Pénteken kezdődik a XXI. Nemzetközi Vámbéry Konferencia Dunaszerdahelyen
A Vámbéry Polgári Társulás és Dunaszerdahely Város Önkormányzata szervezésében 21. alkalommal valósul meg a Nemzetközi Vámbéry Konferencia a dunaszerdahelyi Hotel Thelmarparkban, melynek megnyitója pénteken, 2023. október 13-án, 9 órai kezdettel lesz.
A Vámbéry-kutatás és az orientalisztika lejelentősebb közép-európai konferenciáját Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere és Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás elnöke nyitja meg, majd kezdetét veszi a négy ülésszakból álló programfolyam.
Az első ülésszak Keller László elnökletével 9 óra 30 perckor kezdődik Darkó Jenő „A kapukon belül vannak” (Pszeudó Zachariás nép katalógusa) című előadásával, majd Madaras László és Uhrman Iván előadásai következnek „Avarok a törzsországban” illetve „Zolta” címmel. A szünet után Dobrovits Mihály a heftalitákról (azaz a fehér hunokról) ad elő, Dallos Edina pedig Irq bitig („Jóslások könyve”) második jóslatának olvasati lehetőségeit elemzi. Az első ülésszak Kovács Szilvia „Egymás mellett harcolunk; erdei vadra törve, egy szívvel-lélekkel együtt vadászunk…” című előadásával ér véget. Az ebédszünetet követően 14 órakor megkoszorúzzák Vámbéry Ármin ülőszobrát a Bartók Béla sétányon, beszédet mond Csicsmann László egyetemi tanár.
A második ülésszak Fibi Sándor vezetésével 14 óra 45 perckor kezdődik, és egy kicsit túlmutat a orientalisztika határain. Elsőként Pirický Gábor teszi fel a kérdést: Miért titkolták el Lotharingiai Károly szerepét a párkányiak? Bartha-Rigó Márta a kínai lépések nemzetközi hatását elemzi az orosz–ukrán konfliktus árnyékában, Csicsmann László pedig az átalakuló nemzetközi rendszerről ad elő, szintén egy központi kérdésfelvetéssel: vajon a Közel-Kelet és Észak-Afrika mint világrégió a vég felé közelít? A szünet után N. Rózsa Erzsébet az Iszlám Állam radikalizmusáról és államkísérletéről, majd Tüske László a faraonizmusról és a mai egyiptomi identitásról beszél. Ezt követően kerül sor a Vámbéry-díj átadására.
Másnap a harmadik ülésszak Nagy Iván vezetésével kezdődik 9 órakor. Tasnádi Edit a százéves török regényt vizsgálja magyar szemmel, Sántha István Iszak molla nyomában jár Karakalpakföldön, Seres István életképeket villant fel az I. világháború idején, a csehországi Chebben (magyar nevén: Éger) létrehozott muszlim hadifogolytáborból, Lacza Tihamér pedig az olasz jezsuita Ippolito Desideri (1684–1733) tibeti élményeiről tart előadást.
A szünetet követően 11 óra 15 perckor kezdődik a negyedik ülésszak Dobrovits Mihály elnökletével. Čiernikova Beáta Karabahról mesél, Kiss László Czobor Gyula szentföldi utazó életrajzához ad kiegészítéseket, Kovács Attila a kortárs muszlim kalligráfiáról, az al-hurúfíja mozgalomról és a „kalligraffitiről” ad elő.
Nagy Erika, a rendezvény koordinátora elmondta, hogy a konferencia központi idézetét Dobrovits Mihály turkológus, a Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke mint a rendezvény fő szervezője választja ki Vámbéry Ármin egyik gondolata alapján, és az előadások zöme is az ő közreműködése által kerül be a programba. A konferencia ezúttal a „Harminc évvel öregebbek” alcímen fut, utalva a kezdetekre, hogy az egykori szervezők a konferenciával együtt már annak harmincadik évfolyamába léptek. A központi idézet teljes terjedelmében ugyanis így hangzik: „A Kelet is, én is harminc esztendővel öregebbek lettünk: a Kelet sokat vesztett régi fényéből, én pedig vesztese lettem ifjú korom ábrándjainak.”
mondta Nagy Erika.
