Régiótörténeti konferenciát tartottak Deákin - KÉPEKKEL
Régiótörténeti konferenciát tartott Szent István király ünnepének alkalmából a Csemadok. Az országos Szent István király ünnepségnek a hagyományokhoz hűen Deáki adott otthont. A konferencián ezúttal Alsószeli, Diószeg és Nagyfödémes település történelmi, kulturális és társadalmi fejlődésének folyamatáról szerezhettek ismereteket a jelenlevők.

Nyolcadik alkalommal rendezték meg a mátyusföldi Deákin a Csemadok országos Szent István ünnepségét. A cél, hogy minél több kultúra iránt érdeklődő közösséget, szervezetet bekapcsoljanak a régiótörténet megismerésébe.
– magyarázta Mézes Rudolf, főszervező, a Csemadok nyugati regionális alelnöke. Az tapasztalható, hogy a konferencián érintett települések lakosai nagyban érdeklődnek azon információk iránt, amelyek elhangzanak az előadások során. A jövő évben a tervek szerint Felsőszeli, Deáki és Zsigárd mutatkozik majd be a régiótörténeti konferencián.
A konferenciát Jakócs Krisztina, a rendezvénynek évek óta otthont adó Deáki polgármestere nyitotta meg. Kihangsúlyozta, a Felvidéken és a Mátyusföldön is van mit ünnepelni, hiszen Szent István népe vagyunk, és ezt a gyökeret nem lehet kitépni a magyar szívekből.
A nemzet csak akkor remélhet jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért. Kellet, hogy őseink, nagyszüleink, dédszüleink is igent mondjanak a kultúrára, a hagyományok őrzésére, a közösségalkotásra, csak ezért lehetünk mi is itt, ezért van fontossága és létjogosultsága a régiótörténeti konferenciáknak.
A polgármester nyitóbeszédét Bukovszky Dorottya szavalata előzte meg.
Alsószeli magyar kultúrájáról, az „éneklő” falu múltjáról és jelenéről a község legendás tanító bácsija és karnagya, Szabados László mesélt az érdeklődőknek a konferencián. Laci bácsi közel harminc éven át volt az alsószeli magyar kisiskola igazgatója, megélte a múlt század történelmi viharait, nagy tanító elődeit követve énekkart vezetett, közösséget szervezett a faluban, máig aktív krónikása, fényképésze a településnek – elmondható, hogy nála többet talán jelenleg senki nem tud Alsószeli múltjáról és jelenéről.
Laci bácsi rámutatott, hogy voltak idők, mikor egy-egy településen 4-5 színjátszó, éneklő csoport is volt – van tehát mire büszkének lenni, és van mit folytatni. Ezt bizonyítva lépett színpadra az alsószeli férfi Daloskör és a fiatal hölgyeket ölelő Varsás éneklőcsoport is, amelynek vezetője Laci bácsi unokája, Kelemen Kata. Így száll az ének és a kultúra generációról generációra Alsószeliben.
A Csemadok Országos Elnöksége a Csemadok Érdemes Művészeti Csoportja címet adományozott az Alsószeli Magyar Dalkörnek a konferencia alkalmából.
A diószegi Csemadok hetven évéről Csanaky Eleonóra mesélt a hallgatóságnak, kitérve a reszlovakizáció időszakára is, amely egy nemzet megalázásának folyamat volt. Előadásában a szónok azt magyarázta, hogy a nemzeti múlt erkölcsre, gerincességre, nyelvhűségre tanít. Krommer Rudolf, a diószegi alapszervezet elnöke az alapításról és az évek folytonosságáról beszélt, kiegészítve az előadó gondolatait. Szabó László, nagyfödémesi helytörténész hosszú évek kutatásait mutatta be, amelyek leginkább Borsos Mihályhoz, a szeretett nagyfödémesi jótékony paphoz kötődnek. A diószegi élő kultúrát a DióHéj citerazenekar, a nagyfödémesit a Csemadok mellett működő felnőtt irodalmi színpad, Ez itt az én hazám előadása tarkította.
A deáki kultúrház nagytermében Görföl Jenő és a közelmúltban elhunyt Kovács László professzor Szent László szakrális emlékeket, freskókat bemutató fotókiállítása lett elhelyezve. A Csemadok országos titkára kedves történetekkel emlékezett megboldogult barátjára és az iskolák, szervezetek, közösségek gondozásába, figyelmébe ajánlotta a páratlan értékű fényképkiállítást
