Pozsony híres látogatói
Pozsony ma Európa legkisebb fővárosa, mégis magával ragadja az idelátogatót. A belváros ódon utcácskái közt barangolva szinte érezni a történelem leheletét, a város provinciális hangulata pedig megnyugvást ad mindenkinek, aki a nagyvárosok forgatagából ide menekül.
De nemcsak manapság célpont a kedvező geológiai fekvésű város, a történelem során sokan megfordultak már itt, híres, sőt világhírű emberek: Paracelsustól, az egyik leghíresebb európai orvostól kezdve Nagy Péter cáron át, egészen a nagy mesemondó Andersenig és a zeneszerző Liszt Ferencig, illetve Mozartig vagy éppen a világhírű feltaláló Edisonig. Pozsony rendkívül sok híres látogatót mutathat fel a történelme során, akik egyike-másika egy-egy érdekes történetet is maga után hagyott itt. Belőlük villantott fel jó párat G. Kovács László történész, műfordító, aki maga is Pozsony szülötte a Pozsony híres látogatói című előadásában, amelyre a XXXVI. Pozsonyi Városi Kulturális Napok keretében került sor a Csemadok Ligetfalusi Alapszervezetének szervezésében.
„Akik jó néhány évet megéltek már, azok bizonyára emlékeznek arra, hogy a 60-as években Pozsonynak olyan híres látogatói is voltak, mint az orosz származású szovjet űrhajós Jurij Gagarin vagy Valentyina Tyereskova, akiket - miután az űrkutatás akkori hősei voltak -, végigvittek a világon, főleg a szocialista táboron” – kezdte előadását G. Kovács László. A 70-es évek elején ellátogatott ide Fidel Castro is, a kubai forradalom hőse és az ország vezére. „Pozsonyi kisiskolásként bennünket is kivezényeltek, hogy zászlócskákkal a kezünkben integessünk neki” – fűzte hozzá a történész.
De a későbbi időkben a szovjet legfelsőbb vezetők is jártak itt, „többek közt a butasága és a busa szemöldöke miatt is emlékezetes Leonyid Iljics Brezsnyev, többször is, vagy említhetnénk olyan különös látogatót a közelmúltból, mint Reza Pahlavi, iráni sah, aki alig másfél évvel a bukása előtt járt Pozsonyban, de akkor még senki nem sejtette, hogy Iránban 1979-ben iszlám forradalom lesz, sőt a Comenius Egyetemen minden további nélkül díszdoktori címmel is kitüntették, de ez sem segített rajta” – sorolta a történész a közelmúltban Pozsonyban járt híres látogatókat.
De az ettől jóval régebb időkben is sok érdekes és híres ember megfordult Pozsonyban. A történész elsőként egy olyan embert említett, aki tulajdonképpen nem is járt Pozsonyban, de a járt a mai Szlovákia területén fekvő római táborban, hiszen a rómaiak nagy védővonala, a Limes Romanus itt is húzódott.
– fűzte hozzá G. Kovács László.
1537-ben viszont megfordult Pozsonyban a reneszánsz nagy tudósa Theophrastus Bombastus Paracelsus, aki elsőként a kuruzslás szintjéről az orvostudomány szintjére emelte a sebészetet, vagyis az elsők közé tartozott, akik a 16. században megalapozták a mai orvostudományt. Több uralkodó is megfordult itt, jelentősek és felejthetőek is, akiket itt koronáztak meg, abban az időben, amikor Pozsony koronázóváros volt.
„Elsőként Miksa császárt 1563-ban, kilenc évvel később 1572-ben II. Rudolfot koronázták itt, akiről közismert, hogy jelentős uralkodó volt, de nem is annyira a haditettei vagy a bölcs kormányzása miatt, hanem mert Prágába tett át a székhelyét, és Prágát nem kis mértékben ő tette gyönyörű várossá. Rendkívül jelentős műpártoló volt, régiséggyűjtő, műkincsgyűjtő, de azt nem szerette, ha hadi ügyekkel zavarták” – mondta a történész.
De többek közt itt koronázták meg 1741-ben Mária Teréziát is, ez volt az egyik legpompázatosabb koronázási ünnepség, méltó ahhoz az uralkodónőhöz, aki a Habsburgok között az egyik legjelentősebb lett. "És Pozsonyban koronázták utolsóként 1830-ban V. Ferdinándot, aki szellemileg visszamaradott volt, és akinek az idejében Metternich kancellár irányította a birodalmat. V. Ferdinánd uralkodása idején tört ki a szabadságharc, őt mondatták le 1848 végén a fiatal Ferenc József javára, aki aztán 68 évig ült a magyar trónon" - tette hozzá a történész.
Megfordult Pozsonyban egyebek mellet Evlija Cselebi oszmán-török világutazó, történetíró, földrajzi író is, akinek óriási műve kiemelt jelentőségű forrás többek között a magyarországi hódoltság tekintetében is. Pozsonyon kívül Dél-Szlovákia számos helyét bebolyongta, járt Kassán, Párkányban, Léván, Nyitrán és Nógrád megyében is.
– tette hozzá a történész.
Járt Pozsonyban Nagy Péter cár is, aki arról volt nevezetes, hogy erőnek erejével az akaratuk ellenére modernizálni igyekezett az oroszokat, nagy mértékben ő rakta le a korszerű Oroszország alapjait. „Azért jár Pozsonyban Péter cár, mert tapasztalatokat gyűjtött Európa különböző országaiban, többek közt a hajógyártást illetően, az egyik terve ugyanis az volt, hogy erős flottával kijutást szerez a Balti-tengerre, ami sikerült is neki, de a Fekete-tenger iránt is érdeklődött” – mondta a történész.
Pozsony zenetörténeti szempontból is hihetetlenül gazdag, számos nagy zenész fordult itt meg, koncertezett vagy itt tevékenykedett rövidebb-hosszabb ideig.
Például Mozart, aki hatéves korában Pozsonyban kezdte a karrierjét, 1762-ben egy ma is meglévő Ventúr utcai házban adott koncertet. Mozartnak egyébként még életében Pozsonyban több művét is bemutatták, például a Szöktetés a szerájból című operáját is. De számos alkalommal megfordult Pozsonyban Haydn, illetve Ludwig van Beethowen is, aki szintén jelentős alakja volt Pozsony zenetörténetének és Johann Nepomuk Hummel is, a későbbiekben pedig Liszt Ferenc és Bartók Béla is.
Petőfi Sándor számára fontos hely volt Pozsony, egy-két fontos műve is Pozsonyban született. Első pozsonyi látogatása soproni katonáskodása idejére esik, onnan jött át Pozsonyba. A Búcsú című versét akkor írta, amikor az 1840-es évben távozott Pozsonyból. Később még többször visszatért Pozsonyba, sajnos azonban a tervei nem jönnek be, és ínséges körülmények közt él a városban.
– mondta a történész. Ebben az időszakban az egyedüli bevétele, hogy az országgyűlési tudósításokat másolta.
A rendszeresen Pozsonyba látogató híres magyarok közé tartozik ezekben az években gróf Széchenyi István is, akinek fő tevékenységi köre az országgyűlésben a magyar szellemi élet fellendítése volt, de nagyon sokat küzdött a Pozsonyban zajló országgyűlési üléseken a közteherviselésért és a jobbágyság megszüntetéséért is.
Egy ideig Pozsonyban élt továbbá cseregyerekként a komáromi születésű Jókai Mór is. Járt Pozsonyban a nagy feltaláló Edison is és Hans Christian Andersen, a nagy mesemondó is, aki fiatalkorában Európa nagy részét, elsősorban Dél-Európát beutazta. „Járt az akkori Magyarországon is, és eljutott Pozsonyba és Dévénybe is, és az utazásairól szóló könyvében nagy szeretettel ír Pozsonyról” – fűzte hozzá G. Kovács László.
