Őrállója a magyarságnak
Másfél évvel halála után emléktáblát avattak Benedek László fotóművész, barlangász, a Magyar Kultúra Lovagja tiszteletére a hanvai Nefelejcs kávézóban, amelynek létrejöttéhez és kiállítási anyagának az összeállításához ő is tevékenyen hozzájárult.
A II. Benedek László Emléknapot a Kultúráért Gömörben és Gömörön Túl Polgári Társulás szervezte. Halálát követően az elsőn, tavaly október 6-án, Benedek László 70. születésnapján Rimaszombatban határozták el a pályatársak és barátok, hogy a fotóművész tiszteletére emléktáblát állítanak.
– mondta Balázs Emese főszervező, a Kultúráért Gömörben és Gömörön Túl Polgári Társulás tagja.
Az emléknap a helyi református templomban megtartott istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese. Kifejtette, Benedek László személye és értékeket kereső, feltáró és megőrző szolgálata, pontosabban most már annak hiánya a mai napig érezhető, hiszen egyfajta őrállója volt ő a helyi magyarságnak.
Forró Krisztián, a Szövetség elnöke arra mutatott rá, hogy Benedek László életében egyesítette a földi és az éteri művészi vonásokat. Lélekben és fizikailag is mélyen kötődött szűkebb és tágabb hazájához, és természetes, hogy Gömörország erőteljesen megjelenik munkásságában.
– jelentette ki Forró Krisztián hozzátéve, hogy a felvidéki magyarságnak nagyon sok Benedek Lászlóhoz hasonló személyiséget kíván.
A templomi alkalmon közreműködött Újvári Marika és Vadkerti Imre előadóművész, majd a program a Nefelejcs Kávézó és Cukrászda udvarán folytatódott, ahova Agócs Sándor tárogatós kíséretével vonultak át az emlékezők. A kulturális műsor további részében fellépett Lichtmannegger Tibor nótaénekes, Gyenes Veronika helyi énekes, Dévai Nagy Kamilla és a gitártábor résztvevői, valamint a Kisvárdai Férfidalárda.
Ünnepi beszédet az Agrárius Kft. vezetője, a rendezvény és az emléktábla felállításának anyagi támogatója, Juhász István mezőgazdasági vállalkozó mondott. Benedek Lászlót jó barátjának és kiváló magyar embernek nevezte, akivel harminc éve került kapcsolatba. B. Kovács Istvánnal együtt segítőtársa volt sok közös cél megvalósításában. Felidézte, évtizedek óta azon dolgoznak, hogy minden híres hanvai embernek az emlékét megőrizzék. A Nefelejcs kávézóban így jött létre a Fészek kiállítóterem, az Igó Aladár emlékszoba és a Tóth Elemér nevét viselő könyvtár.
Azért is mentjük meg az értékeket és emlékeket, hogy példát mutassunk az utánunk jövőknek, hogy erősítsük bennük a reményt, hogy van élet a Sajó mentén is. Meg kell találni a helyünket, hogy itthon érezzük magunkat Gömörben, mert ez a mi hazánk. Akarjunk itt élni, alkotni és létrehozni nagy értékeket, mert vagyunk olyan tehetséges emberek, mint bárki más a világon
– szögezte le Juhász István.
Benedek László emléktábláját végül unokái, Halász Kinga és Rege leplezték le, majd az emlékezőket Nagy Ákos Róbert esperes áldotta meg. A koszorúzás során számos közéleti ember, civil szervezet, oktatási és kulturális intézmény képviselője, valamint magánszemély hajtott fejet a nagy fényképész emléke előtt.
A napokban a hetvenedik életévét betöltő B. Kovács István gömörológus találóan így fogalmazott: Lacinak nem volt életcélja, hogy emléktáblára kerüljön, viszont életével, munkásságával, szolgálatával kiérdemelte, hogy ily módon is emlékezzünk rá, illetve ő emlékeztessen bennünket mindarra, amit tett és amit nekünk is tenni és folytatni kell!
Megjelent a MAGYAR7 28. számában.
