„Nem minden politikus írástudatlan” – Csáky Pál Somorján
Csáky Pál egykori MKP elnök és európai parlamenti képviselő látogatott el a somorjai Mozi Clubba a helyi Via Nova meghívására. Az apropót a politikus legújabb kötetének, a Volt egyszer egy forradalom megjelenése adta. Erről, a közírói munkásságáról, s az elmúlt 30 évről Méry János önkormányzati képviselő és Brunczlík Viktor kérdezte őt.
Az új kötete tekinthető egyfajta történelemkönyvnek, benne van minden, ami a felvidéki magyarságot az utóbbi három évtizedben érzékenyen, fájdalmasan, vagy épp kellemesen érintette. A célok, amiért még 1989-ben olyan lelkesen harcoltak, végül csak részben valósultak meg. Csáky Pál elmondta, most is dühíti, hogy nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy akkor elképzelték.
Miért ír egy politikus, s miért politizál egy közíró?
A kedvesen szemtelen kérdésre Csáky kissé ironikus válasza: „hogy lássák az emberek, nem minden politikus írástudatlan”. Megjegyezte, bár a politikus szó szinte szitokszóvá változott, még mindig vannak tisztességes emberek közöttük. Többek között ennek bemutatása is vezérli egy-egy könyvének megírásakor.
Szerinte ez mellett az, hogy egy író politizál, jellegzetesen közép-európai. Valahogy „rendszerezni” kellett, hogy mi is történik, s merre kellene tovább menni, erre pedig az írók alkalmasak. Hasonló kettősség ez, mint az ősi gyula és kende kettős fejedelemsége. Az írástudóknak felelősségük van abban, hogy a társadalmi és politikai kérdésekre választ adjanak.
A beszélgetés során többször szóba került a Magyar Közösség Pártjának megalakulása, az egyes fordulópontok, s a szakadás óta eltelt időszak.
Csáky Pál vezetése alatt a párt inkább a „keményebb” vonalat képviselte, legalábbis a mai napig ezek a visszajelzések érkeznek hozzá. Sokan örömmel gondolnak vissza arra az időszakra, amikor egy komoly dunaszerdahelyi tüntetést tudtak megvalósítani a nyelvtörvény miatt. Akkor az emberekben pozitív energia volt, most a túlzott szétszórtság és bizonytalanság jellemző.
A pártszakadás kapcsán Csáky Pál megjegyezte, hogy vannak egyéni és csoportérdekek, s ezeknek meg kell találniuk a helyüket, méghozzá a közösségi érdek alatt.
Amennyiben az arány megfordul, s az egyéni érdek és az üzlet lesz a meghatározó, onnantól mindenki és minden megvehető.
A bemutatott könyvnek lesz folytatása, Büszkeség és harag címen fog megjelenni, s szintén az elmúlt évtizedek sikereit és kudarcait boncolgatja majd.
