A lévai Reviczky Házban megjelenteket a szakosztály vezetője, Müller Péter köszöntötte, majd a lévai Barsi Múzeum nyugalmazott régész-történészének, Novák Margarétának adta át a szót, aki számtalan kordokumentumot felvonultatva mutatta be a lévai születésű képzőművész életútját.
Taby Ilona – Taby Lajos postahivatalnok és Hagara Júlia első gyermekeként – 1907. március 19-én született Léva városában. 1931 és 1935 között a pozsonyi Iparművészeti és Reklámművészeti Iskolában tanult, ahol a rajz és szobrászat mellett a kerámia szakot is elvégezte; szakmai gyakorlatot a modori kerámiagyárban szerzett. Szülővárosában szobrászattal, formatervezéssel, plakáttervezéssel és egyéb képzőművészeti tevékenységgel foglalkozott. 1939 és 1967 között a lévai ónixmárványt megmunkáló vállalatok formatervezőjeként tevékenykedett. Lakberendezési kiegészítőként szolgáló használati és dísztárgyakat tervezett. 1974. július 27-én halt meg.
Édesapja szépen rajzolt, fafaragással is foglalkozott, aminek köszönhetően 1907-től a lévai ipariskola rajztanára lett. Édesanyja szép hangjának köszönhetően ismert énekesnőnek számított Léván. Taby Ica szüleitől nemcsak a szép hangot, de művészi képességeket is örökölt. Édesanyját 13 évesen elvesztette, így két öccse és húga nevelésének gondja az apa mellett reá hárult. Helyzetüket az is súlyosbította, hogy az édesapja csak 1931-ben kapta meg csehszlovák állampolgárságát”
– olvasható Müller Péter beszámolójában, amely arra is rámutat, hogy Taby Ica az elemi és polgári iskolát a lévai zárdaiskolában végezte:
Tanulmányai alatt kapta az első megbízásokat Léváról: 1932-ben a Krisztus levétele a keresztről című patinázott gipszdomborműre, 1934 elején Kersék János síremlékére. Ezeket később a Pálmay-dombormű és a lévai II. világháborús emlékmű követte.”
A megjelentek az előadás után Taby Ica szülőházánál is tisztelegtek a képzőművész emléke előtt.
