R2-es gyorsforgalmi út – tervek és kérdőjelek
Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az R2-es gyorsforgalmi út építése Dél-Szlovákiában: a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) közbeszerzést hirdetett meg két, összesen 14,6 kilométeres szakasz kivitelezésére a Rimaszombati járásban. A Zeherje–Bátka és a Bátka–Füge közötti útszakaszok megépítése régóta várt fejlesztés a térségben, amelytől a közlekedés javulását és a régió gazdasági felzárkózását is remélik. A bejelentések mögött azonban továbbra is komoly kérdőjelek húzódnak, elsősorban a finanszírozás kapcsán.
A közbeszerzés kihirdetését Jozef Ráž közlekedésügyi miniszter jelentette be, aki szerint jó hírről van szó Dél-Szlovákia számára, nemcsak közlekedési, hanem beruházási szempontból is. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a pályázatra minél több kivitelező jelentkezik, ami kedvezőbb árakat eredményezhet. Emlékeztetett, hogy a jelenlegi kormány 28,7 kilométernyi megkezdett autópálya-szakaszt örökölt, és 33 kilométernyi szakasz építését sikerült elkezdenie, főként a D3-ason.
A nagyjából egy hónapja meghirdetett közbeszerzés két külön szakaszt érint.
A hosszabb, 8,3 kilométeres Zeherje– Bátka szakasz becsült költsége 242 millió euró, míg a 6,3 kilométeres Bátka–Füge szakaszé 152,5 millió euró áfa nélkül. Mindkét esetben félpályás kiépítéssel számolnak, a kivitelezés időtartamát pedig 911 napban, azaz kevesebb mint két és fél évben határozták meg.
A beruházás részeként összesen 15 híd, két különszintű csomópont és egy pihenőhely épülne. A nyomvonal több helyen az I/16-os főút közelében halad, részben tehermentesítve azt, miközben az egyes településeket – például a rimaszombati Szőlőhegy és Bakti városrészt, valamint Bátkát is – elkerüli. A két szakasz együttes hossza 14,6 km, és a tervek szerint egyszerre építenék meg őket. Ezek a már meglévő, Füge és Tornalja környéki, összesen 14 kilométer hosszú szakaszokhoz csatlakoznának, így egy összefüggő, 28,6 kilométeres gyorsforgalmi útszakasz jöhet létre Zeherjétől Sajószárnya határáig.
Az NDS vezérigazgatója, Filip Macháček bízik benne, hogy a közbeszerzés ugyanolyan gyorsan lezajlik, mint a D3-as szakaszainál és a tervezett árnál olcsóbb ajánlattal zárul. Hozzátette, a cél a párhuzamos kivitelezés, vagyis, hogy a két szakasz egyszerre épüljön és kerüljön átadásra. Jozef Ráž miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy optimális esetben akár már az év végén vagy a jövő év elején megkezdődhetne az építkezés. Ugyanakkor a közbeszerzési eljárás önmagában is hónapokig, sőt egy évig is eltarthat.
Az állam és az autópálya-társaság képviselői szerint a projekt előkészítése előrehaladott állapotban van: a szakaszok rendelkeznek építési engedéllyel, és a szükséges területek jelentős részét is sikerült megszerezni. Ez lehetővé teszi, hogy a kivitelezés a finanszírozás biztosítása után viszonylag gyorsan elinduljon.
A legnagyobb kérdés tehát éppen a finanszírozás. A becsült összköltség megközelíti a 400 millió eurót, amely tétel jelenleg nem áll az állam rendelkezésére. A közlekedési miniszter uniós források bevonásával oldaná meg a problémát. Ugyanakkor ez korántsem garantált: a támogatás odaítélését befolyásolhatja például a jelenlegi forgalmi intenzitás, amely az érintett térségben – paradox módon, éppen az autópálya hiánya miatt – viszonylag alacsony.
Alternatívaként felmerül az állami költségvetésből történő finanszírozás, bár a költségvetési megszorítások időszakában ennek realitása kérdéses. Harmadik lehetőségként a védelmi minisztérium által támogatott, ún. kettős felhasználású projektek kerültek szóba, amelyek civil és katonai célokat egyaránt szolgálnának.
A kormány ugyanakkor egyértelművé tette: a kivitelezőkkel csak akkor kötnek szerződést, ha a szükséges források ténylegesen rendelkezésre állnak. Ez azt jelenti, hogy a most meghirdetett közbeszerzés önmagában még nem jelent garanciát az építkezés gyors megkezdésére.
Az ellenzéki pártok rekordmértékben túlárazottnak tartják az R2-es gyorsforgalmi út két szakaszának építésére kiírt pályázatokat és rámutattak, hogy a kormány évek óta ígéreteket tesz a déli gyorsforgalmi út kiépítésére, miközben a megvalósítás folyamatosan csúszik.
– Körülbelül 14 kilométerről beszélünk, csaknem 400 millió euróért, ráadásul csupán félprofilban. Átszámítva ez olyan összegeket jelent, amelyek drámaian meghaladják az eddigi rekordokat. Nemrég arra is felhívtuk a figyelmet, hogy Szlovákia a régióban a legdrágábban épít autópályákat – teljes profil esetén közel 30 millió euróba kerül egy kilométer – mondta az SaS közlekedési szakértője, Peter Báthory. Elmondása szerint Szlovákia az elmúlt 15 évben 9,9 milliárd eurót fordított autópályákra, amiből 356,7 kilométernyi szakasz épült meg, vagyis nagyjából 28 millió euróba került egy kilométer.
Az ellenzék mellett a parlamenten kívüli Magyar Szövetség is többször felhívta a figyelmet a déli gyorsforgalmi utak szükségességére, mert ez a leszakadó régiók felzárkóztatásához nélkülözhetetlen. Cziprusz Zoltán, a párt elnökségi tagja szerint Dél-Szlovákia hosszú ideje hátrányban van az infrastruktúra-fejlesztések terén, és az R2-es kiépítése (még ha jócskán megkésve is) ezt az elmaradást hivatott csökkenteni.
Amíg azonban nem lesz biztosítva a finanszírozás, addig a beruházás továbbra is bizonytalan. A helyiek számára a probléma viszont már nagyon is kézzelfogható: a jelenlegi főútvonalon jelentős teherforgalom halad át, ami zajjal, rezgéssel és közlekedésbiztonsági kockázatokkal jár.
Hencz Péter, Bátka polgármestere lapunknak elmondta, hogy az önkormányzat nevében februárban találkozót kezdeményeztek az illetékes szervekkel. A minisztériumban már akkor is megerősítették, hogy készül a közbeszerzés kiírása, és az előkészületeket igyekeznek mielőbb lezárni. Anyagi fedezet ugyan még nem áll rendelkezésre, a végső költségek pedig csak a közbeszerzés lezárása után válnak ismertté.
A két szakaszra becsült, közel 400 millió euró első látásra jelentős összeg, amelyet a jelenlegi költségvetési helyzetben nem lesz egyszerű előteremteni.
A polgármester ugyanakkor rámutatott: ha az építkezés több évre elosztva valósul meg, az éves szinten mintegy 120-130 millió eurós kiadást jelentene, ami már kezelhetőbb terhet jelentene az állam számára.
Hencz Péter szerint az sem meglepő, hogy az új szakaszok félprofilban épülnének meg: ez a döntés gyakorlatilag már két évtizeddel ezelőtt megszületett, amikor az osgyáni híd és a tornaljai elkerülő is ilyen formában készült el. A döntő tényező a szükséges anyagi források biztosítása lesz, úgy véli, a közbeszerzés lezárása után kell résen lenni és nyomást gyakorolni a kormányra.
– Őszintén szólva számunkra már az is hatalmas előrelépés lesz, ha a településen áthaladó forgalom csökken. Eltűnnek a kamionok, biztonságosabbá válik a közlekedés Rimaszombat és Tornalja felé, ahová sokan járnak dolgozni vagy iskolába. Jelenleg naponta mintegy 1500 teherautó halad át a falun – ezek az R2-re kerülnének át. Ez a legfontosabb számunkra. Emellett természetesen abban is bízunk, hogy a fejlesztés gazdasági élénkülést hoz Gömörbe – fogalmazott Hencz Péter, Bátka polgármestere.
Miközben a régió hosszú ideje a gyorsforgalmi út megépítésére vár, egy másik, sürgős beavatkozást igénylő probléma is napirendre került: a Rimaszécs és Csíz közti közúti híd felújítása halaszthatatlanná vált. A beruházás szükségessége nem kérdéses, a kivitelezés módja azonban annál inkább. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint a Balog folyón átívelő hidat ideiglenes átkelő nélkül zárnák le, ami akár 40 kilométeres kerülőt is jelenthetne az érintetteknek, éppen Bátka és Füge irányába.
Ez különösen érzékenyen érintené a gyógyfürdőjéről ismert Csíz községet: a településre naponta érkeznek betegek és turisták, s a nyári strandszezonban a számuk többszörösére emelkedik. A jelentős kerülő nemcsak a turizmust, hanem az egészségügyi ellátást és a sürgősségi szolgálatok működését is megnehezítené.
A helyi önkormányzati vezetők ideiglenes pontonhíd építését szorgalmazzák, ám ennek finanszírozása egyelőre nem megoldott. A végső döntés előtt a rendőrség állásfoglalására is várni kell a kijelölhető kerülőútvonalakkal kapcsolatban. Mint ahogy a lezárás időpontja sincs még eldöntve.
Az R2-es gyorsforgalmi út és a rimaszécsi híd ügye első pillantásra különálló történetek, valójában azonban ugyanarra a problémára világítanak rá. A térség közlekedési infrastruktúrája egyszerre igényel hosszú távú fejlesztéseket és azonnali, gyakorlati megoldásokat.
Miközben a nagyberuházások előkészítése zajlik, a mindennapi közlekedést érintő kérdések – lezárások, kerülők, elérhetőség – már most is közvetlen hatással vannak az itt élők életére. A következő hónapok kulcskérdése így nemcsak az lesz, hogy mikor indulhat el az R2-es építése, hanem az is, hogy a döntéshozók mennyire tudják kezelni a jelen közlekedési problémáit.
Megjelent a Magyar7 2026/18. számában.
