Összefogás a felvidéki szőlőültetvények megmentéséért
Az aranyszínű sárgaságot (Grapevine flavescence dorée phytoplasma) okozó fertőzés mára Szlovákia-szerte komoly gondot okoz. A betegség Dél-Nyugat-Szlovákiától egészen az Ipoly mentéig szinte minden borvidéken megjelent. Különösen súlyosan érintett a Kürt–Bátorkeszi–Muzsla–Párkány térség, valamint az Érsekújvári és Komáromi járás, ahol a fertőzött tőkék aránya helyenként eléri a 30–40 százalékot is.
A kór terjedése nemcsak gazdasági, hanem közösségi krízist is előidéz - egész falvak és borvidékek megélhetése forog kockán. Pereszlényi Csaba a Felvidéki Falugazdász Hálózat borászatokért felelős falugazdásza szerint a fitoplazma elleni küzdelem hosszú távon csak összehangolt, térségi szintű fellépéssel lehet eredményes – ennek hiányában akár egy évtizeden belül eltűnhetnek a dél-szlovákiai borvidékek.
A szervezett közösségi védekezés először Kürtön indult el, majd Bátorkeszin folytatódott a SzEGAB Polgári Társulás és a helyi önkormányzat együttműködésével. Október közepétől Muzsla is csatlakozott a kezdeményezéshez - itt a Hegyközség és a Kertbarátkör közösen végzi a fertőzött tőkék eltávolítását, beazonosítását, dokumentálását, valamint a gazdák felkészítését a téli-tavaszi feladatokra.
A Párkányi borrégióban ez a közösségi fellépés közvetve hat települést is érint, hiszen a fertőzés a szőlőültetvények földrajzi közelsége miatt gyorsan terjedhet egyik faluból a másikba.
– Amíg a jogszabályok nem engedik az elhanyagolt, parlagon hagyott ültetvények felszámolását, addig minden erőfeszítés csak ideiglenes eredményt hozhat – figyelmeztetett Pereszlényi Csaba falugazdász és borászati tanácsadó.
Mint mondta, ezek a gazdátlan területek jelentik a legnagyobb veszélyt, mert állandó fertőzési forrást jelentenek a környező egészséges szőlők számára. A jelenlegi jogi keretek nem teszik lehetővé, hogy az önkormányzatok vagy közösségek beavatkozzanak a gondozatlan, fertőzött ültetvények esetében, még akkor sem, ha azok másokra is veszélyt jelentenek.
Ez a szabályozási hiányosság jelenleg az egyik legnagyobb akadálya a hatékony védekezésnek. A Felvidéki Falugazdász Hálózat a következő hónapokban régiós szintű egyeztetéseket kezdeményez a hegyközségekkel és önkormányzatokkal, hogy közösen dolgozzanak ki egy egységes, Felvidék-szintű védekezési modellt. A cél, hogy a gazdák azonos irányelvek mentén cselekedhessenek, és a szükséges információk gyorsan eljussanak minden érintett településre.
A téli időszakban sem áll meg a munka, a termelők feladata lesz a fertőzött tőkék eltávolítása, a területek fertőtlenítése és a parcellák pontos nyilvántartása, hogy tavasszal célzottan folytatódhasson a védekezés. A szakértők egyetértenek abban, hogy a fitoplazma elleni harc csak közösségi és állami összefogással vezethet eredményre. A felvidéki példák azt mutatják, hogy a közös munka már megkezdődött – a következő lépés most a megfelelő jogi és pénzügyi háttér megteremtése.
