2025. szeptember 4., 19:54

Pezsgő családi vállalkozás

Rajos Dórával, a Magyar Szikvízgyártók Jedlik Ányos Lovagrendjének tagjával leggyakrabban a szímői fröccsfesztiválokon találkozom. Tavaly óta a rend nagymestereként is tevékenykedik. Ezúttal Esztergom Kertvárosba tartok, ahol családjával közösen működteti a szikvízüzemet. „Szódásékat” az egész környék ismeri.

Rajos Dóra
Rajos Dóra
Fotó: Bokor Klára

A nyári délelőttön csendesen folyik a munka az üzemben. Bár a műhely arculata már össze sem hasonlítható a régmúlttal, mégis visszaköszönnek az emlékek: amikor gyerekként a nehéz üvegekkel baktattam a szódáshoz, és ámulva figyeltem a gyártást. Dórával, az üzem ügyvezetőjével bejárjuk a telepet, majd a családi ház teraszán ülünk le beszélgetni. A szikvízgyártást Dóra apai nagyapja indította el. 

A családban él egy történet, hogy a nagyapának mindig rengeteg vállalkozási ötlete volt, de a család mindegyiket leszavazta. Aztán egyszer előállt azzal, hogy vesz egy szikvíztöltő gépet és erre végre igent mondtak. Nagyszüleim Dorogon éltek, és 1997-ben együtt vágtak bele a vállalkozásba. A mama lett az ügyvezető, a papa töltött, a két fiú, köztük az apukám, pedig kiszállított

– meséli Dóra.

Az sosem derült ki, miért vonzódott a nagyapa éppen a szódagyártáshoz. Az unokája csak később tudta meg, hogy Szímőn született, ahonnan hatéves korában a családját kitelepítették Magyarországra. S mint tudjuk, Jedlik Ányos is Szímőn született, ő alkotta meg az első szikvízkészítő berendezést. Hogy van-e kapcsolat a két történet között, ma már nem tudni.

A nagyszülők már nem élnek. 2012-től Dóra édesapja vette át a cég vezetését, és 2022-ben Dórát is maga mellé vette. Az édesanyja a könyvelésért felel.

"Azt tapasztalom, hogy a fiatalok a szódát inkább a nagyszülőkhöz kötik. Sokszor mesélik, hogy várták a szódást, aki lovas kocsival érkezett. A mai fiatalok azonban ritkábban vesznek szódát, ezért számunkra kihívás és cél is, hogy körükben újra népszerűvé tegyük. Pedig nagy élmény a szódásflakonból kinyomni a pezsgő vizet" – magyarázza Dóra. 

Itt van például ez a félliteres, dizájnos kiszerelés, kifejezetten ünnepi alkalmakra. A vignetta túloldalára egy rajz került, amelyet édesapám gyerekkori fényképe alapján készített Kovács Valéria tetoválóművész.
Szódás kocsik járják a falvakat

A kiszálltáson kívül sokan maguk hozzák cserélni a flakonokat. Ám Esztergom környékén ma is működik a régi házaló rendszer, a szódás kocsik járják a falvakat, a házak elé kitett flakonokat pedig kicserélik. Minden nap megvan, melyik településen mikor érkezik a friss szóda. Ez a kiszállítás egyik legősibb, egyben legmacerásabb formája, de a járvány idején mégis ez biztosította a cég túlélését.

A kiszállítóknak számtalan meghökkentő történetük van. Van, ahol csak egy flakon kerül ki a kapu elé, a többit a ház mögött rejtik el, nehogy ellopják. Nem is lehet akárkit elküldeni, csak olyan kollégát, aki jól ismeri a házigazdák szokásait.

Rajos szikvíz
Rajos szikvíz
Fotó:  Bokor Klára
A legtöbb ügyfelünk cég, vagyis vendéglátóhelyek, éttermek, kávézók, hotelek. Nagy kiszerelésű ballonos ivóvizet irodaházakba is szállítunk. Mi egy kis cég vagyunk, húsz fővel dolgozunk, nyáron diák kisegítőkkel. De a szódás vállalkozások között így is nagynak számítunk

– magyarázza Dóra.

A gépparkot már modernizálták

Az üzem gépparkját korszerűsítették, de a bemutatóteremben ma is láthatóak a régi berendezések. Egyetlen hagyományos gép maradt használatban: az üveges szódát töltő szerkezet. Az üvegek a töltéskor egy védőbúra alá kerülnek, mert ha egy palackon akár csak egy apró repedés vagy karcolás van, könnyen szétpattanhat. 

Persze nem kell nagy robbanásra gondolni

– nyugtat meg Dóra. Ilyenkor a nyomástól a fej repül le a palackról, nem az egész üveg robban szét.

A műanyag palackokat és ballonokat már félautomata gépekkel töltik, gyorsabban, nagyobb kapacitással és egyszerűbben. Ezeket 300-400 alkalommal is újra lehet tölteni.

A dorogi szikvízüzem
A dorogi szikvízüzem
Fotó:  Bokor Klára

A technológia lényege azonban ugyanaz, mint régen. A szaturálás – vagyis a szén-dioxid vízzel való elegyítése – ma is egy nagy, henger alakú tartályban történik, amelyben spirális cső fut. Ami változott, az a palackok töltésének technikája.

Sokféle üveget használunk, mert az évek során több régi szódásüzemet is átvettünk, onnan kerültek hozzánk különböző típusúak

– magyarázza az ügyvezető. A szikvíz alapja a dorogi karsztvíz, amely a helyi hálózati víz is. Ez több szűrőn, csírátlanító berendezésen és vízlágyításon megy keresztül, mielőtt a szén-dioxid elegyítésével szikvízzé válik.

A vízzel foglalkozni éltető erő
Leginkább a kreatív feladatok érdekelnek. Szeretem kitalálni, hogyan lehet egy-egy munkafolyamatot egyszerűbben, hatékonyabban megoldani, hogy a kollégáknak is jobb legyen.

Ilyenkor megtervezem a folyamatot, megbeszéljük a többiekkel, és ha mindenki rábólint, bevezetjük. Ugyanilyen öröm számomra, ha címkét tervezhetek, vagy éppen a cég arculatán dolgozom. Az új logót is én készítettem. Kevésbé örömteli a törvényi előírásoknak való megfelelés vagy a mindennapi ügyek menedzselése, de ez is a munkám része."

Dóra a három lánytestvér közül a legidősebb, és kimondatlanul is ott volt a családban a remény, hogy ő viszi tovább a vállalkozást. 

Tinédzserként is dolgoztam a cégben, voltam eladó, szódát is töltöttem, segítettem a kiszállítóknak, az irodában besegítettem. Maga a szakma nagyon tetszik, vízzel foglalkozni éltető erő. Néha elgondolkodom, mennyire az én utam, de összességében nagyon szeretem. A szüleim sosem kényszerítettek, inkább támogattak, „ha szeretnéd, csináld, mi melletted állunk”, mondták.

Nehéz pillanatokból sem volt hiány. Amikor Dóra a céghez került, még minden papíralapon működött. Az egyetemen gazdasági informatikát tanult, és biztosan tudta, be kell vezetni egy vállalatirányítási rendszert, mert ekkora papírmennyiséget lehetetlen kezelni. 

"Támogatták az ötletet, de amikor a bevezetésre sor került, a kollégák meghátráltak. Megértettem, hiszen a változástól mindenki tart egy kicsit. Mi évek óta készültünk erre, mégis akadtak nehézségek. De jó érzés tudni, hogy apukámmal és anyukámmal közösen mindig megoldjuk a problémákat. A munkahelyi légkör is fontos számomra."

Így töltik a szódát
Így töltik a szódát
Fotó:  Bokor Klára

"Van sok vicces pillanat, néha a fáradtság ellenére is gyerekként spriccelik le egymást szódával. Ez jó jel, tudom, hogy rendben vagyunk. Számomra nagyon fontos, hogy ne szenvedni járjanak ide a munkatársak, hogy az itt töltött idejük a lehető legjobb hangulatban teljen. Az alkalmazottak többsége 20-30 éves fiatal, akik lendületet visznek a mindennapokba."

Az üzemet tavaly újították fel, teljes átmosást végeztek a gépeken, az autóflotta felét is lecserélték. További tervük a számlázás folyamatának automatizálása. Közben épül egy új üzem Bajóton, ahol egy természetes vízforrás vizének palackozására kaptak engedélyt. Ez azonban nem szóda, hanem palackozott forrásvíz lesz.
Ma már nincs lova a szódásnak
Ma már nincs lova a szódásnak
Fotó:  Bokor Klára

 

Dóra kapcsolata Szímővel
Szímőről korábban nem is hallottam. Először 2022 nyarán jártam ott, amikor a fröccsnapokra látogattam el. Annyira megfogott a falu hangulata, a lovagrend közössége, a Vág folyó, a polgármester úr és a felesége vendégszeretete, meg az egész rendezvény színvonala, hogy rögtön otthon éreztem magam. Azóta én is tagja vagyok a szikvíz lovagrendnek, sőt, idén nagymesternek is megválasztottak.

A családot egyébként üzleti szálak is kötik a túlparthoz. Dóra édesapja heti két-három alkalommal rendszeresen szállít szódát és vizet a párkányi és komáromi éttermekbe, üzletekbe.

Megjelent a MAGYAR7 34. számában.

Megosztás
Címkék