Régi fényükben pompáznak
Az utóbbi hónapok során több értékes műtárgyat, köztük festményeket, antik órákat és régi zászlókat restauráltak a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményéből. Az állagmegóváson vagy teljes felújításon átesett darabok már megtekinthetők.
Az egyik legnagyobb figyelmet kiváltó felújítás Erzsébet császárné, ismertebb nevén Sissi portréjához köthető. A restaurált festmény júliusban a hónap műtárgya lett, és augusztus 2-ig látogatható a nyilvánosság számára. Kolár Angelika, a múzeum történésze elmondta, Spányik Kornél 268x155 centiméteres alkotásáról van szó.
– A nagy méretű vászonra festett alkotáson a festő sötét gyászruhában ábrázolja a császárnét, Sissi világos kesztyűt visel, a kezében összecsukott legyezőt tart. 1889-ben elhunyt fia, Rudolf halála után viselt ilyen ruhát.
Spányik leginkább a portréfestészet terén alkotott maradandót. Bécsben, Stuttgartban és Münchenben tanult, mesterei közé tartozott többek között Benczúr Gyula és Liezen-Mayer Sándor is. A két világháború között csoportos kiállítása volt a Műcsarnokban. Több képét jutalmazták díjjal, néhány művét pedig a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
A Sissit ábrázoló festmény eredetije Benczúr nevéhez köthető, Spányik pedig arról mintázta saját művét 1901-ben. Az alkotás Ferenc József császár portréjával együtt a Gömör-Kishont vármegyeháza nagytermében volt kifüggesztve, ám 1918-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnését követően mindkettőt megrongálták.
A festmény ezt követően a Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményébe került, de sokáig rossz állapotban volt, ezért nemrégiben átfogó restaurálást végeztek rajta. A helyreállítási munkát Andrea Ševčíková, a Szlovákiai Restaurátorok Kamarájának tagja vezette, és a Művészeti Alap támogatta.
Ugyancsak a Művészeti Alap támogatta négy darab 18. és 19. századi antik óra restaurálását. Ezek közül az egyik legértékesebb a II. József korabeli komódóra az 1770–1800-as évekből, amelyet Wunibald R(h)ein órásmester készített gróf Eszterházy Károly egri püspök megbízásából. Ez az óramű utoljára több mint 90 éve volt javítva Remenyik István rimaszombati órásmester által. Egyedi gyűjtői darabról van szó, amely az órásmesterség fejlődését is jól dokumentálja. A fából faragott testhez egy jó minőségű óramű és egy lejátszómechanizmus kapcsolódik. A kis forgó pódiumon három tüske található, amelyekre három egyenruhás gránátos katona volt feltűzve. A prágai Orlojhoz hasonlatosan, itt is minden egész órában előjönnek a figurák a kinyíló ablakokból – meséli Kerényi Éva, a múzeum történésze.
Szintén javításra került egy 19. századi rámás falióra a biedermeier korszakból, illetve egy barokk komódóra, amelyet Tóth-Káposztás Emília, a jeles rimaszombati építész, Tóth Béla édesanyja ajándékozott a múzeumnak 1903-ban.
Az órák teljes körű helyreállítását Tibor Kováč, a Szlovákiai Restaurátorok Kamarájának tagja végezte el. A felújított és működőképessé tett órák megtekinthetők az intézmény állandó honismereti kiállításának részeként.
Az említett kiállítás a történelmi Gömör vármegye két, a 18. századból származó zászlójával is gazdagodott július elején. Kerényi Éva szerint valószínűleg ezek a legrégebbi fennmaradt megyezászlók az országban. Az első 1741-ből származik, az arany díszítések és a babérkoszorú mellett a „VEXILLUM COMITATUS GÖMÖRIENSIS 1741” felirat szerepel, ami annyit tesz: Gömör megye zászlaja. A másik, valamivel nagyobb zászló egyik oldalán, szintén babérkoszorúban, a magyar címer látható, az 1793-as évszámmal együtt, míg a másik oldalán a megye címere a fekete sassal és az „INCLYTI COMITATUS GÖMÖRIENSIS” latin felirattal, amelynek jelentése: Magasztos Gömör megye.
A zászlók mindkét oldala kézzel festett, azt viszont nem tudni, ki és mikor készítette őket, árulta el Kerényi Éva. A történész elmondta, hogy a zászlók már kritikus állapotban voltak, s nincs kizárva, hogy eleve rossz állapotban kerültek be a hengerekbe. Megvizsgálták az anyagukat, és kiderült, hogy selyemszövetből készültek, s az ilyen kelmében idővel kárt tesz a hő, a fény és a nedvesség. A szövet sok helyen sérült volt, néhol csak töredékesen maradt meg, ezért az anyagot egy, az egész felületre rögzített szövettel kellett megerősíteni. A projekt szakmai koordinátora Barbora Figuli restaurátor volt, akinek a szakterülete a történelmi textíliák és viseletek helyreállítása.
Az állandó kiállítás részét képezi egy harmadik megyezászló is. Az 1744-ből származó, piros alapon arany felirattal és díszítéssel ellátott zászlót Gömör megye küldötte tartotta IV. Károly, az utolsó magyar király koronázásán Budapesten.
Kerényi Éva lapunknak elmondta, hogy a műtárgyak felújítására külön-külön pályáznak a Művészeti Alapnál. Minden évben több pályázatot is beadnak, az idei azonban különösen termékeny évnek számít, ugyanis minden pályázatukat elfogadták.
– A kiírás szerint június végéig kell a restaurátoroknak leadni a munkát, és akkor befutnak hozzánk a kész, felújított műtárgyak, amelyeket általában nyáron, a hónap műtárgyaként szoktunk kiállítani. A folyamatos felújítás ellenére is sok műtárgy van még, amely restaurálásra szorul.
A történész elmondja, hogy a tárgyak tárolása is problémát jelent az intézmény számára, mivel a külön klímával ellátott, hermetikusan lezárható tárolók igen költségesek, s azt csak a legnagyobb múzeumok engedhetik meg maguknak.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/30. számában)
