2021. június 3., 10:01

Rendhagyó Múzeumok Éjszakája Szőgyénben

Ritkaság, hogy múzeum legyen egy faluban, de Szőgyénben annyi ásatás volt és olyan értékes leletek kerültek felszínre, hogy az érsekújvári Thain János Múzeum kihelyezett részleget létesített a községben. Idén a két elpusztult templom leleteit tekinthetik meg az érdeklődők virtuálisan.

Svajcer Edina múzeumvezető
Svajcer Edina múzeumvezető
Fotó: Bokor Klára

Svajcer Edina, a múzeum vezetője kalauzol a vitrinek között. Bevezetőben elmondja Szőgyén régi település 1156-ban Martyrius érsek már nagyobb településként említi, Schodou néven. Már akkor volt a községben Szent István korából származó kis kápolna. Helyébe 1291-ben emelték a Szent Mihály templom kéttornyú épületét.

Magyar- és Németszőgyén kialakulása

Amikor tatárdúláskor a vidék elnéptelenedett, IV. Béla király úgy döntött, német telepesek érkezhetnek a faluba. 40-50 család jött a papjukkal együtt, és a község északi részén telepedtek le. Ott saját templomot építettek, először fából, aztán kőből. Nem volt köztük és a magyarok között jó viszony, legfőképp a nyelvi nehézségek miatt. Ekkor szakadt ketté a falu. Külön tartották hát a miséket, mindenki a maga templomában.

a magyarszőgyéni templom makettje
A magyarszőgyéni templom makettje
Fotó:  Bokor Klára
A németek temploma megsemmisült, közös templom épült

A németek által épített templom többször megrongálódott, leégett, végül olyan szinten megsemmisült, hogy nem volt értelme felújítani. Ezért az 1700-as évek elején egy új templomot építettek a két falut elválasztó vonalra, amely már közös volt. Sajnos az se bírta sokáig, egy földrengésben annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Végül az esztergomi érsekség úgy döntött, ugyanide egy nagy templomot fognak építeni. Ez a ma is látható Nagyboldogasszony-templom, az idén 220 éve, hogy felszentelték.

A török időkben palánkvár épült a magyarszőgyéni templom köré

Közben azért a magyarszőgyéni Szent Mihály templom is működött hosszú éveken keresztül. E köré a török harcok idején egy palánkvárat építettek köré, árokkal és sáncokkal, ami a védelmi rendszert szolgálta. A kéttornyú templom túlélte a törököket az I. világháborút, majd a II. világháborúban a kivonuló németek felrobbantották.

A magyarszőgyéni templom helyén az Árpád-kori alapokat rekonstuálták
A Szent Mihály templom alapjai rekonstruálva lettek búcsúkor tartanak itt miséket, de választják a templomkertet esküvők színhelyéül is
Fotó:  Bokor Klára
Ásatások voltak mind a német-, mind a magyarszőgyéni elpusztult templomok helyén

Nagyon gazdag leletanyag került elő mindkét templom ásatása során. Az első két vitrinben a németszőgyéni leleltek egy része található. Az előkerült tárgyak arra utalnak, hogy gazdag német családok érkezhettek annak idején. Nagyon szép arany és ezüst ékszereket, gombokat találtak.

A többi vitrin anyagai a magyarszőgyéni templom ásatásából kerültek elő. 16-17. századi fegyverek, ágyúgolyók, kézigránátok, lószerszámok, kulcsok, edények, érmék sokasága, kerámiák különböző méretben, színben és formában, valamint egy csontból készült napóra és iránytű, amely valószínűleg a várkapitányé volt a török harcok idején. Az eredetije sajnos nincs Szőgyénben, itt csak a rajza tekinthető meg. A Szent Mihály templom alapjai rekonstruálva lettek búcsúkor tartanak ott miséket, de választják a templomkertet esküvők színhelyéül is.

A csontból készült napóra és iránytű rajza
A csontból készült napóra és iránytű rajza
Fotó:  Bokor Klára

Sok szeretettel várják a múzeumlátogatókat személyesen is. Hétköznapokon hétfő kivételével 8-16 óráig, hétvégén telefonos egyeztetés alapján.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.