2025. október 15., 14:58

Nem csak iskola…

A füleki Mocsáry Lajos Alapiskola megalakulásának története a Papréti lakótelep lakásépítési programjához köthető. Itt épült a város harmadik alapiskolai komplexuma, a Papréti Alapiskola. Alapkövét 1986-ban helyezték el, ám a politikai és társadalmi változások miatt a beruházás 1992-re csupán részben valósult meg.

Schnelczer Zoltán
A Mocsáry Lajos Alapiskola tanári kara és munkatársaik
Fotó: A Mocsáry Lajos Alapiskola tanári kara és munkatársaik

Ekkor adták át az egyik pavilont, melyben az új intézmény első igazgatója, Krisztián Elemér megnyitotta az első tanítási évet nyolc szlovák és három magyar osztállyal, összesen 258 diákkal. A szlovák és a magyar osztályok egy intézményen belül, közös iskolát alkottak. 1993-ra elkészült az épületkomplexum harmadik pavilonja is, amely a magyar tagozat osztályainak adott otthont. Egy évre rá megalakult a Pro Schola Nostra Alapítvány, amelynek célja a hagyományápolás, a sporttevékenységek és az iskola fejlesztésének a támogatása. Az első végzős osztályt 1995 júniusában már annak tudatában búcsúztatták, hogy 1995. szeptember 1-je már az önálló Papréti Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola első tanévnyitójának a napja lesz. Ettől az évtől számítják az intézmény három évtizedes történetét.

Roma gyerekek iskolája

1999-ben az iskola élére Bolla Károly került, aki előtte igazgatóhelyettesként, majd tíz éven át igazgatóként határozott jövőképpel és világos elképzelésekkel irányította az intézményt.

Akkor már látszott, hogy az intézmény túlnyomórészt roma gyerekek iskolája lesz, hiszen akkoriban már a diákok 87 százaléka roma származású volt. Ezzel a helyzettel nekünk, pedagógusoknak is meg kellett küzdeni, hogy a tanítás mellett a tehetséggondozással, illetve a felzárkóztatással is tudjunk foglalkozni

– emlékezik vissza Bolla Károly nyugalmazott pedagógus, aki büszkén sorolja, hogy ebben az iskolában nyílt meg az első számítástechnikai szaktanterem, de elsőként nyertek nyugat-európai pályázatot is.

Az intézmény 2003 óta viseli Mocsáry Lajos magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a Fülek szomszédságában lévő Kurtány község szülöttjének a nevét. Mocsáry Lajos egész életében a jogegyenlőség és a társadalmi igazságosság eszméit képviselte, gondolatai ma is érvényesek.

Nagyon fontos, szimbolikus lépés volt, hiszen Mocsáry Lajos az, akit a történelmi Magyarországon a többség és a nemzeti kisebbségek közötti békés együttélés apostolának tartanak. Ezzel a névválasztással mintegy szimbolikusan magyarázatot is adtunk az iskola keletkezésének körülményeire, sőt, miután egyre jobban a magyar ajkú cigányság iskolájává vált, nagyon fontos, integratív szerepet is betölt Fülek életében, hiszen nagyon sok, mélyszegénységben élő roma diák is látogatja ezt az iskolát

– emelte ki Agócs Attila polgármester.  

fülek
Fülek város vezetése a Mocsáry Lajos Alapiskola igazgatójával és igazgatóhelyettesével
Fotó:  Schnelczer Zoltán
Minőségi oktatás, támogató közeg

Az iskola igazgatói posztját 2009-ben Simko István vette át. Elődjéhez hasonlóan ő is az igazgatóhelyettesi tisztséget követően került az immár teljesen kiépült iskola élére, és alkalmazkodnia kellett az oktatásban jelentkező új kihívásokhoz. 2019-ben helyettese, Kotlár Ildikó követte az igazgatói poszton. Egyik legfőbb feladata a diákokat érintő szociális problémák kezelése, illetve a megoldások keresése lett, hogy minden tanuló számára biztosíthassák a minőségi oktatást és a támogató közeget. A Mocsáry Lajos Alapiskolának 283 diákja van, erőssége, hogy a kis létszámú osztályokban több figyelem jut a tanulókra, emellett asszisztensek és speciális pedagógusok segítik a tanárok munkáját.

Az a célunk, hogy a mélyszegénységből jövő gyerekeket felkaroljuk, és megadjuk nekik azt, ami az életük folyamán az érvényesülésükhöz szükséges. Az iskolából kikerülve olyan emberekké váljanak, akik becsületesen dolgoznak és tisztességesen élnek

– mondta Kotlár Ildikó hozzáfűzve, hogy náluk másképp kezdődik egy-egy tanítási nap, mint más iskolákban.

– Nem mindjárt tanulással kezdünk, hanem elbeszélgetünk velük az otthoni helyzetről, rendbe rakjuk őket, és amikor úgy látjuk, hogy testben és lélekben is az iskolában tartózkodnak, akkor kezdjük a tanítást. Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy az iskolában a lehető legtöbbet elsajátítsanak az adott tananyagból, mert többségüknél nehézkes a tanulás az otthoni környezetben – mondta az igazgató.  

Fontos a tehetséggondozás

Az intézményben a minőségi oktatás mellett nagy hangsúlyt helyeznek a tehetséggondozásra, a szakköri tevékenységekre, valamint a hagyományok ápolására. Ennek egyik kiváló példája a hosszú évek óta működő kézműves-szakkör. A diákok rendszeres résztvevői az Ipolyi Arnold Népmesemondó Versenynek, és egyéb regionális, illetve országos versenyeknek. Több mint két évtizede a Mocsáry Lajos Alapiskolában tartják a Hallottad-e hírét? elnevezésű regionális népdalversenyt. Itt tűnt fel Kovács Benko Fruzsina Borbála népdalénekes is, aki fantasztikus zenekari kíséret mellett, az ünnepi műsorban is megcsillogtatta tehetségét.

Bár kicsi gyerekkorom óta énekelgettem, de versenyszerűen az itt megrendezett regionális népdalversenyen kezdtem énekelni. Miután kinőttem a versenyt és tanulmányaimat befejezve az iskolát is elhagytam, zsűritagként visszajárok, ami nagy megtiszteltetés a számomra. Így nemcsak édesanyám révén maradt az iskola az életem része, hanem ekképpen továbbra is a magaménak tudom egy kicsit érezni

– nyilatkozta Fruzsina.

A Mocsáry Lajos Alapiskola nem csupán oktatási intézmény, hanem befogadó és támogató közösség, ahol minden gyermek megtalálja a helyét, családi hátterére való tekintet nélkül. Az itt dolgozó pedagógusok a tanítás mellett felkarolják, fejlesztik és segítik a diákokat, hogy megtalálják saját útjukat.

Megjelent a Magyar7 2025/40. számában.

Megosztás
Címkék