Ötszáz éves a lévai vásár
A lévai vásár története egészen a középkorba nyúlik vissza, hiszen amint arról a feljegyzések is tanúskodnak, a város fontos kereskedelmi központ volt. A vásárok mindig is jelentős találkozóhelynek számítottak, mutatja ezt az is, hogy az idei lévai vásár immár ötszázadikként szerepel a sorban; igaz, a történelmi feljegyzésekből tudjuk, az évszázadok során a városban ennél sokkal több vásárt tartottak. A település a heti piac tartásának jogát 1388-ban kapta meg Zsigmond királytól.
– meséli Vincze László levéltáros.
A Borovszky Samu által készített Magyarország vármegyéi és városai című lexikonban olvashatjuk, hogy 1733-tól 4 ünnepi vásárt és 2 heti piacot tartottak a városban, 1819-ben pedig már 5 ünnepi vására volt a lévaiaknak.
Vincze László kutatásai is alátámasztják, hogy 1929-ben a városnak már 12 marhavására és 6 kirakodóvására volt.
A legjelentősebb vásári központok közé tartozó település vásárainak programjait különböző szórakoztató rendezvények keretei között komédiások, cirkuszosok vagy éppen jósnők színesítették. A huszadik század ötvenes éveiben a szocialista kereskedelem felszámolta, illetve korlátozta a vásárokat, így maradt meg az ún. nagy Márton-napi vásár, amelyet Szent Márton ünnepe körül tartottak. Az utolsó ilyen 1979-ben zajlott, mivel a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt októberre tették át a rendezvényt.”
A vásár arculata és kínálata az elmúlt évtizedekben rengeteget változott; az eladók és a termelők igyekeznek felzárkózni a jelenkor trendjeihez, ezt a kínált portékákon is látni. Egy azonban változatlan: a vásár sok ember életében a találkozást, a kapcsolatteremtést jelenti. Az pedig csak hab a tortán, ha a közelgő téli időszakra még új kabátot is sikerül találni, vagy sikerül kipipálni néhány tételt a karácsonyi ajándékok listájáról...
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/44.s számában.
