Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk
Szokratészt idézte a Királyhelmecen három évtizede praktizáló szakorvosok egyike a rákellenes küzdelem világnapja kapcsán. Bármelyikük mondhatta volna, mert szinte egyhangúlag megerősítették, magunk is sokat tehetünk saját egészségünkért.
Tavaly volt negyven éve, hogy a pozsonyi egyetemi kórházban átadták az első CT-berendezést, és pár évvel korábban kezdődhettek a nagyobb kórházakban az ultrahangos vizsgálatok. Ez utóbbi a királyhelmeci kórházban valamivel több mint egy évtizede, a CT pár éve segíti a szakorvosok munkáját, többek között a rákos elváltozások felismerésében is.
Chachalák Judittal, a királyhelmeci kórház belgyógyász főorvosával és gasztroenterológusával beszélgetve elsőként azt jártuk körbe, vajon mivel magyarázható a daganatos megbetegedések szaporodása. Véleménye szerint ez nem csak az utóbbi három, covidos év ritkább kontrollvizsgálataival magyarázható. Az egyre precízebb diagnosztikának köszönhetően több rákos esetet ismernek fel, sokszor már egészen korai stádiumban. Az éves megelőző szűrések során a körzeti orvosoknál végzett vizsgálatok a belek elváltozásaira is fényt deríthetnek, s ő, mint gasztroenterológus a beteget már a korrektális karcinóma gyanújával kezdheti kezelni. Nagyjából egyforma arányban vannak bélrákkal küzdő férfi és női páciensei is.
Amióta a rendelőjében a kolonoszkópia esetében háromféle lehetőség közül választhatnak – érzéstelenítés nélkül, helyi érzéstelenítéssel vagy altatásban –, azóta egyre kevésbé félnek az emberek a kivizsgálástól és megnőtt azok száma, akiknél ezt el is végzik.
A doktornő hangsúlyozta, hogy a rákbetegség esetében is igaz az, ami általában a többi civilizációs betegségnél: a helytelen táplálkozás mellett a szennyezett környezetből adódó külső hatások és a stressz a legfőbb kiváltó okok.
Csökkenő számban találkozik betegei körében a gyomorrákkal, mert annak egyik kiváltó okát, a gyomorfekélyt időben fel tudják ismerni és hatékonyan tudják kezelni. A gyomorrák kialakulásáért szintén felelős helicobacter-pylori fertőzés az esetek 93 százalékában ugyan eredményesen visszaszorítható, de a maradék 7 százalékban előrevetíthető a rák kialakulása. Az utóbbi időben azonban egyre gyakrabban találkozik bél- és végbélrákos esetekkel. Sajnos a mai napig előfordul, hogy a betegség nagyon előrehaladott stádiumában jelentkezik a páciens, amikor már sok mindent nem lehet tenni, de az orvosok minden elérhető modern terápiás lehetőséget alkalmaznak. A biológiai kezelés az áttétekkel terhelt betegeinél is hatásos.
Az egyik legveszélyesebbnek tartott, nehezen gyógyítható rákfajtából – ez az epevezeték karcinómája – is sajnos egyre többet tapasztal az utóbbi időben. Ez ugyanolyan veszélyes, mint a hasnyálmirigyrák. Mindkettő azért nagyon komoly daganatos megbetegedés, mert csak későn ismerhető fel. Valószínűleg ezért sincs rá preventív vizsgálat, de szerencsére páciensei körében nem túl gyakori. A doktornő szerint a kolorektális karcinómával ellentétben a hasnyálmirigyrák az, amire soha nem is lesz szűrővizsgálat. A beteg leggyakrabban akkor fordul hozzá a már meglévő daganattal, amikor az már előrehaladott stádiumban van.
A sebészeti megoldás mellett az onkológiai kezelés az, ami hatásos ma is és a jövőben is az lesz. Meggyőződése, hogy a rák nem az a betegség, aminek kezelése alternatív gyógymódokkal eredményes lehet, abszurdumnak tartja az internetes fórumokon fellelhető különböző csodaszereket és híreszteléseket.
A 27 éves gyakorlattal rendelkező Stefán Balog Melinda ambuláns nőgyógyászt új rendelőjében látogattam meg. Az elmúlt 2-3 évben egyértelműen megszaporodtak páciensei körében a rákos elváltozások, különösen a mellrák, ami mindig is vezette az országos statisztikákat.
Eddig az egészségbiztosító irányelveivel összhangban 40 év felett kezdte a mammográfiás és ultrahangos szűrővizsgálatokat, de tapasztalja, hogy bizonyos esetekben már fiatalabb korban is indokolt ezeket elvégezni. Erre példaként megemlíti, hogy épp aznap két fiatal, harmincas hölgy is járt nála. Egyikük az önvizsgálat során vette észre a begyulladt mellbimbót, ami daganatot jelezhet, és ezt bizony nem szabad elhanyagolni.
A másik páciens, egy külföldön dolgozó hölgy esetében éppen aktuális volt a nőgyógyászati kontrollvizsgálat, amire már azzal jött a rendelőbe, hogy egy másik szakorvosi diagnózisból kifolyólag ajánlottan elvégezték nála a mammográfiai vizsgálatot. Ez egy 10 mm-es csomót mutatott ki, és a levett minta alapján valószínűsíthetően rosszindulatú daganattal lesz dolguk, de szerencsére korai stádiumban sikerült megtalálni.
Onkológusi javaslatra 40-nél fiatalabb páciensei esetében is kéri a mammográfiai vizsgálatot, de az ultrahang is nagyon pontos és megbízható képet ad. Stefán Balog Melinda nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre, ezért is tette elérhetővé rendelőjében azt a piacon pár éve megjelent speciális genetikai tesztet, amelynek segítségével kiderül, hordozza-e a páciens a BRCA1 és BRCA2 gének mutációit. Meglétük esetén ugyanis valószínűsíthető a mellrák kialakulása.
Az öröklött mellrák, illetve petefészekrák ugyanis 50-70 százalékban mutat összefüggést a BRCA gének mutációival. Ha e két rákbetegség rosszindulatú fajtájával már küzdött valamelyik családtagunk, ajánlott elvégezni ezt az egyszerű mintavétellel járó tesztet, ahogy azt a híres színésznő, Angelina Jolie is megtette.
A bodrogközi nők változó módon viszonyulnak hozzá. Vannak persze, akik nem sajnálják rá a 109 eurót, és szeretnék tudni, hányadán állnak génjeikkel, mások viszont félnek az eredménytől, ráhagyják az időre és a sorsra a választ. Melinda annak örülne, ha sokkal tudatosabbak lennének a bodrogközi nők és jobban odafigyelnének az egészségükre. Még mindig rengetegen nem értik, hogy miért is fontosak a rendszeres kontrollvizsgálatok, és éveken át elhanyagolják. Ahogy országos és világviszonylatban, úgy a rendelőjében is a második leggyakoribb nőgyógyászati karcinóma a méhnyakrák. Ezért a megelőzés keretében már 2011-től elvégzi azt az ún. citológiai vizsgálatot, ami a jelenleg elérhető legrészletesebb és legprecízebb képet adja a méhnyak sejtszerkezetéről, kiszűri a különböző fokú elváltozásokat és a rosszindulatú daganatot.
Ahogy mondja, a méhnyak rákos elváltozásáért 90 százalékban felelős HPV vírus alattomosan épül be a sejtek genetikai állományába, és mivel éveken át különösebb fájdalmak nélkül garázdálkodhat, nem árt, ha ellenőrizzük jelenlétét. Az említett citológiai mintából a kassai patológusok analízisét követően a pozsonyi genetikai elemzés kiderítheti, vajon megtalálhatók-e benne a jelenleg ismert több mint 170 HPV vírustípus közül azok, amelyek a méhnyakrák kialakulásáért felelősek. A meglétük mellett az is kiderül az elemzés során, hogy szaporodnak-e, mert az nagyon veszélyes. Másképpen figyeli ugyanis a doktornő azokat a pácienseit, akinél stagnál, és másképpen, akiknél a vírus szaporodása figyelhető meg. A királyhelmeci nőgyógyász pácienseinek túlnyomó többsége él is a pontos citológiai vizsgálat lehetőségével, és a kortól függetlenül igényelhető HPV elleni legkorszerűbb védőoltást is több mint 60 százalékuk igényelte.
Az erősebbik nemet veszélyeztető rákbetegségekről a több mint három évtizede Királyhelmecen praktizáló, a hét két napján Nagykaposon is rendelő Szilassy Károly urológust kérdeztem. Mint mondta, a prosztatarák a leggyakoribb, és megelégedéssel nyugtázza, hogy egyre többen járnak a szűrővizsgálatokra. Tény azonban, hogy még ebben az információktól hangos jelenben is rengeteg férfi retteg a teljesen fájdalommentes prosztatavizsgálattól.
A 40-es korosztály már panaszok nélkül is felkeresi a rendelőjét, ha a családban előfordult a megbetegedés. Azokat a pácienseit, akiknél indokolt a prosztataműtét, Besztercebányára irányítja, ahol a robotikus beavatkozásokat végzik.
Akiknél a daganat első stádiumában nem végezhető el a műtét, a sugárkezelés a gyógyszeres utókezeléssel is szép eredményeket, tünetmentességet eredményezhet. Áttétekkel, a rák előrehaladottabb stádiumában diagnosztizált betegeinek az onkoterápiás kezelést követően még sok évet jósolnak.
Az urológus üdvözölné, ha valóban sikerülne megvalósítani a szakmai berkekben felvetett javaslatot, amivel a csehek éppen most próbálkoznak. Nevezetesen, hogy a gyakorlatban pozitív visszhangra talált rektális-gyorsteszthez hasonlóan, minden 50. életévét betöltött férfinál csinálják meg a PSA-szint mérését. A magas antigénszint alapján a betegnél az egyéb kiegészítő vizsgálatok eredményeinek tükrében az esetleges rák már a legkoraibb stádiumban kimutatható, olcsóbban és eredményesebben lenne kezelhető. Szilassy Károly urológus elmondta, voltak olyan páciensei, akik már nagyon előrehaladott állapotban lévő prosztatarákkal, a csontokban megjelenő áttétekkel, nagy fájdalmak közepette keresték fel.
A veserák kapcsán kifejtette, hogy a praxisa elején tapasztalt, 15 cm-es, vérző vesedaganat már a múlté. A mára rutinszerűvé vált ultrahangos vizsgálatok során a rákos daganatok nagyon korán kimutathatók és eredményesen kezelhetők. A dohányos pácienseinél nagyon gyakori a húgyhólyagrák. Szerencsére páciensei, ha vért észlelnek a vizeletükben, még fájdalom nélkül is felkeresik. Ez már utalhat egy kisebb daganatra, de ez is könnyen és eredményesen eltávolítható. A gond akkor van, ha elhanyagolják, és a daganat átnövi a húgyhólyag falát.
A fiatalkori hererákról távozóban annyit mondott, hogy 98 százalékos eredményességgel kezelhető. Szilassy doktor egyébként azt tapasztalja, hogy a férfiak egyre fiatalabb korban kezdenek tudatosan figyelni az egészségükre, ami nagyon jó irány.
