Mohács 500: ősbemutató Komáromban
A mohácsi vész 500. évfordulója, illetve a nemzeti tragédiánkat idéző emlékév nagyszabású színpadi zenemű komponálására ihlette Keresztury-Albert Zsolt budapesti zeneszerzőt. A Penta essentia – zene az öt géniusz földjéről című művével Kárpát-medence-szerte e gyászos eseménynek – a nemzet megmaradásának és összetartozásának pozitív üzenetét is hordozó – zenei mementót állított. A magyarországi szimfonikus előadások után a mű kamarazenekari változatának ősbemutatóját február 24-én a komáromi Tiszti pavilon dísztermében, az Era Nova Kamarazenekar, narrátor, két énekes, tárogatós és zongorista közreműködésével, illetve a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával tartották.
A magyar történelem gyászos évének számít 1526. Ötszáz évvel ezelőtt, augusztus 29-én (a Gergely-naptár szerint szeptember 8-án) zajlott a mohácsi csata a II. Lajos király vezette Magyar Királyság és az I. Szulejmán szultán vezette Oszmán Birodalom hadai között. Az összecsapás elsöprő oszmán győzelemmel végződött, emiatt a későbbi történetírásunk úgy emlegette, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”.
– idézte Hamvas Béla esszérészletét a komáromi kamarazenekari ősbemutató elején Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző. Magyarázata szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: a Nyugat kultiváltsága, a Kelet tüze, az Észak komolysága és a Dél derűje, amelyek egyszerre hatnak az itt élőkre. Az ötödik géniusz pedig az önmagában is sokrétű Erdély. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot jelent a magyaroknak. A társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őket körülvevő és lelküket tápláló géniuszokat. A jeles irodalmárral együtt vallja a zeneszerző, hogy a magyarság ereje, túlélésének kulcsa a Kárpát-medencei lét esszenciáját adó, különleges és sokrétű erőtér integrációjában rejlik. Kétórás művével az identitáskeresés és -formálás kultikus útjára hívta a közönséget azért, hogy a próza, a magyar népdalok, a komolyzene és a tárogató varázslatos hangjának összefonódásában születő előadáson járja be történelmi hazánk változatos, ám a Kárpátok ölelése által mégis egységbe foglalt vidékeit, és élje át az összetartozás lélekemelő élményét.
– A mű a juhászbojtár és a leány szerelmének szimbolikus történetén keresztül, a próza, a népdalok és a komolyzene eszközeivel viszi végig nézőjét-hallgatóját a magyar nép identitáskeresésének viszontagságos útján. E szerelem a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki: Délvidék, Dunántúl, Felföld, Erdély és az alföldi puszta a történet helyszínei. A balladát Tóth János Gergely narrátor meséli el, a főszereplő párt alakító népénekesek, Albert Anna Leona és Gubinecz Ákos az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadtak, melyek az Era Nova Kamarazenekar, Bohus Emese és Szöllősi Katalin – hegedű, Nagy Salamon – brácsa, Kiss Csongor – cselló, valamint Dobozy Ágoston – zongora és Erdő Zoltán – tárogató előadásában sodorták a hallgatót a történet mélységeibe – mondta a zeneszerző, Keresztury-Albert Zsolt.
A magyar lélek hangjaként emlegetett kultikus, ősi hangszer, a tárogató dallamai vezettek végig a történet színhelyein, különleges élménnyel gazdagítva a jelenlevőket, akik végül hosszasan zúgó tapsukkal többször is visszahívták a művészeket a színpadra.
A nagyszabású zeneművet a Szent István Filharmonikusok és Kórus közreműködésével 2025. november 15-én a budapesti Zeneakadémia nagytermében mutatták be.
– A mű tárogatómuzsikával és színpadi mozgással kibővített, kamarazenekari változatát pedig itt, Komáromban mutattuk be először, tehát ősbemutatóról beszélhetünk. A továbbiakban, egészen novemberig Kárpát-medence-szerte sok helyen, Szabadkán, Lendván, Zágrábban, Magyarországon pedig Siófokon, Bicskén, Kapolcson és további budapesti helyszíneken is szeretnénk fellépni ezzel a kisebb kamarazenekari formációval. A Felvidéken ezzel kapcsolatban a pozsonyi Liszt Intézettel, valamint a dunaszerdahelyi és a kassai műsorszervezőkkel is tárgyaltunk, de a további meghívásokat is szeretettel várjuk. Az elérhetőségem, ahol a produkcióval kapcsolatos információkat, fotókat és videó-felvételeket is találnak.
Az eddigi tapasztalatok nyomán a zeneszerző elmondta, örömmel tölti el, hogy műve megérintette az emberek lelkét, de szakmai berkekből is kapott dicséreteket. Eredics Gábor, Kossuth-díjas népzenész, az MMA tagja szerint „Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző Penta essentia című, tartalmi szempontból rendkívül invenciózus műve életrajzából és nagyobb közössége, a magyarság sorskérdéseihez fűződő válaszkereséséből szervesen következik: művével a magyar karakter sokszínű egységét kívánta kifejezni a zene nyelvén”. Erdő Zoltán, Magyar Örökség-díjas tárogatóművész, a Nemzeti Tárogatóintézet elnöke így fogalmazott: „Örömmel tölt el, hogy Keresztury-Albert Zsolt, a fiatal magyar zeneszerzők generációjának kiváló képviselője már hosszú ideje töretlen érdeklődéssel tanulmányozza a tárogató műfaji, technikai és hangszínbeli alkalmazásmódjának lehetőségeit. Ritka pillanatnak számít továbbá a hangszer XXI. századi életében, hogy a magyar néplélek zenéiből táplálkozó komponista szólisztikus szerepben mutatja be a tárogató történelmi korszakokon átívelő, különlegesen egyedi, éneklő hangját”.
Megjelent a MAGYAR7 10. számában
