2020. április 26., 11:55

Párkány termálvizes fűtésre térne át

Úttörő beruházásra készülnek Párkányban. Az új befektetés költséghatékonyabbá tenné a város hőtermelését és a fűtést, ugyanakkor megfelelne a környezetvédelmi előírásoknak is. Ezzel kapcsolatban a város tulajdonában levő Enerbyt Kft. ügyvezetőjét, Szórád Györgyöt kérdeztük.

Párkány - termálvizes fűtés

Mi a rendszer lényege?

Mivel a jelenlegi gázfűtésű kazánházunk már húszéves, a közeljövőben mindenképpen komoly felújításon kell átesnie. A kor előírásai pedig megújuló forrásra épülő rendszert igényelnek. Idestova három éve kezdtük el a geotermikus fűtésrendszer megépítésének az előkészületeit. Köztudott, hogy Pozsonytól Párkányig mintegy 2 km mélységben nagy területen húzódik 72 °C-os termálvíz, amelyre már több geotermikus fűtőrendszer épült. Ezzel kapcsolatban készíttettünk egy geológiai tanulmányt. Mivel Párkány ennek a víztartálynak a szélén található, egy esetleges új furat komoly anyagi kockázattal járna. Kérdéses lenne a talált víz hőmérséklete is. Emellett egy új furat a Vadas fürdő közelében esetleg befolyásolhatná a jelenlegi kutak működését, így mi más utat kerestünk.

A Vadas-kutak vizének hőfoka 38 °C. Ezt a fürdő a saját, 220 méteres, ún. sekély kútjaiból nyeri ki. Az általunk kidolgozott tervvel a fölös vízmennyiség hőkapacitását szeretnénk felhasználni, ami által a város lakossága és a fürdő is nyerne, s mindemellett jóval környezettudatosabbá alakítanánk át a hőgazdálkodásunkat.

A műszaki megoldás lényege a 38 fokos víz hőszivattyúval történő felmelegítése, majd annak rákötése a meglevő hővezetékrendszerre. A hőszivattyúk áramigényét is magunk termelnénk, a már jelenleg is működtetett kogenerációs egységgel. Ezzel a megoldással egyébként már két éve fűtjük a Thermal hotelt, valamint a wellness medencéit.  

Hogyan jutna a víz a fürdőből a felhasználókig?

Cégünk jelenleg 9 kilométeres szállítórendszerrel bír, amely a tervezet szerint jelentősen kibővülne. Sikeres pályázat esetén öt év múlva tudna üzembe állni a tervezett rendszer. Jelenleg az oktatási intézmények saját kazánokkal rendelkeznek, amelyek nagy részét jelenleg is mi kezeljük.

Ha megépülne az új rendszer, az oktatási intézmények is rákapcsolódhatnának, és a közelben létesülő új épületeket is kötelező lenne a megújuló energiából ellátott rendszerhez csatlakoztatni.

Dániában ez már sok éve így működik.

Hogyan profitálna ebből a lakosság?

Nem tudjuk, öt év múlva hol tart a földgáz és a hő ára. Megjósolni sem lehet, tehát a jelenlegi árakkal tudunk számolni. Ha az új geotermikus rendszer megépül, a jelenlegi árat szeretnénk garantálni. Az Enerbyt árkalkulációját mindenkor felügyeli a hivatal, mégpedig nagyon szigorúan.

A következő két évben el kell érnünk egy olyan hatékonyságú távfűtési rendszert, amelyben a hőt 50 százalékban már megújuló energiaforrásokból állítjuk elő.

A geotermikus hőgyártás kiépítése hosszú időre biztos alapokra helyezné régiónk hőellátását.

A megtermelt hő hány százaléka származik jelenleg megújuló energiaforrásból?

Kicsivel 20 százalék felett járunk. Még 2012-ben építettük az ún. kogenerációs egységeket. Ezek olyan gázmotorok, amelyek generátort hajtanak, és áramot termelnek. Az így keletkezett hulladék hőenergiát eladjuk vagy hasznosítjuk a hálózatunkon belül. Emellett a motorok hűtésére is hőszivattyúkat szereltünk, a felhasznált vízből kivonjuk a hőt, és hasznosítjuk. Ezzel a műszaki megoldással a szakmát is sikerült meglepnünk. Ez a technika már olyan hatékonyságú, hogy megújuló energiaforrásnak minősül. A hulladékhő értékesítésére állami támogatás is jár, ugyanis a villamos energia előállítása során a hő általában veszteségként távozik a légkörbe. Legszemléletesebb példája ennek a mohi atomerőmű, amelynek hűtőtornyaiból a hő gőz formájában a szemünk láttára „veszik el”.

Vagyis a hőtermeléssel párhuzamosan elektromos áramot is előállítanak?

Igen, már 2012-től. Ráadásul itt is jövedelmező termelést sikerült kialakítanunk. Minden szlovákiai és európai áramgyártó (atom-, víz-, szélerőmű) az általa megtermelt mennyiséget a központi hálózatba adja le. Cégünk beszállt egy nagyobb villanygyártó mellé, nekik adjuk el az általunk megtermelt villanyt. Ha a hálózatnak sok elektromos áramra van szüksége, akkor mi is többet gyártunk, és ők többet fizetnek kilowatt-óránként. Ha kevesebb áramra van szükség, visszavesszük a gépeinket, ilyenkor azért fizetnek, amit nem gyártunk le.

A hőszivattyúkhoz, mérőműszerekhez, szabályozó berendezésekhez használt áramot gazdaságosan megtermeljük maguknak, amit költségesebb lenne megvásárolni.

Az állam 15 évre ad engedélyt az elektromos áram gyártásához, amit támogat is, mi most a hetedik évnél járunk, és a befektetés már megtérült.

Milyen megvalósítási szakaszban tart a szóban forgó geotermikus fűtés terve?

Készen van a geológiai tanulmány, egy műszaki, gazdasági kivitelezhetőségi szaktanulmány és a vállalkozási tervünk. Ezek eredményeit a városi képviselő-testület és a Vadas vezetése elé tártuk. Mára elkészült az elhelyezési tervdokumentáció, készül a környezetvédelmi szaktanulmány és az építkezési engedélyhez szükséges tervdokumentáció. A következő lépcsőfok az építkezési engedély megszerzése és a közbeszerzés lefolytatása lesz.

A költségeknél 2,5 millió euróval számolunk, ezért a kivitelezést csak uniós vagy állami támogatás elnyerésével tudjuk megvalósítani.

Az utóbbi években több, a környezet védelmét segítő beruházást sikerült megvalósítaniuk.

Ezekre mi is büszkék vagyunk. A kazánjainkhoz termokondenzátorokat építettünk, amelyek kiszűrik a nitrogén-oxidot és más káros anyagokat. Húszéves kazánjainkból így kondenzációs kazánokat kaptunk. Lehűtjük a meleg füstöt, az abból kinyert hőt pedig a rendszerünkbe vezetjük, és meleg vízként hasznosítjuk. Annyi nitrogén-oxidot sikerült kivonnunk a levegőből, amire csak több hektárnyi erdő lett volna képes. 

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/16. számában. 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.