Rég tapasztalt siker: sok a magyar kiselsős a Mátyusföldön
Rég tapasztalt sikert hozott a magyar iskolába való beíratás a Mátyusföldön. Amiről álmodni sem mertünk: a Galántai járás több magyar tanítási nyelvű alapiskolájában sikerült megduplázni a jövőbeli első osztályosok számát.
A 2014-es év növekvő születésszámot hozott a járásban, ennek is köszönhető, hogy a teljes szervezettségű magyar alapiskolák is több első osztályt nyithatnak a 2020/2021-es tanévben. Az iskolaválasztás mindig a szülő döntése, és ezt több tényező befolyásolhatja.
Mátyusföldi viszonylatban főleg a vegyes házasságokban, vagy a bizonytalan identitástudattal rendelkező családokban merül fel az, hogy a magyar gyermeket szlovák iskolába írassák; ennek szinte természetes előzménye a szlovák óvoda látogatása. Jócskán akad példa erre a jelenségre a Galántai járásban, de
az idei beíratások azt is mutatják, hogy több vegyes családban döntenek a szlovák óvoda után a magyar hagyományokra építő magyar tanítási nyelvű alapiskola mellett.
Figyelembe kell venni persze azt is, nem épülnek-e le fokozatosan a falusi kisiskolák, ha a szülők a nagyobb, jobbnak vélt városi intézményt részesítik előnyben, akár meggyőződésből, akár kényelmi szempontból.
Remek hírrel szolgált László Ildikó, a Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola és Óvoda igazgatója, amikor bejelentette, huszonnégy elsőst írattak be a teljes szervezettségű intézménybe.
A helyi magyar óvoda tizenkilenc ballagót ad az iskolának, míg négy család döntött úgy, hogy a szlovák óvoda után magyar iskolába adja a gyerme-két.
Az igazgató elmondta, ezeknél a családoknál eleve az volt a terv, hogy a szlovák óvoda után magyar iskolába fognak járni a gyermekek. A jövendő első osztályba egy vágai kisfiút is beírattak. A felsőszeli magyar iskolában hosszú évek óta először lesz nagyobb első osztály, mint a helyi szlovák alapiskolában. Jelenleg tizenkét magyar elsős van Felsőszeliben, az adatok ismeretében jövőre ez a szám megduplázódik.
A ballagó kilencedikesek huszonöten vannak, de az ötödik osztályba is érkeznek új tanulók a szomszédos Alsószeli nem teljes szervezettségű kisiskolájából, így az egész intézmény diáklétszáma emelkedik, újságolja a jó hírt László Ildikó.
Felvetődött az a gondolat is, hogy akár két első osztályt is nyithatnának, de ezt még át kell számolniuk gazdasági szempontból és tanerő szempontjából. Mindenesetre nagyon örülnek a szép eredménynek az elmúlt évek stagnáló számai után. A Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola az Ineko Intézet idei statisztikai felmérése szerint benne van az első tízben a szlovákiai magyar alapiskolák közül.
A nagymácsédi Mészáros Dávid Alapiskolába huszonegy elsőst írattak be a szülők.
Közülük ketten az intézmény engedélyét kérve külföldön tanulnak, és két gyermeknél kértek halasztást a szülők, így tizenheten ülhetnek be az iskolapadba. Érdekességnek számít, hogy a tizenhét jövendő mácsédi elsős nebuló között mindössze három lány szerepel, az iskola minden bizonnyal egy jellegzetesen fiús osztállyal büszkélkedhet a jövőben.
Narancsík Szilvia, az intézmény vezetője örömét fejezte ki, hogy a korábbi trenddel ellentétben a faluból minden iskolaérett magyar gyermek szülője a helyi, családias hangulatú magyar tanítási nyelvű kisiskola mellett döntött, és nem vitte a gyermekét városi vagy szlovák iskolába. Az intézmény a „Sikeres iskolát mindenkinek” projekt keretében olyan asszisztenst képes biztosítani, aki elősegítheti a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját. A sikeres pályázatnak köszönhetően egy másik asszisztenst is foglalkoztatnak, hasonló feladattal és célokkal. A mácsédi szülők iskolaválasztását pozitívan befolyásolhatta az a tényező is, hogy az iskola alsó tagozatos pedagógusa évek óta Ringató foglalkozásokat vezet a faluban.
A Galántai Kodály Zoltán Alapiskola igazgatója, Oláh Hajnalka is elégedett lehet a beíratási adatokkal.
A járási székhely egyetlen magyar tannyelvű alapiskolájába negyvenkét diákot írattak, közülük nyolcan kértek halasztást, ami viszonylag magas szám.
Az igazgatónő szerint ebbe a döntésbe a bizonytalan szülőknél belejátszott az is, hogy a koronavírus-járvány miatt a pedagógiai-pszichológiai tanácsadók nem tudták elvégezni a szokásos éves felméréseket.
A galántai magyar alapiskolában így jövőre is két első osztály nyílik. Üröm az örömben, hogy a városi iskola elszívóerőt jelent a falusi kisiskoláknak, így nem állítható, hogy Galánta városa produkált volna több mint negyven magyar kisdiákot. Idén szeptemberben biztosan lesznek kisdiákok Taksonyról (ahol megszűnt a magyar kisiskola), Kajalról és Vágáról is.
Varga Piroska, a galántai magyar óvoda igazgatónője elmondta, hogy huszonkét iskolaérett diákot búcsúztatnak az óvodából, de szomorú tény, hogy a magyar oviból ballagók egyharmadát szlovák iskolába íratták a szülők. Varga Piroska szerint ezt a döntést többnyire a vegyes családokban hozzák meg, ahol a szülők észérvekkel sem győzhetők meg a magyar nyelvű oktatás előnyeiről.
A magyarság erőteljes fogyatkozása észlelhető a Galántával szomszédos Diószegen
is, ahol a Petőfi Sándorról elnevezett alapiskolába mindössze hét elsőst írattak be, míg a szlovák iskola két első osztályt is nyithat. A hét jövendő elsősből ráadásul hárman Kismácsédon laknak. A Pozsony és Szenc vonzáskörzetébe került Nagyfödémesen is erősen mutatkozik a szlovák betelepülés hatása. A négy és fél ezer lelket számláló faluban mindössze tíz magyar elsős lesz, annak ellenére, hogy a falu magyar óvodája és magyar alapiskolája kiváló módszerekkel dolgozik, és az egész tanévben nagy hangsúlyt fektetnek a beiratkozási programokra.
Jól áll ezzel szemben a járás egyik legkisebb faluja, Pozsonyvezekény,
ahol hét kiselsősre számíthatnak. A hidaskürti teljes szervezettségű alapiskola első osztályába szintén hét kis- diákot írattak be.
A hidaskürti intézmény gyűjtőiskolaként funkcionál, így az ötödikeseik már huszonöten lesznek, hiszen érkeznek ide diákok Vezekényről, Vízkeletről és Feketenyékről is.
Megjelent a Magyar7 2020/19. számában.
