Régészeti leletekre bukkantak Vereknyén a vízvezetékcsövek cseréje során
A fővároshoz tartozó Vereknye városrész, hajdanán önálló település volt. Az ősrégi település első írásos említése 1290 táján III. András levelében található, „Verekne” alakban, amikor Vereknyei Lőrinc kapta meg a korábban királyi birtokban levő, pozsonyi váruradalomhoz tartozó falut.
A település ezt követően többször is tulajdonost váltott, felégette a török, a lakossága elszegényedett, majd a település újra fejlődni kezdett. A 19. század közepén a falu 69 házában 451 lakos élt, akik többségükben még magyarok voltak. Ám a későbbiek során a Pozsony közelsége miatti betelepülések gyökeresen megváltoztatták a helyzetet, ma már kevés itt a magát magyarnak valló lakos.
A településen keresztülfolyik a Kis-Duna, azaz eredetileg a Csalló, amelyen a mindenkori birtokost megillette a vámszedés. Nem messze a hídtól állt a még ma is meglévő Szent Péter és Pál kápolna, vele szemben pedig a ma már nem létező vámház a Vár utcában (Hradská), ami annak idején a település jelentős helyének számított, mindig nagy volt itt a mozgás.
Az utca persze ma is frekventált, ezen halad át a városból kimenő és a városba tartó bemenő forgalom. Egy ideje azonban korlátozott a közlekedés az utcában a vízvezetékek cseréje miatt. A sürgés-forgás azonban nagy volt mégis ezen a részen, s nemcsak a kotrógépek meg a munkások miatt, a vízvezetékcsövek kicserélése során ugyanis régészeti leletekre bukkantak itt.
Vereknye – bár ősrégi település – nem túl gazdag archeológiai leletekben, de ha az ember ás, előbb utóbb valamit talál is, tartja a mondás. S amirre rábukkantak a munkások, értékes leletnek tűnt, ezért értesítették a szakembereket és a városi hivatalt is.
A leletet először a pozsonyi Városi Műemlékvédelmi Intézet régésze, Branislav Resutík vizsgálta meg, majd egy etnográfus is és a Regionális Műemlékiroda munkatársa is megvizsgálták azt, ezt követően a leleteket Branislav Resutík felügyelete alatt kiszabadították a földrétegek alól.
– írta közösségi oldalán Schwarz Zsuzsanna önkormányzati képviselő, aki a vereknyei önkormányzat részéről az esettel foglalkozik.
Az előzetes becslések szerint 17-18. századból származó leletekről van szó. A szakemberek szerint a leleteket dokumentálták, majd a leletanyagot konzerválásra a Városi Műemlékvédelmi Hivatalba szállították.
A leletanyag fennmaradó részét, amelyet nem kellett dokumentálni, megtisztítják, és vereknyei plébánia-múzeum állandó kiállításában kap helyet. A múzeum a közeljövőben erről a leletanyagról is tájékoztatni fogja a nagyközönséget. A plébánia-múzeum Vereknye történelmét mutatja be, 1279-es alapításától egészen 1950-ig történelmi dokumentumok, tárgyak és korabeli fényképek alapján.
