2026. november 19., 14:20

Olvass, alkoss, értelmezz!

A jelenkori felvidéki oktatásban fekete űr a tankönyvi kérdés – vagy magyarországi tankönyveket vásárolunk, vagy silány, szlovák nyelvről magyarra fordított, alig használható könyvekkel nehezítjük a gyermek tanulását. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának szakemberei valami kivételeset alkottak – olyan olvasókönyvet készítettek nagy szeretettel és odafigyeléssel a szlovákiai magyar iskolák negyedikeseinek, amelyből öröm tanulni, de tanítani is. Amint az oktatásügyi minisztérium rábólint, az iskolákba kerülhet az új olvasókönyv. 

Az új tankönyvek _munkaverzió
Az új tankönyvek _munkaverzió
Fotó: Szomolai Andrea

A kisdiákok élményeire és véleményére építő új, innovatív negyedikes olvasókönyvet a nyitrai egyetem oktatói fejlesztettek ki. 

A kiadás előtt álló Olvass, alkoss, értelmezz! szerzői szeretnék elérni, hogy a tanulók kíváncsian forduljanak a történetek felé, merjenek kérdezni és örömüket leljék az olvasásban. Az új kötet mögött három év munkája és az iskolai kipróbálás folyamata áll.

Egy kalap is előkerült a nyitrai tankönyvbemutatón, ahol N. Tóth Anikó docens, irodalomtörténész, az új tankönyv egyik szerzője könnyed irodalmi fejtörővel hangolta rá az összehívott, gyakorló pedagógusokból álló hallgatóságot a közös munkára. A tankönyvbemutató napján a pedagógusok rögtön kaptak egy kis ízelítőt abból, milyen játékos helyzetekből indulhat el egy-egy olvasmány feldolgozása.

 Bárczi Zsófia irodalomtörténész, a tankönyv további szerzője tréfásan megjegyezte, sok opponense ül a teremben, a jelen lévő tanítók pontosan tudják, mi működik a gyerekekkel, és mi bizonyul kevésbé sikeresnek a tanórán.

A jó hangulatú szakmai napon kiderült, a nyitrai egyetem csapata olyan könyvet készített, amelynek segítségével a gyermek aktív résztvevője lehet a történetek megismerésének. Elképzelheti a folytatást, vitatkozhat egy szereplő döntésével, és elmondhatja, ő hogyan cselekedett volna hasonló helyzetben. Közben újra meg újra visszatér az olvasottakhoz, hogy választ keressen a felmerülő kérdésekre. Az Olvass, alkoss, értelmezz! című, negyedik osztályosoknak szánt interaktív munkáltató olvasókönyvet a közelmúltban mutatták be Nyitrán. A Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet szakmai napja egy hároméves, minisztériumi támogatással megvalósuló KEGA-projekt zárókonferenciája is volt egyben. A kötetet Petres Csizmadia Gabriella, Bárczi Zsófia és N. Tóth Anikó dolgozta ki, szakmai lektora Benyovszky Krisztián volt. A két, egyenként 76 oldalas rész az új tanterv második ciklusának követelményeihez igazodik. A bemutató idején a kiadvány minisztériumi jóváhagyásra várt, nyomtatása ezt követően indulhat el.

Működő elképzelések

A fejlesztés egyik fontos vállalása az volt, hogy a feladatokat az iskolákban is kipróbálják. A bemutatón elhangzottak szerint nyolc pedagógus és 143 tanuló vett részt ebben a munkában, Ipolyság, Pozsonypüspöki, Nagymagyar, Tornalja és Ipolybalog iskoláiból. A szerzők óralátogatások és visszajelzések révén szembesülhettek azzal, hogyan működik az elképzelésük a tanteremben. Az egyetemi műhely és a gyakorló pedagógusok együttműködését Bauko János intézetigazgató is hangsúlyozta. 

– Az alapiskolák, a középiskolák és az egyetem közötti párbeszédet a továbbiakban is erősíteni szeretnénk.

A tankönyv és a munkafüzet szerepét egyesítő kiadvány harmincöt szöveggel dolgozik. A válogatásban nagyobb hangsúlyt kapott a kortárs gyermekirodalom, miközben a klasszikusok is jelen vannak. Petőfi Sándor, József Attila vagy Weöres Sándor művei mellett például Lackfi János, Varró Dániel, Berg Judit és Kiss Ottó írásaival találkozhatnak a gyerekek. N. Tóth Anikó külön kitért arra, hogy felvidéki magyar szerzők művei is helyet kaptak a kötetben. 

Az olvasmányokat a gyerekek számára ismerős témákhoz rendezték. Az iskolai környezet, az ételek, a természet és az állatok mellett kalandok, családi történetek, a segítségnyújtás és az elfogadás kérdései kerültek elő. A művek feldolgozásában az is fontos, hogy a tanuló kapcsolatot találjon az olvasott helyzet és a saját élete között.

A tankönyv koncepcióját ismertetve Petres Csizmadia Gabriella kifejtette, a szövegek megértéséhez vezető utat is szeretnék megmutatni a tanulóknak. 

– A munka már az olvasás előtt elkezdődik. Egy rövid játék, kérdés vagy személyes emlék felkelti az érdeklődést, és közelebb hozza a történet témáját. Az olvasást követően a gyerekek megbeszélhetik, mit értettek meg, mi lepte meg őket, és milyen saját élmény jutott eszükbe. 

Az „Érted, amit olvasol?” feladatok segítenek tisztázni az ismeretlen szavakat és kifejezéseket. A „Tudtad ezt?” részek új ismeretekkel egészítik ki az olvasottakat, további könyvekhez, érdekességekhez is elvezethetnek. A személyes kérdések pedig lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók megosszák a gondolataikat. 

A szerzők ezzel is azt szeretnék elérni, az olvasás után maradjon idő megállni egy-egy helyzetnél, hogy a gyerekek megfogalmazhassák, mit jelentett számukra a történet.

A bemutatón többször is szóba került a szöveg pedagógus által történő felolvasásának a jelentősége. Ha a gyerek először jól megszólaltatva, összefüggően hallja a művet, könnyebben hozzáférhet annak hangulatához és történetéhez. Ezután következhet a saját olvasás gyakorlása. A hosszabb szövegeket kisebb egységekben is feldolgozzák: megállnak, értelmeznek, előre gondolkodnak. A következő rész iránti kíváncsiság közben segíthet fenntartani a figyelmet.

A történetek ereje

Benyovszky Krisztián ennek az eljárásnak az elméleti hátterét is megvilágította. Előadásában arról beszélt, hogy a mindennapokban is történeteket alkotunk, mások szándékait próbáljuk megérteni, és lehetséges folytatásokat képzelünk el. 

– Az irodalom olvasása közben hasonló gondolati munkát végzünk. Erre építenek a szereplők nyomait követő feladatok, a tulajdonságokhoz keresett szövegbeli bizonyítékok és a jóslások is. Mit fog tenni a szereplő? Miért dönthet így? Miből gondoljuk ezt? Az ilyen kérdésekben a képzeletnek és a pontosságnak egyaránt szerepe van. A gyerek megfogalmazhatja a saját elképzelését, aztán összevetheti a folytatással. Az előzetes feltevésekhez azonban később vissza kell térni a tanítási folyamaton belül. A történet kisebb részekben való olvasása közben pedig fontos újra áttekinteni az egészet, hogy a sok érdekes részlet mellett az összefüggések is világosak maradjanak. 

Mesefeldolgozás részleteiben
Mesefeldolgozás részleteiben
Fotó:  Szomolai Andrea

A képeknek szintén fontos szerepük van ebben a munkában. Benyovszky a vizuális kultúra erős jelenlétére és a kép, valamint a szöveg kapcsolatára irányította a figyelmet. A feladatok között az illusztráció és az olvasmány összevetése, illetve képalkotás is szerepel. A Török Bianka illusztrációival készülő könyv így többféle módot kínál arra, hogy a tanuló megmutassa, mit értett meg. Amikor képpé alakít egy szövegrészletet, döntenie kell arról is, mit tart benne lényegesnek.

A bemutató előadásai ehhez gyakorlati ötleteket is adtak. N. Tóth Anikó az elbeszélő művekhez használható olvasási és szerepjátékos lehetőségeket mutatta be, Bárczi Zsófia pedig a versek világába vezette a pedagógusokat. – Az új tankönyv tele van elmélettel, de játékkal közvetítjük, így a gyermek nem is veszi észre, hogy tanul. A vers hangzása, ritmusa és az ismétlések megtapasztalása már ebben az életkorban megalapozhatja a későbbi versértést. A pedagógusoknak készített módszertani kézikönyvben QR-kódok is segítik a versek meghallgatását. A megszólaló szöveghez mozgás, tapsolás és beszélgetés kapcsolódhat, majd annak végiggondolása, miért hatott ránk az adott mű – fogalmazott Bárczi Zsófia. 

A gyerek már negyedikben tanulhatja, hogyan támassza alá a véleményét az olvasottakból vett részletekkel. Ezzel a feladat túl is lép egyetlen vers vagy mese feldolgozásán. Arra szoktatjuk az olvasót, hogy utánanézzen, miből következik az állítása. 

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének szándéka ugyancsak végigvonul a tankönyvön. Amikor a gyerek egy szereplő helyébe képzeli magát, annak érzéseiről, döntéseiről gondolkodik, és közben a saját tapasztalatait is előhívja. Az olvasmányból így tartalmas beszélgetés indulhat az elfogadásról, a segítségről vagy a családi kapcsolatokról. Ehhez a pedagógus figyelmére is szükség van, hiszen ő segít abban, hogy a személyes történetek megosztása a mű megértését gazdagítsa.

Megosztás
Címkék