt, és az egész egy gúnyjáték tulajdonképpen, a meritokráciát elárulták az emberek, és gyakorlatilag egy ilyen oligarchikus társadalomban élünk, ahol az alacsonyabb társadalmi osztályoknak semmi esélye nincs felemelkedni. Mi a visszatérés? Hogyan lehet megjavítani a dolgokat? Mint Robert C. Castel kifejtette, a demokraták öngyűlölettel, vezekléssel próbálkoztak; azzal, hogy üldözik a „legnagyobb bűnöst” a teremtésben, a hetero fehér férfit. Ebben látják a „megváltást”.

A fehérek után kik a következők, a »bűnösök« a totemoszlopon? A zsidók. Az amerikai zsidók az egyik legfehérebb etnikai csoport. Ezelőtt 80 évvel még nem számítottak fehér embernek Németországban. Most ők a legfehérebbek Amerikában... Milyen érdekes, hogy a szürke ötven árnyalata hogyan kifehéredik... A fehér férfi és a zsidó, ez a két elnyomó, ezeket kell üldözni. Ez a megoldás, amit a demokraták kínálnak.”

Castel hangsúlyozta, hogy amikor a jelenlegi választáson mind a két fél letette a platformját a választó elé, az amerikai állampolgár a tükörbe nézett és megkérdezte magát: mi az, ami engem érdekel?

Érdekel az infláció, és az, hogy a pénzt ne vigyék ki különböző háborúkra. Engem nagyon érdekel a migrációs probléma, mert gyakorlatilag mi a migráció? A migráció az egyfajta adó, amit az alacsony társadalmi osztályokra kivetünk. Ki az, aki nyer a migráción? Az a felső középosztály vagy felső osztály, aki úgy él, mint egy gróf. De van kertésze garasokért, van bébiszittere garasokért.

Gyakorlatilag a haza szolgálja ki a garasokért, és sokkal jobban él, mint a régi Amerikában. Viszont ez egyfajta adó, amit kivetnek az alacsonyabb társadalmi osztályokra, akik hajlandóak garasokért dolgozni, társadalombiztosítás nélkül, nyugdíjalap nélkül, minden nélkül. Ők maguk is sokszor migrációs hátterűek, de ők legális migránsok voltak. Ők legálisan léptek be az Egyesült Államokba.”

Az est vendége a józan paraszti észjárásra hivatkozva kifejtette, hogy a piacgazdaság legegyszerűbb törvénye alapján amikor valamiből sok van, akkor az olcsóbb lesz, amikor pedig valamiből kevés van, az drága lesz.

Ebből az következik, hogy mikor sok munkaerő van, akkor a munkaerő olcsó lesz. Kinek az érdeke ez? A gazdagoknak. Nagyon egyszerűen gondolkodom mindenféle grafikonok nélkül. A valóság ilyen egyszerű, és erre a valóságra reflektáltak az amerikai választók, a feketék, meg a latinok, meg a zöldek, meg a kékek, meg a kockások, meg a pepiták, meg a csíkosak. Mindenki erre reagált. Mert az átlagember nem látja ezeket a színeket. Aki állandóan a rasszról beszél, az a rasszista.”
a-kozonseg
A közönség
Fotó:  Lacza Gergely

Castel szerint az Amerikai Egyesült Államok marad a világ vezető hatalma, akkor is, ha lecsupaszítjuk. Rámutatott, hogy az amerikai haditengerészetnek Reagan elnök idejében 600 hadihajója volt, most ennek körülbelül az egyharmada van meg. Szerinte a másik két szuperhatalom, Oroszország és Kína soha nem fog ebbe a pozícióba kerülni.

Hány külföldi bázisa van Kínának? Egy, talán Dzsibutiban. Oroszországnak hány bázisa van? Kevés. Kubában, Szíriában van két bázis. Én úgy gondolom, hogy a pozitív forgatókönyv a középhatalmak fölemelkedése lenne”,

véli a szakértő. Az a rossz forgatókönyv, amikor például a húszik lezárják a legfontosabb kereskedelmi útvonalat, a Szuezi- csatornát. Emlékeztetett arra, hogy a brit birodalom a XIX. század végén soha nem egyezett volna bele abba, hogy egy sivatagi rablóbanda lezárja az kereskedelmi utat, ami Indiából vezet.

Ha kell, akkor szuronyra döfték volna a fél Ázsiát, de nem egyeztek volna bele, hogy valaki bolondot csináljon mindenkiből a régióban. Na, ez most nincs. Ez is a gyengeségének az egyik jele, hogy egy tengeri szorost, amit a nyugati birodalmak képesek voltak nyitva tartani több száz éven át, most nem vagyunk képesek megvédeni néhány sivatagi csavargóval szemben.”

Kitért a globalizációra is, melynek szerinte az a lényege, hogy megkeressük a Földnek azt a pontját, ahol a leggazdaságosabban elő lehet állítani a valamit, amit megtermelnek, és onnan elszállítják az egész világba. Ennek az ára viszont az, hogy elveszítjük a szuverenitásunkat.

Azzal, hogy kínai fokhagymát veszel, lemondtál a szuverenitásodnak egy kicsi részéről, és így tovább. Ha nem tudsz energiát termelni, akkor a szuverenitásodnak egy hatalmas részéről mondtál le. Ha nem tudsz 155 milliméteres gránátokat gyártani otthon, akkor nem biztosítod a nemzetvédelmet. Biztos vagyok benne, hogy Pakisztánban olcsóbb 155 milliméteres gránátokat gyártani, mint a Brit-szigeteken. A probléma az, hogy mi van, ha Pakisztán nem fog szállítani ilyet. Tehát amikor összeomlik ez az egész, akkor mi lesz?”

Castel nem kívánja meghatározni, hogy Európának, mit kellene tennie ezen a téren, azonban két választási lehetőség van: az egyik, hogy Európa továbbra is élvezi az amerikai „export terméket”, amit úgy hívnak, biztonság. Ennek az az ára, hogy lemond a külpolitikai, meg a biztonságpolitikai szuverenitásról. Azok, akik azt sugallják az európai embernek, hogy itt lehetséges európai módon élni Amerika nélkül, azok szerinte álomvilágban élnek.

Ez egy skanzen, ez egy rezervátum, amit Amerika rendezett be, és gondoskodott a biztonságáról, hogy az európaiak aránylag jól tudjanak élni, anélkül, hogy a biztonságukról gondoskodjanak. Ha valaki ezt unja, akkor ki lehet költözni az állatkertből a dzsungelbe. És akkor el lehet engedni Amerikát. Nem mondom, hogy ez rossz. Én a magam részéről szeretnék egy sokkal szuverénebb Európát, de ha valaki azt hiszi, hogy ez nem járna hatalmas áldozatokkal, az téved.”

Ami a gázai helyzetet illeti, Castel elmondta, hogy a Hamász mint terrorhadsereg most gyakorlatilag nem létezik. Most csak az kérdés, hogy Izrael képes-e a katonai sikert politikai sikerré alakítani, mert a két dolog között nincs automatikus összefüggés. Véleménye szerint nagyon fontos, hogy a palesztinoknak is legyen egy jobb jövőjük, mert ha nekik nem lesz jobb, akkor gondoskodni fognak arról, hogy az izraelieknek se legyen.

csiba-sandor-es-robert-c.-castel_
Csiba Sándor és Robert C. Castel
Fotó:  Lacza Gergely
a-kozonseg
Galéria
+7 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.