Neves személyiségek padjait adták át Párkányban
A párkányi városi művelődési központ igazgatónője Horváth Ágnes megálmodta, a COOP Jednota Alapítvány támogatta, a párkányiak megszavazták, Korega Norbert fafaragó mester pedig megalkotta a hat padot, amelyek a város különböző részeire lesznek kihelyezve.
„Az volt a célunk, hogy bemutassuk Párkány városának azon személyiségeit, akikre hosszú idő elteltével is büszkék lehetünk. Reméljük, hogy a kezdeményezésnek lesz folytatása, hiszen városunk bővelkedik még olyan személyiségekben, akikre felnézhetünk. Köszönet az alkotónak, hiszen a tölgyfapadok kézzel vannak kifaragva, mindegyeken egy-egy szimbólum utal a pad névadójának alkotómunkájára, de köszönet illeti a COOP Jednota Alapítványt, a szavazókat és Párkány városát is – mondta el a padok avató ünnepségén Horváth Ágnes igazgató asszony.
Az első a Mesék padja. Megszemélyesítője Párkány írófejedelme Sebők Zsigmond (1861 - 1916).
„A Pajtás című gyermeklap alapítója és szerkesztője. Írói pályafutása alatt, közel 60 műve jelent meg, ebből több, mint 30 gyermekkönyv. Több irodalmi társaság is tagjául választotta” – mutatta be az írót Tóth Andrea, a könyvtár igazgatónője. Egy részletet is hallhattunk Sebők Zsigmond meseművéből, melyet Sztruhár Mátyás, az Ady Endre Alapiskola diákja adott elő.
A második a Pedagógia padja. Megszemélyesítője az egykori pedagógus és helytörténész Vércse Miklós (1932 - 2021).
„A jelenlegi Ady Endre Alapiskolában magas szinten végezte pedagógiai munkáját. Emellett sok cikke jelent meg a hazai magyar lapokban, szlovák nyelvről fordított magyarra, de helytörténeti kutatással is foglalkozott. Feldolgozta többek közt a Simon-Júda vásár és a Mária Valéria híd történetét, a párkányi csatát, Pató Pál úr történetét. Párkány városa munkásságát Pro Urbe díjjal ismerte el” – mutatta be a pedagógust Bacsó Péter, az Ady Endre Alapiskola igazgatója.
A harmadik a Képzőművészet padja. Megszemélyesítője Párkány szülöttje és a galéria névadója Barta Gyula (1922 - 2008).
„Művészi érdeklődésének középpontjában a tájképfestészet állt, központi témája a Duna mente volt. Részt vett a Párkányi Képzőművész Kör elindításában, a róla elnevezett galéria 1993-ban nyitott. Életének 80. évfordulóján Párkány városa Pro urbe díjjal tüntette ki” – mondták el bemutatói Lea Karaová és Cimer Dániel Vince.
A negyedik a Történészet padja. Megszemélyesítője a jelentős orvos-genealógus Wertner Mór (1849- 1921).
„Magyar történész, genealógus és orvos. Pályája elején főleg orvostörténeti kutatásokkal foglalkozott, később a történettudománynak szentelte az életét, azon belül is a középkori nemzetségek kutatásának. Művei ma is megkerülhetetlenek. 1894-ben Muzslára került, mint járási orvos, majd 1908-van Párkányba költözött és élt haláláig. Síremléke a párkányi zsidótemetőben található” – ismertette Himmler György történelem szakos tanár.
Az ötödik a Fényképészet padja. Megszemélyesítője a kamera és a fényképezőgép nagymestere, Gyűgyi László (1948 - 2023).
"Szia Laci! Hát te itt, s nem a Duna parton? Látom, figyelsz, tűnődsz, de az is lehet, elmélyülten koncentrálsz a tökéletes képre, a soha vissza nem térő pillanatra. ….. Te soha nem természetet, embereket és hidat fotóztál, mindennél sokkal többet. Képbe írtad a kollektív örömöt, de a társas magányt is. Egy kattintással sorsokat mutattál meg, egy-egy svenkkel, ráközelítéssel, átélezéssel, pillanatfotóval az élet színét és fonákját is” – szólította meg a közelmúltban elhunyt egykori munkatársát Buchlovics Péter.
A hatodik a Zeneszerző padja. Megszemélyesítője az a Zahovay Ernő, aki a legnehezebb időkben is hű maradt városához (1913 - 1998).
„Párkányban született és itt is hunyt el. Kántornak tanult, majd szalonzenekart szervezett és bejárta az ország akkori jelentősebb kávéházait, vendéglőit. Életében mintegy ötszáz zeneművet írt, de a dalszövegírás is közel állt hozzá. Első szerzeményét Budapesten adták ki, a csehszlovák, illetve a szlovák rádió tánczenekara több mint ötven zeneművét vette fel. Élete emlékezetes történéseit a 40 év a zongora mellett című önéletrajzi könyvében írta le. Életművéért Párkány városa Pro Urbe díjjal tüntette ki” – mondta el a neves zenészről Bokor Réka a Jóvilágvan énekesnője. Zahovay Ernő zeneszerző művét Dagmar Járková, a Liszt Ferenc Művészheti Alapiskola tanára adta elő.
Az átadási ünnepséget Jóvilágvan minimál koncert követte a sétálóutca platánfái alatt.
