Nagykürtösi járás: Lukanénye tíz év alatt 391 magyart veszített

A Nagykürtösi járás két városában, Nagykürtösön és Kékkőn eddig is elenyésző volt a magyarok száma; a járási székhelyen élő 525 magyar a város lakosságának 4,76%-át teszi ki, míg Kékkő városában ez az arány a 25 magyar tekintetében mindössze 1,54%.

Ha az egész járást nézzük, 10 579-en vallják magukat magyar anyanyelvűnek, ezzel szemben, csupán 9 004 lakos jelölte be első helyen a magyar nemzetiséget;

a régióban tehát 1 575 olyan magyar anyanyelvű ember él, aki (első helyen) nem vállalta magyar nemzetiségét.

A legtöbb magyar (1 415 fő) Ipolynyéken, Lukanényén (720 fő), Ipolybalogon (643 fő) és Csábon (578 fő) él, ha viszont a magyarság arányát nézzük, akkor Inám (87,02%), Kelenye (82,73%) és Ipolybalog (82,33%) áll az élen. Ipolyvarbó 72, Ipolybalog 74, Apátújfalu 102, Csáb 126, Bussa 142, Ipolynyék 162, Lukanénye 391 magyart veszített tíz év alatt.

Az utóbbi település tíz évvel ezelőtt még 1 111 magyart tudott magáénak (79,87%), ma már mindössze 720-an (54,63%) vállalják magyarságukat – ez 25,24%-os csökkenés!

A szlovák–magyar határ menti Rárósmúlyadon megfeleződött a magyarok száma: míg 2011-ben 104 lakos (32,70%), addig 2021-ben már csupán 51 vallotta magát magyarnak (14,21%), s magyar anyanyelvűként is mindössze 54 fő tüntette fel magát. A nagy palóc mesemondó szülőhelyén, Mikszáthfalván 7 magyar él (0,75%), Madách Imre egykori otthonában Alsósztregován pedig csak 3 (0,3%).