Nevet kapott Kicsind könyvtára
A kicsindiek könyvtárukat Szántó Lórántról nevezték el, aki a falu szülöttje – tanító, költő, író, néprajzkutató. Bár elszármazott a faluból, annyira kötődött szülőfalujához, hogy négyezer versének, novellájának felét Kicsind ihlette. A nehéz időkben is egyenes gerincű, igaz ember maradt. A könyvtár falán emléktáblája is leleplezésre került.
Pásztor Rita a község polgármestere elmondta, bár digitalizált világunkban a könyvek egyre inkább háttérbe szorulnak, ők mindent megtesznek, ez ne így legyen. Nyertes pályázatoknak köszönhetően csaknem százezer eurót tudtak fordítani a könyvtár épületének teljes felújítására. A könyvtár belső terének modernizálása Schmitt Pál Magyarország egykori köztársasági elnöke hivatalának támogatásával valósult meg.
– emelte ki a polgármester.
Szántó Lórántról szólva elmondta, 1927-ben született Kicsinden. Noha élete nagy részét Boldogon töltötte, szülőfalujához és az itt élő emberekhez mindig hű maradt. Ha csak tehette hazalátogatott, sokat beszélgetett a falusi emberekkel, mindenfélét gyűjtögetett – régi tárgyakat, történeteket, ihletet. Volt tanító, a Hatvany Lajos Múzeum igazgatója, néprajzi és régészeti anyagok gyűjtője. Több mint négyezer költeményt, novellát hagyott az utókorra, melynek felét szülőfaluja Kicsind ihlette. 2013-ban ő lett a község első díszpolgára.
„Élete utolsó éveiben – már betegen – 2015-ben Kelemen Margit kezdeményezésére, Szántó Lóránt közreműködésével látott napvilágot a Szülőföldem, Kicsind könyv, melynek én is társszerzője lehettem. A könyv igazi ízelítő a falu történetéből, szokásaiból, az itt élők mindennapjaiból, melyet Szántó Lóránt versei díszítenek” – sorolta Pásztor Rita hozzáfűzve, hogy 2022-ben Zsíros István fotográfus szerkesztésében megjelent Szántó Lóránt verseinek töredéke örökség címen, amely kapható lesz a könyvtárban.
„Szántó Lóránt az írásain keresztül halhatatlanná tette szeretett szülőföldjét, Kicsindet és az itt élő embereket, mi nagyon hálásak vagyunk mindezért. Könyvtárunkat róla neveztük el, valamit emléktáblával is tisztelgünk a neves előd előtt” – zárta szavait a község polgármester asszonya, majd Ölvedi Ágnes képviselővel leleplezték az emléktáblát, Hupka József plébános atya pedig megáldotta azt.
Németh Anita pedagógus már kislányként is ismerte Szántó Lórántot. A nagymamamájához járt, akivel együtt gyerekeskedtek. Mindig gyűjtött valamit, kendőt, viseletet, eszközöket, elmesélt történeteket. „Ismert tény, hogy Szántó Lóránt nem írta alá az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényt, ezért elbocsájtották tanítói állásából, nem foglalkozhatott gyerekekkel, különböző gyárakban kétkezi munkával kereste a kenyerét. Később Magyarországon rehabilitálták” – mondta el a könyvtár névadójáról Németh Anita. Kitért arra is, Szántó Lóránt többek közt fafaragással is foglalkozott. Megható, hogy mindig magánál hordott egy kifaragott kis dobozkát, benne garami kaviccsal, szülőföldjéről. Élete alkonyán ezt a polgármester asszonynak adta, ő őrizze tovább.
