Öt év a Mózeskosárban, a szeretet nyelvén
Öt éve, 2019. szeptember 8-án adták át a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Zselízi Református Egyházközség által létrehozott Mózeskosár Református Bölcsődét. Az intézménynek otthont adó épület felújítása a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében folyósított pénzforrásból valósulhatott meg. Az egykori magyar tannyelvű gimnázium ingatlanában kialakított kisdedóvó már öt éve fogadja a kicsiket.
A szóban forgó épület 2011-ig a nagy múltú, kitűnően működő magyar tanítási nyelvű gimnáziumnak adott otthont. Akkor gazdasági okok miatt el kellett hagyniuk az ingatlant, és 2014-ben merült fel első ízben, hogy a helyszűkével küzdő magyar óvoda egy része átköltözne ebbe az épületbe, ám az ötlet mégsem valósult meg.
– Az egyházközségi közgyűlésünk 2017 februárjában ellenszavazat nélkül támogatta az egykori gimnáziumi épület megvételét és a tervezett fúziót. 131 ezer euró volt az épület beszerzési ára. Az ingatlan egy kisebb hozzáépítéssel és a belső terek átalakításával tökéletesnek bizonyult egy 12 gyermeket ellátó bölcsőde, valamint egy 75 gyermeket számláló háromcsoportos óvoda részére. A kiszolgáló helyiségek, a tornatermek a pincében vannak.
– mondta el Révész Csilla lelkész, aki azt sem titkolja, hogy rengeteg nehézséggel kellett megküzdeniük.
– Nem volt könnyű megtanulni a mozgást a „világi körökben”, sokszor kértük a bölcsességet ahhoz, hogy bizonyos szándékokat helyesen tudjunk látni, több oldalról megvizsgálni. Mégis úgy látom, mindaz, ami történt, azt szolgálta, hogy felvérteződjünk a jövendő feladatra. Az Úristen valahogy úgy akarta, hogy mindjárt a kezdetben kevés érdeklődővel, külső támadásokkal és belső anyagi bizonytalansággal induljunk. Mindezt a koronavírus-járvány évei tovább nehezítették, mégis javunkra vált a sok nyomorúság.
Akárhogy is, Zselízen Révész Tibor az egyetlen olyan intézményvezető, aki nemhogy fizetést nem kap, hanem inkább ő ad. Vallják, az Úr eddig mindig kipótolta a hiányaikat.
A bölcsőde gyermeklétszáma az elmúlt években változó volt; előfordult, hogy huzamosabb ideig egy-két kisgyermekkel foglalkoztak, de működtek már telt házzal is.
– Most ismét kegyelmi állapot van, ugyanis elég sok gyermekünk van ahhoz, hogy az intézményt működtetni tudjuk. A bevétel azonban teljes mértékben elmegy a fenntartási költségekre, így egyéb programokban nem gondolkodhatunk. Amit viszont adni tudunk, az tiszta és őszinte; alkalmazottaink, gondnokaink, gyülekezeti önkénteseink és adományozóink szívük minden szeretetével szolgálnak. Hálásak vagyunk mindazok támogatásáért, akik az évek során segítettek abban, hogy kiemelkedő nevelést nyújthassunk – fűzte hozzá Révész Csilla külön kiemelve az egyik nagysallói gyülekezeti tag, Buzala Szilvia nevét, aki a kezdetektől óvó figyelemmel követte a bölcsőde működését. Hangsúlyozta a felvidéki Cseperedő program jelentőségét is, amelyen keresztül Ringató-foglalkozásokat vezet a Garam mentén. A legkisebbeket ezáltal tudják bevonni a közösségi programokba. A bölcsődét látogató gyermekek háromnegyede éppen a „ringatósok” közül kerül ki, tette hozzá Révész Csilla.
Nem titok, hogy intézményünk fenntartása anyagi nehézséget jelent; számtalan alkalommal „dobbanthattunk” volna már, hiszen ez a feladat jelentős terheket ró ránk. Hogy mégsem tettük ezt, nem a mi érdemünk, hanem Isten kegyelme. Tudjuk, hogy ő tartotta meg eddig is intézményünket, s a jövőnk is az ő kezében van. Ugyanakkor tudomásunk szerint tervben van egy önkormányzati fenntartású bölcsőde indítása is. Az ötéves tapasztalatunk azt mondatja velünk, hogy Zselíz és körzete számára, főként az alacsony születésszám miatt, egy bölcsőde jelenleg éppen elég.
– Példamutatónak érezzük a szolgálatot, amellyel megjelenünk a város életében. A közösségi oldalakon, magyar és szlovák nyelven egyaránt, dicsérő szavakat írnak, ajánlanak bennünket. Családjaink szóban és kedves ajándékok formájában is kifejezik, hogy sokat jelentünk számukra. Naponta tapasztaljuk, hogy az egyszerűség és a szeretet nyelve megnyitja a szíveket – zárták gondolataikat.
Megjelent a Magyar7 2024/39. számában.