Nádszegi ünnep: A Csemadok kovásza, tapasza és megtartóereje magyarságunknak
A helyi Csemadok alapszervezet megalakulásának hetvenedik évfordulóját ünnepelték a mátyusföldi Nádszegen. A nádszegiek büszkék lehetnek arra, hogy van, aki tovább vigye a fáklyát, hiszen a helyi Csemadok számos fiatal, tenni vágyó aktivistával büszkélkedhet.
A Szózat elszavalásával vette kezdetét a Mátyusföld és Csallóköz határán fekvő Nádszeg nagyközségben a Csemadok helyi alapszervezetének ünnepsége január 24-én a Kis-Duna vendéglő dísztermében, majd a Nádos néptánccsoport formációi és a Zsálya énekkórus mutatta be tehetségét. A nádszegi Csemadok történetét Bugár Judit ismertette. A Csemadok 1949-es márciusi megalakulása után a nádszegiek sem késlekedtek sokat, és 1949. június 15-én megtartották a helyi alapszervezet létrehozását előkészítő bizottsági ülést.
A nádszegi alapszervezet létrehozására 1950 áprilisában került sor, így a nádszegiek joggal ünneplik idén a Csemadok hetvenedik évfordulóját.
Az alapszervezet létrejötte után a nádszegi Csemadok nagy erőkkel kezdte meg kulturális tevékenységét. Színtársulatot hoztak létre, Csemadok-napokat szerveztek, táncesteket rendeztek, kezdő- és működő zenekarokat karoltak fel. A kulturális élet egyik fő mozgatórugója Almási Mária, magyar szakos pedagógus volt, aki egész életét a magas szintű kultúra helyi művelésének szentelte. Róla nevezték el azt a díjat, amelyet a nádszegi kilencedikes ballagó diákok legkiválóbbika vehet át minden évben. A nádszegi Csemadok égisze alatt működött a Napszínház is, amely művészek, zenészek és színművészek fóruma lett.
Bugár Judit elmondta,
a Csemadok egyik örök kérdései közé tartozik, ki viszi tovább a fákylát, kik lesznek azok az emberek, akiknek szívügyük marad a magyar kultúra.
Szerencsére a nádszegi kitüntetettek sorában rengeteg fiatalt láthattunk, akik aktívak a Csemadok rendezvényeinek és a nyári táborok megszervezésében. Rózsa Beatrix, a Csemadok nádszegi alapszervezetének elnöke fáradhatatlanul dolgozik és tartja össze a nádszegi rendezvényeket, a már hagyománnyá vált márciusi ünnepségeket, a húsvéti tojásfa díszítést, a májusfa állítást, a farsangi álarcosbálokat, a családi gyermeknapot, az adventi időszak kreatív műhelyeit és sok egyéb aktivitást. Kacz Éva, Nádszeg polgármestere külön köszönetét fejezte ki Rózsa Beatrixnek az önkormányzattal való szoros és baráti együttműködéséért és a Csemadokban kifejtett tevékenységéért.
- hangzott el Kacz Éva ünnepi szónoklatában, majd a nádszegi Csemadok felé fordult, amelynek a falu elhivatottságot, lelkesedést és közösségteremtő akaratot is köszönhet.
Kacz Éva és a Csemadok országos elnöke, Bárdos Gyula is kiemelte a mindennapokat átható szlovákiai politikai hatalom bele-belemar a Csemadokba is, amelynek az évtizedek során sokszor kellett megküzdenie a folyamatos támadásokkal és ellenszervezetek marakodásával. Bárdos szerint nagyon fontos a Csemadok megmaradása, hiszen a szervezetnek mindig az volt a fő célkitűzése és fő ereje, hogy a helyieknek kívánt megfelelni. A Csemadok szolgálatot teljesít, ezért nem baj, ha szúrja a hatalom szemét. Bárdos kifejtette, a mindenkori szlovákiai hatalom még sosem mondott köszönetet és nyújtott gratulációt a Csemadoknak, holott annak létjogosultságát és munkáját már európai szinten is elismerték.
Berényi József, Nagyszombat megye első alelnöke ajándékot hozott a nádszegi Csemadoknak, az ünnepségen átnyújtotta Nagyszombat megye elnökének díját, és azt kívánta az ezer eurós összeget a lehető legjobban használják ki a magyar közösségépítés érdekében.
Az ünnepségen Mézes Rudolf és Bárdos Gyula a Hűségért emléklapokat is kiosztották, valamint a helyi aktivisták a falu elismerését is átvehették a Csemadokban kifejtett munkájukért.
