Nő és erősödik Sárosfa közössége

A hajdan itt élő nemesi családok nagyban befolyásolták Sárosfa fejlődését. A Bittó család tulajdonába a 18. században került. A család meghatározó szerepet játszott a falu történetében, hiszen nagyon sok mindenben elősegítették a település fejlődését, az iskolát is ők alapították. A kis falucskának már 1900 körül postája és távírója volt az iskolája mellett. Ma is áll a Bittó család két szép klasszicista kúriá-ja a 19. század elejéről.

A helyiek büszkén emlegetik, hogy Sárosfán született és élt az egyetlen Felvidékről származó magyar miniszterelnök, Bittó István.

A falu mai temploma is a Bittók családi kápolnája volt egykor. Az 1721-ben épült barokk stílusú kápolnát csak a család használta, nagy ünnepeken tartottak itt szentmisét.

A falu népe a régi időkben az egyházgellei templomba járt misére. Még ma is emlegetik, mennyit beszélgettek azon a két kilométeres úton, amíg a templomba értek. Közösségösszetartó ereje volt ennek a rendszeres templomba járásnak, mondja a falu polgármestere, aki a múlt mellett főleg a község jelenébe nyújt betekintést.

Napjainkban Sárosfa lakosainak körülbelül háromnegyede vallja magát magyarnak. A 2. világháború előtt a falut teljes egészében magyarok lakták, de a háború utáni kitelepítések elindították a nemzetiségi arány megváltozását, a magyarság kárára. Ezt folytatta a földek elkobzása, a szlovákok betelepítése, majd a vegyes házasságok. Letelepítettek ide a Vágújhely melletti Lobonyáról (Lubina) nagyon sok szlovák családot. Házat, földet kaptak, mondja a polgármester, de rögtön hozzáteszi, hogy azokból a családokból nem sok maradt Sárosfán. Egy-két éven belül a legtöbben visszamentek oda, ahonnan idecsalogatták őket, mert nem tudták, mihez kezdjenek a kapott földekkel, nem értettek a mezőgazdasághoz.

A napjainkban ide költözők között is vannak szlovákok, de körülbelül ugyanannyi magyar család vesz házat Sárosfán, tudjuk meg a polgármestertől.

A gyermekek óvodai, iskolai elhelyezése nem okoz gondot a sárosfaiaknak, hiszen nagyon jól működő óvodájuk és magyar alsó tagozatos iskolájuk van. Az óvoda a közelmúltban magyarországi támogatásból és saját forrásból felújult, és újra kétosztályosra bővült, ahogyan régebben is működött. A növekvő gyermeklétszám miatt indokolt volt a bővítés. Viszont a sárosfai iskolába ebben a tanévben olyan kevés gyerek jár, amennyire még nem volt példa az iskola történetében: összesen öt kis elsős és másodikos.

Szerencsére az óvodában jóval többen vannak, pillanatnyilag 38-an.

Ez a változó gyermekvállalási kedvnek tudható be. Valamikor két, valamikor tizenhat gyermek születik egy évben. Várható tehát a létszámnövekedés az iskolában, ám ez attól is függ, hogy a magyar szülők a magukénak érzik-e a helyi iskolát, vélekedik a polgármester. Ha valamilyen okból máshova íratják be a gyereket, azzal az egész közösséget gyengítik. Aki nem a lakóhelyén jár iskolába, azt a gyereket a lakóhelyéhez jóval kevesebb szál köti. Gondoljunk csak bele: az összes iskolai akció, a fellépések, egyéb rendezvények az iskola székhelyén zajlanak, nem a szülőfaluban, ahol a gyermeknek be kellene épülnie a közösségbe, magyarázza a polgármester.

A falu kulturális életében a megalakulásától fogva nagy szerepet játszott a Csemadok helyi szervezete, amely 1950. január 15-én alakult meg. A hetvenedik évfordulót méltóképpen megünnepelték. Január 15-én Szörényi Levente zenés beszélgetőesten szórakoztatta a népes közönséget, 18-án pedig ünnepi tagsági gyűléssel és kultúrműsorral emlékeztek meg az elmúlt hetven évről. A műsorban fellépett a Békei és a Sárosfai Cimbora Népdalkör is, akik a Bíborpiros szép rózsa országos népzenei versenyen 2019-ben arany sávos minősítést szereztek. A Csemadok helyi szervezetének rögtön a megalakulást követő években tánccsoportja és színjátszó csoportja volt, egészen a kilencvenes évek elejéig gazdag tevékenység jellemezte. Ekkor a társadalmi és politikai változások hatására egy időre elaludt a szervezet, mígnem 2004-ben újraindították, és most már 232 tagja van.

Ahogy a rengeteg közösségi rendezvényre, a falu fejlesztésére is kihasználják a pályázatok nyújtotta lehetőségeket,

jegyzi meg Földváry Terézia. Ennek köszönhetően megépült vagy felújult több útszakasz, megújult és szépült az óvoda és a kultúrház is az elmúlt években. Sok mindent önerőből biztosítottak, de pályázatok nélkül lehetetlen lenne ennyi eredményt felmutatni. Tavaly év végén vették át az új tűzoltóautót, amire négy éve vártak.

A polgármester az eredmények után a tervekre is kitér. Elmondja, hogy az idén a tűzoltószertárt fogják bővíteni és felújítani, és az iskola tetőszerkezetét is felújítják. Tavasszal megkezdik a halottasház rekonstrukcióját, de folyamatban van a gyűjtőudvar rendezése is. Mint kiderült, Sárosfán nagy súlyt fektetnek a szelektív hulladékgyűjtésre, szinte minden újrahasznosítható hulladékot átvesznek. Örülnének, ha ezt minél előbb egy új, korszerű gyűjtőudvaron tudnák megvalósítani.   

Megjelent a Magyar7 2020/4. számában.