Pásztor Ádám gitárművész koncertje a farnadi evangélikus templomban

Párkányban nőttél fel, s ott töltötted a gyermek- és kamaszkorod is. Mi volt rád hatással abban a döntésben, hogy a pozsonyi Zeneművészeti Egyetemen folytatod a tanulmányaidat?

Amióta az eszemet tudom, zenész szerettem volna lenni. Esztergomban kezdtem meg tanulmányaimat, ahol az ott töltött évek során kisebb-nagyobb sikereket értem el versenyeken, fellépéseken. Ez megerősített abban, hogy komolyabban foglalkozzak a zenével; így a gimnáziumban töltött utolsó két évem során belevetettem magam a felkészülésbe, hogy a kimaradt konzervatóriumot félig-meddig bepótoljam. Bár sok külföldi egyetem vonzott, a zenében az ember általában a mestert és nem a várost választja. Így kerültem a pozsonyi Zeneművészeti Egyetemre.

A veled egyidősek körében nem jellemző a komolyzene hallgatása, te mégis nagyon erősen kötődsz ehhez a zenei világhoz. Mit adnak neked ezek a művek, mit jelent számodra a komolyzene?

Lenyűgöz a muzsika belső mechanikája, a hangok mögött rejlő színtiszta tudomány, a kombinációk végtelen lehetősége, a feszültségoldás állandó jelenléte. Elvarázsol az, ahogy a zene az állandó equilibrium (egyensúly – a szerk. megj.) teremtésére törekszik: ha innen elvesz, oda visszaad, ha itt domináns, majd oda oldódik. Természetesen a zene nem pusztán ebből áll, számomra sokszor egy kényelmes kuckó, ahol otthon érezhetem magam; egy társ, akire mindig számíthat az ember.

Doktori tanulmányaid során kutatási témád fókuszában a romantika kori Emilia Giuliani művei vannak. Mi tette vonzóvá számodra a munkásságát, miért őt választottad?

Témám kiválasztása során arra törekedtem, hogy a zenész (és a nem zenész) társadalom számára is maradandó értéket teremtsek. Emilia a híres komponista Mauro Giuliani törvénytelen gyermeke volt, ami – mondanom sem kell – a 19. században nem járt sok előnnyel. Mindezek ellenére Emilia hatalmas sikereket ért el, majdnem 40 darabját adták ki nyomtatásban, valamilyen oknál fogva azonban a gitárosok megfeledkeztek róla. Munkám során a darabjai restaurálásán kívül remélem sikerül elkészítenem egy felvételt, valamint modern nyomtatásban megjelentetni a konzervált és helyreállított darabjait, ezzel is segítve a zeneszerző emlékének megőrzését.

Talán nem titok, hogy első lemezed előkészületein dolgozol. Hol tartasz a munkálatokban, mikorra várható a hangzóanyag?

Nagyjából a munkálatok felénél tartunk. Izgalmas, hiszen először stúdiózok a klasszikus gitárommal, ezáltal rengeteg új dolgot meg kellett tanulnom, alkalmaznom, hogy a lehető legjobb eredményt produkáljam. Amennyiben a dolgok ebben az ütemben haladnak, év végére meg is jelenik a lemez, amelyre ismert és kevésbé ismert kubai zeneszerzők darabjaiból válogattam egy csokorra valót.

Meglátásod szerint az Alsó-Garam menti régióban milyen lehetőségeket kap a komolyzene? A zselízi Franz Schubert Művészeti Alapiskola volt oktatójaként talán még árnyaltabban látod a helyzetet a diákok szempontjából is. Mennyire nyitottak az itt élők a komolyzene felé? Mivel lehet a hallgatósághoz közelebb hozni ezt a zenei világot?

A tavalyi iskolaév során alkalmam volt Zselízen tanítani. Jelen pillanatban Pozsonyban élek és tanítok, viszont elmondhatom, nagy általánosságban mindenhol hasonló a helyzet. A klasszikus zene rétegzene, mindig is az volt. Gondoljunk csak bele, Haydn darabjait akkoriban a nemesség élvezte, a köznép pedig „népzenével” élte mindennapjait. Sokszor azt tapasztalom, hogy a zsáner hiányos ismerete az, ami miatt az emberek nem hallgatnak klasszikus zenét. Sokaknak ismerős a reklámból a Kis éji zene, s Mozart neve is ismerősen cseng, mégsem tudják a kettőt összekapcsolni. Szerencsére ezen lehet változtatni; és jó tudni, hogy akad a felvidéki magyarság soraiban jó pár olyan ember, akinek a szívügye a klasszikus zene közelebb hozása.

Milyen repertoárt készítettél elő a farnadi közönségnek? Mire számíthat, aki részt vesz a koncertesten?

Jelen repertoárom egy transzatlanti járat; kortárs zeneszerzők darabjait adom elő, a művek közti konferálás során pedig beszélni fogok a zeneszerzőkről, a szerzeményekről, ezzel is megpróbálom közelebb hozni az emberekhez a klasszikus zenét. A készülő lemezemről kóstolóként felcsendül pár darab Kubából, ezenkívül hallhatóak lesznek spanyol, manouche jazz és rebetiko dallamok, valamint repertoárom szinte állandó tagja, a Haiti szvit.