Ragyolcon a mai napig él a farsangi felvonulás hagyománya
A helyi csemadokosok újították fel a régi idők szórakoztató mulatságát, megörvendeztetve vele a nógrádi falu lakosait.
„Adjon isten, gazduramnak, gazdasszonynak jó napot, nyissa ki az ajtót, a kaput, meg az ablakot! Sej vidáman nézzen végig rajtunk, mer mi farsangolunk!” – így köszönnek be már több évtizede farsang utolsó szombatján a ragyolci maskarások a házakhoz.
„Vágjon egy kis szalonnát, fűzze a nyársamra, ha nem adtok szalonnát, kifúrom a gerendát”- kántálják. A kolompolás és kelepelés után a nagyfúró is előkerül, hogy egy kis kóstolóra tegyenek szert a háziaknál. Aztán jönnek a jókívánságok a családra és a gazdaságra. Mikor már az egész család az udvaron van, jöhet a medvetánc, amivel a farsangolók kiűzik a telet.
Póczos József, a Csemadok Ragyolci Alapszervezetének elnöke érdeklődését egy maskarásokat ábrázoló, régi fénykép keltette fel a farsangolás iránt. Ennek hatására kezdett kutatni, érdeklődni a hagyományról. „Bénán, Ragyolcon, Csákányházán is felgyűjtöttük a még meglévő verseket, ezeket összegyűjtve sorba állítottuk, és így a magunk módján, egy ilyen ragyolci palóc farsangot összeállítottunk”- mondta.
A farsangi menetben ott haladnak a tipikus figurák: a cigány, a koldus, a betyár, ám a legkedveltebb alak az álmenyasszony és az álvőlegény. A csemadokosok örömmel veszik, hogy az alapiskolás diákok is szívesen csatlakoznak a farsangolók csapatához, akik tánccal- énekkel színesítik a műsort. Fajd Laura több éve farsangol. Azt mondja, szereti ezt a társaságot, és külön tetszik neki, hogy a finomságokat babakocsiba gyűjtik, és azzal etetik a babát. Kalocsai Annabella pedig jó közösségépítő eseménynek tartja az akciót.
„A mai rohanó, digitalizált világban ugye a gyerekek sok mindennel foglalkoznak. Vannak, akik néptánccal, népműveléssel, hagyományőrzéssel, de azt kell, hogy mondjam, hogy sajnos egyre kevesebben vannak. És, hát bízom benne, hogy ezekben a gyerekekben mégis megmarad a szeretet a néphagyomány iránt, a versek iránt, a mondókák, a farsangolás, a tánc, a népdalok iránt. Hiszen ez a kultúránknak az alapja, és a kultúránknak a része. És, hogy ne vesszen el, fontos, hogy a fiatalok is ebben tevékenyen részt vegyenek” – nyilatkozta György Ernő, a Ragyolci Alapiskola tanára.
A farsangolók táncáért, játékáért pogácsa, tojás, kolbász, szalonna, pampuska, a jutalom, amit babakocsiba tesznek, s azokkal etetik, itatják a babát.
Minél több adomány gyűlik össze, annál nagyobb lesz a baba. „Elmúlt farsang, itt hagyott, a lányoknak bútt hagyott” - éneklik búcsúzóul, élükön a farsangi kúrival, aki vezeti csapatát a következő vendégváró családhoz. Miután végigjárták a falut, közösen megsütik és elfogyasztják, amit kaptak.
