Pozsony gazdálkodott a legrosszabbul
A múlt évben a szlovákiai megyeszékhelyek közül Pozsony gazdálkodott a legrosszabbul, míg a legjobban Trencsén teljesített. A nagyon jó (A szintű) hitelminősítést – amely a fizetőképességet és az adósságtörlesztési hajlandóságot is értékeli – 223 önkormányzat szerezte meg, ami az összes vizsgált település 7,8 %-át jelenti. Az élen a Zsolnai kerülethez tartozó Nolcsó (Nolčovo) község végzett– derül ki a CRIF – Slovak Credit Bureau elemzéséből, amely 2846 községet és várost vizsgált meg.
„A nagyvárosok természetüknél fogva alacsonyabb minősítést érnek el, mert bevételeik nem elegendőek saját és átruházott feladataik finanszírozására az állami támogatás nélkül. A működés és a beruházások biztosítása érdekében különböző bankhiteleket és kölcsönöket vesznek fel, ezért az eladósodottságuk rendszerint magasabb, mint a kisebb településeké” – magyarázta Jana Marková, a társaság elemzője.
Tavaly egyetlen község sem került pénzügyi felügyelet alá, de 2023. december 1-jétől a Rimaszombati járásban lévő
Gortvakisfalud (Gortva) ebben a rendszerben gazdálkodik. Kényszerfelügyeletet 2023-ban sehol sem vezettek be, ám Pozsony–Dévény 2023. szeptember 23-tól konszolidációs üzemmódban működik, míg a Gelnicai járásban lévő Svedlér (Švedlár) továbbra is kényszerfelügyelet alatt áll.
Azok a települések, amelyek C vagy C mínusz minősítést kaptak, általában magasabb kamatozású bankhitelhez jutnak, mint az A–C plusz kategóriába soroltak. Az utóbbi csoportba 2426 önkormányzat tartozik, ami az összes 85 %-át jelenti. A C mínusz besorolás a nagyon gyengén gazdálkodó, erősen eladósodott, pénzügyileg instabil és magas törlesztési kockázatú önkormányzatokat jelöli; ide 196 település (6,9 %) került.
A megyeszékhelyek közül Pozsony a C kategóriában végzett: az előző év tényleges folyó bevételeihez viszonyítva csaknem 49 %-os összadóssággal és 1,6 %-os, határidőn túli kötelezettséggel rendelkezett. A szlovák főváros 2023-ban is a legrosszabbul gazdálkodó megyeszékhely lett C mínusz besorolással.
Trencsén ezzel szemben immár második éve a legjobban gazdálkodó megyeszékhely: B mínusz minősítést kapott, összadóssága mindössze 14,3 % volt, és nem mutatott ki lejárt tartozást.
„A megyei és más városok gazdálkodásának javítását segíthetné a létszámfelesleg miatti elbocsátásokból fakadó bérmegtakarítás, a kintlévőségek – például az ingatlanadó és más helyi adók, illetékek – következetes behajtása. Az állami bevételek csökkenése miatt az önkormányzatok kénytelenek népszerűtlen intézkedéseket is hozni. Pozsony például 2024-ben két helyi adót – az idegenforgalmi és az ingatlanadót – emelte meg. A kormányzati konszolidációs csomagok az önkormányzatokat is takarékosságra és gazdálkodásuk javítására kényszerítik” – tette hozzá Marková.
