Otthont adni, falut építeni
Tizenkét új ajtó, tizenkét új kezdet. Most még visszhangzik a lépés az új lakásokban, de a részben berendezett konyha és fürdőszoba már a beköltözést várja. A többi helyiségbe pedig hamarosan megérkeznek a bútorok, a gyerekjátékok, a családi élet hétköznapi kellékei. Királyrévben újabb tizenkét önkormányzati bérlakást adtak át. A Galántai járásban fekvő község évek óta arra alapoz, hogy lakhatási lehetőséggel tartsa helyben, illetve csábítsa haza a fiatal, Királyrévhez és a Mátyusföldhöz kötődő családokat; és így újjá íródik egy falu története.
Egy fiatal pár életében kevés olyan pillanat van, amely annyira élesen jelzi egy új korszak kezdetét, mint amikor először csukják be maguk mögött saját otthonuk ajtaját. A szülői ház egyik szobája helyett az otthonukban önálló életet kezdhetnek, családot alapíthatnak, ahol néhány év múlva talán már egy kisgyerek szalad végig a folyosón. Előfordul talán az is, hogy valakinek épp egy új életet kell felépíteni, és erre adódik jó lehetőség egy községi bérlakásban. Királyrév kiépülőben lévő lakónegyedében most tizenkét család számára nyílik meg az új életszakasz.
Startlakások
A most elkészült háromszintes épület már a harmadik bérlakástömb ezen a területen. Négy évvel ezelőtt két, egyenként tizenkét lakásos házat, összesen huszonnégy bérlakást adott át a község. A program bevált, a községi hivatalba azóta is folyamatosan érkeztek a kérelmek, így az önkormányzat számára világossá vált, lenne igény további megfizethető otthonokra is.
Korábban is az volt az egyértelmű szándék, hogy a lakhatási lehetőséggel elősegítsük a fiatalok helyben maradását. A két korábbi épületet 2022-ben adtuk át, szintén az újonnan kialakított lakóövezetben. Ezek startlakások egy új életszakaszhoz. A jelentkezők nagy része fiatal pár. Vannak közöttük kisgyermekes családok, mások még a családalapítás előtt állnak. Sokuk számára az önkormányzati lakás jelenti azt a köztes lépcsőt, amely lehetővé teszi, hogy elköltözzenek a szülőktől, de közben ne kelljen vállalhatatlan terhet jelentő lakáshitellel vagy magas piaci albérleti díjjal kezdeniük az önálló életet"
– mondta Agócs Gergely polgármester.
A tizenkét új otthonból kettő kétszobás, tíz pedig háromszobás. A kisebb lakások 44 négyzetméteresek, a háromszobások alapterülete 55 és 64 négyzetméter között mozog. A konyhák és a fürdőszobák részben berendezve várják a lakókat, a többit már minden család a saját igényei szerint alakíthatja. Ez talán apró részletnek tűnik, de éppen ettől válik a lakásból otthon. Az egyik családnak gyerekszoba kell, a másiknak dolgozósarok, máshol először csak ketten költöznek be, később pedig már egy kiságy helyét kell megtalálniuk. A lakások méretezése is ezt a fajta indulást szolgálja.
– A havi lakbér lakástípustól függően nagyjából 200-300 euró között alakul, ehhez jön még a rezsi. A község ugyanakkor már a tervezéskor nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy ezek a kiadások legyenek hosszabb távon is alacsonyan tarthatók – tette hozzá Agócs Gergely.
A most átadott tömbháznál az energiahatékonyság még nagyobb figyelmet kapott, mint a korábbi bérlakások esetében. Az épületben rekuperációs rendszer működik, a napelemek pedig egy nagy központi tároló vizének felmelegítését segítik. Ebből a rendszerből kapnak előmelegített vizet az egyes háztartások bojlerei, így kevesebb energiára van szükség a meleg víz előállításához.
Agócs Gergely szerint már az első két lakótömb tapasztalatai is azt mutatták, hogy érdemes áldozni az energiahatékony megoldásokra, mert nemcsak az épület fenntartását teszik kiszámíthatóbbá, hanem közvetlenül a családok havi kiadásait is mérsékelhetik. Ez különösen fontos azoknál a lakásoknál, amelyeknek éppen az a feladatuk, hogy elérhető belépőt kínáljanak fiatal családoknak az önálló élethez. A kedvező lakbér önmagában keveset érne, ha utána magas rezsiköltségek terhelnék a családi kasszát.
Egy lakótömbből lassan új falurész
A fejlesztést nem önmagában kell nézni. Az új lakónegyed néhány év alatt fokozatosan kezdett a település szerves részévé válni. A falu felé már járda vezet, megépült a megvilágított gyalogátkelő, és a közvilágítást is kiépítették. A települést jelző táblát már korábban kijjebb helyezték Nádszeg irányába, jelezve, hogy Királyrév ténylegesen terjeszkedik.
A környéken további, magántulajdonban lévő építési telkek is vannak. A község a területrendezési tervet is módosította. A cél az, hogy hosszabb távon ne csak lakóházak álljanak egymás mellett, hanem valódi új falurész alakuljon ki szolgáltatásokkal, infrastruktúrával, boltokkal, játszótérrel.
Ez már egy következő fejlődési szint. Egy új lakónegyed akkor válik igazán élővé, amikor a házak mellé megérkeznek azok a terek is, ahol az emberek találkoznak, a gyerekek játszanak, a családok pedig nem csupán laknak egymás mellett, hanem közösséget alkotnak.
– A község számára a legfontosabb a falu gyarapodása. A település olyan fiatalokat szeretne megtartani, illetve visszahívni, akik Királyrévhez vagy tágabban a Mátyusföldhöz kötődnek – hangsúlyozza a polgármester, rámutatva, hogy az új otthonokba magyar családok költöznek, és ezt a község jövője szempontjából különösen fontosnak tartja. Egy kistelepülésen ugyanis tizenkét új család már nem pusztán lakásstatisztika. Gyermekeket jelenthet az óvodában és az iskolában, új tagokat a civil közösségekben, résztvevőket a rendezvényeken, később pedig olyan lakosokat, akik maguk is alakítják a falu életét. A lakásépítés ebben az értelemben népességmegtartó „eszköz” is. Nem elegendő azt mondani a fiataloknak, hogy maradjanak otthon, ehhez valódi feltételeket kell teremteni. Lakhatást, infrastruktúrát, szolgáltatásokat és olyan környezetet, ahol el tudják képzelni a következő tíz-húsz évüket.
Egy ekkora beruházás ugyanakkor egy Királyrév méretű község számára saját forrásból aligha megvalósítható. A tizenkét új bérlakáshoz az Állami Lakásfejlesztési Alap 839 ezer eurós kedvezményes hitelt nyújtott, a közlekedési minisztérium pedig 407 ezer euró vissza nem térítendő támogatással járult hozzá a beruházáshoz. Az önkormányzat a hitelt negyven év alatt, egyszázalékos kamattal törleszti. A finanszírozás a lakások mellett a kapcsolódó műszaki infrastruktúrát és a telket is magában foglalta.
Az ünnepélyes átadón jelen volt Milan Lipka, az Állami Lakásfejlesztési Alap vezérigazgatója is. A hivatal álláspontja szerint a megfizethető lakhatásba irányuló támogatást hosszú távú településfejlesztésként lehet értelmezni.
Az átadó ünnepség a számokról és a finanszírozási konstrukciókról szóló ismertetésen kívül a helyi alapiskola tanulóinak rövid bemutatkozójáról is szólt. A résztvevők közösen megnézték az elkészült otthonokat, majd Elek László atya megáldotta a lakásokat és azok leendő lakóit. Jelen voltak az önkormányzat vezetői, a képviselők és a község alkalmazottai is. Agócs Gergely elárulta, ha minden jól alakul, a község további bérlakások építésének lehetőségét is mérlegeli.
