Pozsony nagy napja: Amikor a királyi pár a koronázóvárosba látogatott

2021. február 23., 13:54
Radi Anita

„A király jön hozzánk, és az ünnepi szenzáció láza mozgat ezekben az órákban nálunk mindent. A legszentebb ünnepek előtti napon, a szenteste beállta előtt vagyunk ilyen emelkedett hangulatban mint most, amikor várjuk a királyt és a királynét” (Nyugatmagyarországi Híradó, 1918)

Fotó: Pinterest
IV. Károly ünnepi beszéde után felzendült a Himnusz Pozsonyban, amit maga a király kezdett el énekelni.

Leírhatatlan, különleges és lenyűgöző események mondható IV. Károly és Zita királyné látogatása Pozsonyban, amelyre 1918. július 16-án került sor. A korabeli lapok terjedelmes hasábokat szenteltek ennek a kivételes napnak, amelyet a város és a környék széles lakossága nagy izgalommal várt. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy azóta sem volt ilyen becses és ennyire nagy örömmel várt vendége Pozsonynak. A királyi pár érkezésére ugyanis több mint 15 ezren voltak kíváncsiak.

„Nyugatmagyarország leborult a szent korona és felkent királya előtt. Nem az embert láttuk, hanem a szent szimbólumot. Magyarországnak fenn kell állania, erősebbnek kell lennie, mint valaha. Irtózatos sokat áldoztunk már, de nem tántorodtunk meg. Nyugatmagyarország népe újból esküt tett a királyának és a magyar király tegnap megérezte, micsoda erő, mennyi hűség van ebben a nemzetben…”  - írta a Nyugatmagyarországi Híradó a királyi pár pozsonyi látogatása kapcsán.

károly1
Fotó: Balatoni Múzeum
A királyi pár Pozsonyban

Hogyan érkezett a királyi pár a történelmi koronázóvárosba? Milyen volt a fogadtatásuk? Mely helyeket látogatták meg ittlétük során? – erre és hasonló kérdésekre kerestük a választ a korabeli lapokban.

Pozsony nagy napja

A királyi pár 1918. július 16-án, kedden, hajón érkezett meg Pozsonyba. Akkoriban az ilyen jellegű ünnepi eseményeken az időjárás viszontagságai okozhattak bonyodalmakat, így a pozsonyiak a királyi pár látogatása előtt is nagyon szurkoltak, nehogy esős, zivataros idő legyen.

Szerencsére nem így történt, és július 16-án gyönyörű, napsugaras reggel virradt.

A város már korán reggel talpon volt: zászló, virág, fenyőgallyak, szőnyegek mindenütt. „Csend van, ez a speciális pozsonyi csend, de mégis lüktet, él már minden” – írja a Nyugatmagyarországi Híradó, kiemelvén, hogy már reggel a kávéházak teraszai tele voltak idegen vendégekkel.

Az utcákon nyüzsögtek az egyes küldöttségek tagjai, a katonai egyenruhás férfiak, a papság és főpapság színdús reverendákban, majd lassan érkeztek a paraszti küldöttségek is: Vas- és Zalavármegye jóképű magyarjai és piros szoknyás leányai nagy feltűnést keltettek, ahogy az ezerszínű hímzett ingekben és különös fejdíszeikben megjelent tótok (szlovákok) is. Mindannyian a Duna-part felé tartottak, ahol a királyi pár hajója fog kikötni.

károly6
Fotó: Omnia
IV. Károly és Zita királyné érkezése a Ferenc József gőzössel. Köztük gyermekeik, Ottó főherceg és Adelhaid főhercegnő. Balra Szmrecsányi György főispán, Lobkovitz herceg és Szterényi József

Az uralkodó pár számára a Duna-parton egy gyönyörű királyi díszsátrat állítottak fel, előtte pálmaerdővel.

Fél tízkor azonban minden kíváncsiskodót és nézelődőt tapintatosan kitessékeltek a helyszínről a díszegyenruhás rendőrök. Ettől kezdve már csak igazolványokkal lehetett a kordonokon átjutni.

A helyszínen hatalmas tömeg tobzódott. A Berlin Gyula tulajdonában lévő Hungária-kávéház díszkertjében (Koronázási domb-tér) a pozsonyi jótékonysági nőegyesületek nőtagjai csoportosultak, akiknek szép, nyári díszes toalettjei igazi ékei voltak a hatalmas térnek. A koronázási dombtér összes palotája gazdagon kidíszítve, továbbá egy egész légió fényképész és két mozgógép is várta a királyi párt.

A Duna-híd közepén egy óriási transzparenst húztak ki, rajta Éljen a királyi pár! felirattal. A rakpart fölött pedig hét udvari hintó sorakozott, fehér lovakkal húzva. A hintők mögött öt udvari autó.

11:15 perckor a pozsonyi várban megdördült az első üdvlövés, ami azt jelentette, hogy a várból meglátták az ünnepi hajót. Ekkor a Dévényi hegytetőn lévő katonai zenekar fúvósai a millenniumi Árpád-szobornál magyar nótákat kezdtek el játszani, ezzel fogadták a hajót.

Amint a hajó megközelítette a pozsonyi Batthyányi-rakpartot, eget verő éljenzés tört ki a Duna mindkét partján.

A fedélzeten csakhamar felismerhető volt a király délceg alakja és a magas termetű királyné, aki fehér csipkeruhát és fekete nagy kalapot viselt ízléses tolldísszel, nyakán kétszeresen átfűzött gyöngysorral. A király mellett a kis trónörökös, a királyné mellett pedig Adelheid királyi hercegnő állt.

A közönség még nagyobb örömmel telt el, amikor meglátta a kis szőke fürtös gyermekeket.

károly4
A királyi pár látogatása Pozsonyban

A korabeli lapok teljes pontossággal írnak le minden apró részletet a királyi pár megérkezéséről: „A király fiatalos frissességgel szalad le a fedélzetről a lépcsőkön. Utána Zita királyné kissé megemeli szoknyáját, finom sötétsárga félcipő és selyemharisnya van a lábán – úgy lépked le. Amikor lent van, azon nyomban megfordul, és felszalad a kis trónörökösért és ő vezeti le. Hja, az anya gondossága…”

A király, amint a partra lép, azonnal átveszi a díszszázad parancsnokának, Reischl századosnak jelentését, és ellép a díszszázad előtt. Valamennyi vitézségi érmes katonát megszólított, és mivel a tudósítók nagyon közel álltak, így hallották, ahogy a király magyarul kérdi egy nagy ezüsttel díszített mellű fiútól:

  • Hol kaptad?
  • Doberdonál.
  • Jól van fiam, nagyon jól van.

Majd megy tovább, és ismét megszólított egy másik szépen dekorált legényt:

  • Magyar vagy? Hol szerezted a vitézségi érméket?
  • Oroszokat fogtam el.
  • Jól van, bravó, ez fess! – és megveregeti a vállát.

A katonákon látszik a megindultság. Akivel a király beszél, akiket megdicsér, azoknak majd könnybe lábad a szemük, de azért feszesen állnak mind.  

károly5
Fotó: Omnia
IV. Károly és Zita a díszszázad jelentését fogadja. Köztük Ottó főherceg

„Zita királyné szemének nézése gyönyörű, a királlyal együtt eleven szobrai a szépség, az éltető fiatalságnak. A kis trónörökös elragadó fehér ruhácskájában. Fekete szalagos szalmakalap van a fején. Elől, blúzán az aranygyapjas rend miniatűrje. Selyemszőke haja ragyog a napban, minden iránt érdeklődve halad a királyné mellett”.

A királyi pár beszáll az udvari hintóban, majd elindulnak a Mária Terézia lovasszoborral szemben felállított díszsátorba. „Leírhatatlan lelkesedés. Az egész tér, az egész tömeg, 15 ezer ember élteti a királyi párt”.

Ezután a dombtéren előlépett Kumlik Tódor, Pozsony polgármestere és Vermes Samu, Pozsony vármegye alispánja, hogy üdvözöljék a becses vendégeket, és hódoló beszédet intéztek hozzájuk.

Majd ezután a király fordult hozzájuk és a közönséghez, és megköszönte e szép szavakat. Beszéde után felzendült a Himnusz, amit maga a király kezdett el énekelni, és a kis trónörökös is csatlakozott.  

Ezután megindult a diadalmenet, és amerre a kocsik és a hintók elhaladnak a városban, hangos éljenzés tört ki. Kendőket lobogtatnak az ablakokból, s ragyog az arca mindenkinek, mivel a királyi pár kedvessége oly közvetlen volt. Fáradhatatlanul köszöngetnek jobbra és balra, így halad a kocsisor a feldíszített Híd-utcán, a Kossuth Lajos-téren, az Andrássy Gyula-utcán, a Vilmos császár-téren, a Nagy Lajos-téren, és a Frigyes főherceg úton át egészen Frigyes királyi herceg palotájáig (Grassalkovich palota).

károly8
Fotó: Omnia
IV. Károly a Frigyes főherceg palotája előtti díszszázad legényeit hallgatja ki

Déli 12 órakor a királyi pár és a küldöttség tagjai már a Grassalkovich-téri palotában voltak, amely az egyes küldöttségek fogadásának színtere volt. Az útvonalon, amelyek az uralkodópár áthaladt, óriási tömegek sorakoztak, és itt álltak délután 14 óráig csak azért, hogy Károly királyt és Zita királynét még egyszer láthassák.

Hatalmas tömeg, köztük a magyar kormány tagjai, tisztviselők, egyházi képviselők stb. gyűlt össze a Grassalkovich palota fogadótermeiben. Ezek közül a legnagyobb küldöttséggel Szmrecsányi György főispán érkezett, amely szinte hihetetlen, de 6-700 személyből állott. Ekkora tömeg aligha fordult meg a palotában - jegyzi meg az egyik korabeli lap, és csak úgy lehetett ennyi személyt elhelyezni az épületben, hogy kinyitották a palota összes erkélyajtaját, így az erkélyek is teljesen megteltek vendégekkel.

A királyi pár 14 órakor visszahajtott a hajóra, ahol a kormány tagjaival és a hercegprímással együtt, szűk körben ebédet fogyasztottak. Ezután ismét kocsira ültek és a Szent Márton dómtemplomba hajtottak. Előtte még megálltak a Hal téren található neológ zsinagóga előtt, ahol Funk főrabbi áldást mondott a királyi párra. A koronázási templom megtekintése után a fémipari szakiskola épületében elhelyezett rokkantak iskoláját látogatták meg.

károly3
Funk Sámuel dr. főrabbi megáldja a királyi párt a Hal téren

A királyi pár Pozsonyi látogatása során ellátogatott többek között az Erzsébet Tudományegyetem épületébe is, ahol annak képviselői üdvözölték. Emellett a városi jótékony nőegyesület tagjaival is találkoztak.

Pozsony jótékony nőegyesületeinek nevében Szapáry Ilona grófnő üdvözölte a vendégeket: „Mi, akik társadalmi és vallásfelekezeti különbség nélkül eljöttünk, hogy érzelmeinket felséged  előtt tolmácsoljuk, tesszük ezt annál büszkébb örömmel, és annál igazabb lelkesedéssel, mert meg vagyunk győződve, hogy felséges asszonyunk, akiben mindnyájunk a valláserkölcsi és családi erények ragyogó mintaképét tiszteljük, az általunk is gyakorolt felebaráti szeretet terén valóban királynői fénnyel ragyogtatja angyali jó szíve áldásfakasztó sugarait mindazokra, akik arra rászorultak” – mondta a grófnő, akinek beszédére Zita királyné válaszolt, és meleg szóval megköszönte a hölgyek hódolatát. Az királyi párral az Izabella Háziipar-Egyesület küldöttsége is találkozott, melynek élén Esterházy-Andrássy Irma hercegasszony állt.

A királyi pár pozsonyi programja a Ligetben rendezett ünnepséggel zárult, ahol délután 17 óráig tartózkodtak. Ezután a ligeti külön kikötőn hajóra szálltak, és a közönség ezreinek óriási ünneplése mellett elhagyták a várost.

károly10
IV. Károly és Zita királyné esküvői képe

„Egy gyönyörűséges, a szeretet és hódolat izzó tüzétől áthatott nagy napról számolunk ma be. Megtörtént IV. Károly király és felséges hitvesének, Zita királynénak pozsonyi látogatása. Ami fényt, pompát a mai időben megadhattunk drága vendégeinknek, azt becsülettel megadtuk. Diadalívekben, zászlóerdőkben talán mögötte maradt a külső fénye a napnak más békés idők hasonló ünnepségeinek, de annál tüzesebb lelkesedés hatotta át a lelkeket. Ez nem volt program szerint lefolytatott hivatalos ünnep, ez történelmi jelentőségű percekkel és kijelentésekkel teli diadalnapja volt a magyar királyi párnak…” – írta a Nyugatmagyarország Híradó a királyi pár látogatásával kapcsolatban.

károly14
„Nyugatmagyarország e szép vármegyéi és városai szellemi és anyagi, valamint magyar nemzeti irányú fejlődését, mindenkor szívem legmelegebb érdeklődésével kísérem és biztosíthatom e törvényhatóságok közönségét királyi jóindulatomról…Éljen szeretett magyar nemzetem!” (részlet IV. Károly beszédéből, amely 1918. július 16-án hangzott el a Grassalkovich palotában)

1918. július 16-án a koronázó dombtéren, szemben Mária Terézia lovasszobrával, megismétlődött a magyar história egy nagy jelenete: a Vitam et sanguinem!. Ugyanakkor ez alkalommal nem cobolyprémmentés főurak rántották ki kardjukat, hanem kilenc vármegye előkelősége és polgárnépe lelkéből fakadt fel az új hűségeskü, amely nem kevésbé ékes, fényes és jelentőségteljes volt a 200 év előtti fogadalomnál:

„A kardot bíró magyar apák és fiúk kint véreznek még ma is a harctéren. Ők meztelen karddal állnak szemben az ellenséggel, helyettük esküdtünk mi tegnap és erre az esküre büszke lehet a dinasztia”.

Pozsonynak és a pozsonyiaknak végtelenül szép napnak számított a királyi pár látogatása. Az uralkodó ismételten kiemelte Pozsony jelentőségét, és hogy a város kulturális fejlődését magyar irányban kívánja támogatni. A Habsburg uralkodó tehát hangsúlyozottan a magyar kultúrát követeli – jegyzi meg a lap.

„Az ő nagy bölcsessége belátta, megérzi, hogy a nyugat kapujában Pozsonynak ereje csak a magyarságban lehet. Nem lehet, nem szabad büntetlenül csorbítani, csökkenteni a magyarság érdekeit. Ha a magyar erősödik, erősödik a trón is” – mondta pozsonyi látogatása során a király, amely szavakat különösen nagy boldogság volt hallani a lakosok számára.

A tudósítások kiemelik, hogy a király ezen bátor és bölcs szavait nem feledik a pozsonyiak, és sokszor fogják felidézni a közönyösök fülébe.