Motorok és motorosok az Ég oltalmában
Motorszentelésre gyűltek össze a kürti és környékbeli motorosok, hogy áldást kérjenek járműveikre – és az útra, amely ebben az évben előttük áll. Mire az áldás kezdődött, még a nap is lenyújtotta néhány sugarát az esőfelhők közül.
A falu sportpályája mellett katonás rendben sorakoztak a motorok. Míg a lelkiatyát vártuk, Berta Sándor motorossal és Jenei János borásszal beszélgettem.
Elmondták, a rendezvényt a helyi motorosok szervezik, akik közül sokan a Dornfelder nevű klub tagjai. A név egy különleges vörösborra utal – ez ugyanis nemcsak motoros, de borbarát közösség is.
A résztvevők között sok a hívő ember, számukra fontos, hogy Isten áldását kérjék egészségükre, barátaikra és hűséges gépeikre. A napnak közösségformáló ereje is van: találkozás, közös motorozás, gulyásparti a motorosok szoros közösségében.
A klub rangidős tagja, a 83 éves Berta Tibor ismertette a programot: az áldás után közös túra következik a szőlőhegy egy szép kilátóhelyéhez, majd visszatérés Kürt utcáin át a sportpályára.
Ezután sorban áldotta meg a járműveket – volt, aki a kerékpárját is elhozta.
A menet elindult, engem Szendi Gyula motoros vitt magával. Élmény volt, ahogy az arcunkat simogatta a menetszél, és a szőlőhegy felé robogva érezni lehetett valami elemi szabadságot. A Kék-háznál álltunk meg, ahol Berta Tibor a patrióta szenvedélyével mutatott körbe:
Visszafelé a falu különböző arcait ismerhettük meg: a mediterrán hangulatú új házaktól a 70-80-as évekbeli utcákig. Egy rövid megállót tettünk annál a részén is a falunak, ahol az a beilleszkedni nem akaró nagycsalád lakik, akik miatt a közelmúltban lakossági fórumot is tartottak. Az utcakép tehát változatos, akárcsak az emberek, akik benne élnek.
Az eső elkerült, a gulyás megfőtt, az áldás elhangzott, a motorosok pedig az idén újra útra kelhetnek Isten áldásával, baráti összetartásban.
