Nyílt nap és ásatás a Péchy-kastélyban – KÉPEKKEL
A napokban zajlott a pécsújfalui Péchy-kastély első régészeti feltárása. A munka a kastély udvarán és belső terében előkészíti a későbbi felújítást. A tető részben már megújult, az északi oldalon a Sine Metu egyesület saját forrásokból nekilátott a fazsindely cseréjének. A feltárást nyílt nappal kötötték össze, most volt először alkalma a szélesebb közönségnek arra, hogy bejárhassa a 16. század közepén épült kastélyt.
A háromszintes, saroktornyos reneszánsz kastélyt valószínűleg 1556 és 1563 között építtette a Péchy család Pecsújfalun (Kisszebeni járás). A levéltári források 1563-ban tesznek említést egy kúriáról, a Péchy Gáspár tulajdonában lévő nemesi rezidenciáról. Az épület, amelynek típusa nálunk ritkaságnak számít, szinte beavatkozás nélkül maradt fenn napjainkig, vagyis olyan állapotban, ahogyan a 16. században kinézett.
Értékesek a kora reneszánsz konstrukciók, az építészeti részletek, a művészi díszítés. A belső terek boltozatait geometrikus stukkódíszítés ékesíti, a homlokzatokat sgraffito díszítés, illetve festett ablakkeretek, továbbá több eredeti kovácsoltvas elem is fennmaradt a történelmi nyílászárókon, az egyik gerendán pedig az 1649. június 20-i dátumot jelölő felirat. Megőrződött két reneszánsz lakosztály, ablak- és ajtókereteivel, kandallóival, járólapjaival és famennyezeteivel, faragott mestergerendákkal, illetve a hálószobában az eredeti, 1608-ból származó faliszekrény.
A 19. századtól a kastély már nem szolgált a Péchy család reprezentatív rezidenciájaként, inkább bérbe adhatták vagy más, például gazdasági célokra használták. Az első világháború után lakatlan volt, magtárként működött, majd később eladták. Az épületet 1963-ban műemlékké nyilvánították.
Pécsújfaluban egykor tizenhárom kastély és kúria volt, mára öt maradt meg közülük. Ezek – illetve elsősorban a Péchy-kastély – megmentése, felújítása és népszerűsítése céljából hívták életre öt évvel ezelőtt a Renesančný kaštieľ PNV (Pécsújfalui Reneszánsz Várkastély) egyesületet, amelynek elnöke, Slavomír Karabinoš elmondta, az elmúlt években folyamatosan haladtak előre a Péchy-kastély felújításához szükséges adminisztratív folyamaton, a különböző engedélyek beszerzésén, s most, a tulajdonosváltást követően ténylegesen megkezdődhet a felújítás.
– mondta.
Az új tulajdonos, a Sine Metu elnöke, Orosz Örs megerősítette, a két egyesület azzal a céllal fogott össze, hogy minden részletében helyreállítsa ezt a műemléket.
– fejtette ki.
A tető részben már megújult, az északi oldalon lecserélték a fazsindelyt. A munkát egy nagy múltú, Hervartó (Bártfai járás) községben székelő zsindelygyártó manufaktúra végezte.
– Célunk, hogy az elkövetkező időszakban megszülessen a felújítás részletes projektdokumentációja, illetve kisebb beavatkozásokkal eltávolítsuk az épület utólagos átépítéseit. Elbontjuk a később beépített közfalakat, illetve visszafalazunk minden hiányzó falrészt, mert vannak utólagos nyílások, amelyeket elsősorban a 20. században, az itt élők nyitottak, hiszen az épület a közelmúltig lakott volt – mondta Orosz Örs.
Már korábban lezajlott az épület külső és belső terének restaurátori kutatása, az építészettörténeti kutatás; a napokban pedig az első régészeti kutatás is végbement.
Bali Henrietta régész, a lévai Barsi Múzeum igazgatója elmondta, egyrészt azokat a helyeket vizsgálták, ahol a georadar és a magnetométeres mérések valamilyen anomáliát vagy épített struktúrát mutattak, illetve a jövőbeni víz- és gázvezeték vonalán vizsgálódtak, nehogy a későbbi a markológépes munkálatok során belefussanak valamilyen értékes objektumba, lelőhelybe.
Sikerült megtalálni az épület eredeti, 500 éves, egykor boltíves, mára már beszakadt emésztőgödrét. Ennek a vártnál lényegesen nagyobb az alapterülete, így csak részlegesen sikerült feltárni, de így is több száz lelet került elő belőle, köztük például egy török férfi fejét ábrázoló kályhacsempe. Az ásatás során került elő a földből Mária Terézia-pénzérem, számos kályhacsempe-, üveg- és kerámiatöredék is. Ezek később, a cserépkályhák, ablakok rekonstrukciója szempontjából lesznek fontosak.
Az ásatáson és a nyílt napon a kastély egykori tulajdonosainak leszármazottja, Szabó Lilla Gabriella is részt vett.
Megjelent a Magyar7 hetilap 35. számában.
