Mit hozhat az ipari park Rimaszombat számára?
Több éves előkészítést és építkezést követően június derekán megnyitotta kapuit a reflexGroup új gyártóüzeme a rimaszombati ipari parkban. A Winkelmann Group beruházásaként megvalósult üzem a következő években mintegy 450 munkahelyet hozhat létre a régióban, miközben megjelenése új lehetőségeket teremthet a helyi beszállítói hálózat, a szakképzés és a további ipari befektetések számára is.
Az ünnepélyes átadással a gyár nemcsak hivatalosan kezdte meg működését, hanem a remények szerint egy hosszabb távú gazdasági és társadalmi átalakulás kiindulópontjává is vált a gömöri régióban.
A nagy médiaérdeklődéssel kísért megnyitón részt vett Robert Fico miniszterelnök, Denisa Saková gazdasági miniszter, a megye és a város vezetői, képviselői, valamint a beruházó vállalat vezetői.
A német Winkelmann-csoporthoz tartozó reflexGroup vállalat (amely a közelmúltban vette fel hivatalosan ezt a nevet) energiatakarékos fűtési és hűtési rendszerekhez készülő melegvíztároló tartályokat – vagyis bojlereket – gyárt, elsősorban európai piacokra.
A beruházás a gyakran elmaradottként jellemzett gömöri térség egyik legjelentősebb ipari fejlesztésének számít az elmúlt években. A német tulajdonú vállalat mintegy 120 millió eurót fordított a rimaszombati gyár megépítésére, ahol az évtized végéig legalább 450 munkahely jön létre.
Jelenleg 185 alkalmazott dolgozik az üzemben (egy műszakban), számuk várhatóan már jövőre elérheti a háromszázat, s a vállalat fokozatosan állna át a két, majd három műszakos munkarendre.
A 49 ezer négyzetméteren elterülő üzemben a gyártás jelentős részét automatizált rendszerek és robotizált hegesztőállomások végzik, ugyanakkor a vállalat számos szakmában kínál munkalehetőséget a régió lakosainak. A három gyártócsarnokban a fémlemezek feldolgozásától kezdve a hegesztésen és zománcozáson át egészen a végső összeszerelésig zajlik a termelés. A gyártás része a fűtőspirálok elkészítése, a tartályok legyártása és szigetelése, valamint több alkatrész helyszíni előállítása is. A negyedik csarnok raktározási és logisztikai célokat szolgál. A tervek szerint évente mintegy 300 ezer, különböző űrtartalmú tárolótartály készül majd, amelyeknek elszállítása napi 19 kamiont vehet igénybe.
Az ünnepélyes megnyitón Robert Fico miniszterelnök kiemelte, hogy a beruházás különösen nagy jelentőséggel bír, mivel az nem Szlovákia egyik hagyományos ipari központjában valósult meg, hanem egy olyan térségben, amely hosszú ideje magas munkanélküliséggel küzd.
A miniszterelnök reméli, hogy a vállalat a német iparra jellemző munkakultúrát Rimaszombatba is elhozza, vagyis a korszerű munkakörülmények mellett versenyképes béreket is biztosít alkalmazottainak. Egyúttal arra kérte a gazdaságfejlesztésért felelős kormánytagokat, hogy ne álljanak meg az első beruházónál, hanem dolgozzanak azon, hogy a rimaszombati ipari park további befektetőkkel és új munkahelyekkel bővüljön.
Denisa Saková gazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy a projekt megvalósítása során több nehézséget is le kellett küzdeni. Elmondása szerint egy időben az is felmerült, hogy a befektető más európai uniós országba helyezi át a beruházást, végül azonban a kormányzat és a vállalat együttműködésének köszönhetően sikerült a projektet Rimaszombatban tartani és megvalósítani.
A teljesség kedvéért ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a beruházás alapjait még az előző kabinet rakta le. A helyszín kiválasztása Igor Matovič kormányzása alatt történt, míg a német befektetővel kötött memorandumot 2023 áprilisában Eduard Heger akkori megbízott miniszterelnök és Karel Hirman megbízott gazdasági miniszter írta alá.
– Sokan egy ilyen beruházás esetében Pozsonyt vagy valamelyik már jól bejáratott ipari régiót várnák. Mi azonban Rimaszombatot választottuk. Nem azért jöttünk ide, mert ez lett volna a könnyebb út. Azért jöttünk ide, mert itt látjuk a lehetőségét annak, hogy olyasmit építsünk fel, ami jelentőséggel bír az egész régió számára, és az európai ipar jövőjét is szolgálja. Szlovákia megbízható partnernek bizonyult, Rimaszombat pedig olyan helynek, amely hosszú távú növekedési potenciállal rendelkezik – mondta Christian Knechtel, a Winkelmann Group vezérigazgatója.
A város vezetése szintén bizakodó a jövőt illetően. Jozef Šimko polgármester szerint az új gyár nemcsak munkahelyeket teremt, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy újabb befektetők érkezzenek a rimaszombati ipari parkba. Mint fogalmazott, már jelenleg is folynak tárgyalások új érdeklődőkkel, így a térség ipari fejlődése a következő években tovább folytatódhat.
– Abban az időszakban, amikor a világ számos kihívással néz szembe, különösen fontos olyan értékeket teremteni, amelyek tartósak maradnak. Meggyőződésünk, hogy ez az üzem olyan hely lesz, ahol az ipari termelés hagyományai a modern technológiákkal, a szakértelemmel és a fenntartható jövő víziójával találkoznak. Most nem csupán egy új gyártócsarnokot nyitottunk meg. Új lehetőségek, új partnerségek és új sikerek előtt nyitottunk teret. Olyan helyet hoztunk létre, ahol az emberek büszkén dolgozhatnak, és ahol közösen építhetjük a jövőt. Hiszem, hogy a Winkelmann-üzem a modern ipar, a stabilitás és a gömöri régió hosszú távú fejlődésének szimbólumává válik – jelentette ki Jozef Šimko, Rimaszombat polgármestere.
A beruházás egyik visszatérő kérdése a munkaerő biztosítása volt. A vállalat és a helyi vezetők egyaránt hangsúlyozzák, hogy céljuk a szlovákiai munkaerő alkalmazása, külföldi munkavállalók bevonása csak minimális mértékben jelenik meg.
Peter Daniel üzemigazgató hangsúlyozta, hogy a vállalat hosszú távon a helyi és szlovákiai munkaerőre kíván építeni. Elmondása szerint jelenleg egyetlen külföldi munkavállaló dolgozik a gyárban, aki a termelés irányításáért felel. A cég a munkaerő-felvétel során szorosan együttműködik a munkaügyi hivatallal, és továbbra is új munkatársakat keres többek között a gyártás, a logisztika, a minőségbiztosítás és a műszaki területek számára.
Bár a hegesztési folyamatok jelentős részét robotok végzik, a technológiai fejlettség ellenére is széles körben keresnek munkavállalókat, a gyártósori operátoroktól és hegesztőktől kezdve a CNC-gépkezelőkön át egészen a magasan képzett szakemberekig.
Ondrej Lunter, Besztercebánya megye elnöke szerint a beruházás nemcsak új munkahelyeket teremt, hanem hosszú távon is kiszámítható fejlődési lehetőséget kínál a térségnek, ugyanakkor a régiónak egyszerre kell reagálnia a gazdasági és az oktatási kihívásokra is. Mint fogalmazott, a vállalat munkaerőigényéhez igazodó szakképzési programokra van szükség, hogy a fiatalok és a pályamódosítók egyaránt helyben találhassanak munkát az új ipari környezetben. Ennek érdekében a megye Rimaszombatban a nyustyai szakközépiskola kihelyezett képzésének elindítását tervezi, emellett átképzési programokkal is segítené a leendő munkavállalók felkészítését. Lunter egyúttal köszönetet mondott a beruházás megvalósításában közreműködő kormányzati szereplőknek, hangsúlyozva, hogy a sikeres gazdaságfejlesztés csak az állam, a megye, az önkormányzatok és a beruházó együttműködésével valósulhat meg.
A beruházás előkészítésében részt vevő helyi szereplők közül Juhász Péter megyei alelnök részletesen beszélt arról, milyen hosszú folyamat vezetett a döntésig. Mint fogalmazott, több ország is versenyben volt a beruházásért.
– árulta el a megye alelnöke. Juhász Péter szerint a gyár nem egyszerű összeszerelő üzem, hanem teljesen új technológiai szintet és minőséget képvisel.
– Ez nem félkész termékekről szól, hanem teljesen új, automatizált, high-tech rendszerekről. Ilyen szintű beruházás ritka a régióban – mutatott rá, hozzátéve: a projekt akár a helyi kivándorlás lassításában is szerepet játszhat, hiszen sok fiatal számára kínálhat helyben karrierlehetőséget.
A városvezetés ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a fejlődés komoly infrastrukturális kihívásokat hoz: a több száz új dolgozó számára lakhatást, közlekedést és egyéb szolgáltatásokat kell biztosítani.
Halász Attila rimaszombati vállalkozó és polgármesterjelölt elmondta, hogy az általa üzemeltetett étteremben már eddig is napi szinten lehetett olasz és német szót hallani. A két évnyi munkálatok során a városban laktak, étkeztek a beruházáson dolgozó mérnökök, tervezők, alkalmazottak, s már ez is egyfajta plusz bevételt eredményezett. Halász ugyanakkor rámutatott, hogy a városban további lakhatási és infrastrukturális fejlesztésekre volna szükség, a megnövekedő teherforgalom miatt pedig egyre égetőbbé válik az R2-es gyorsforgalmi út hiányzó gömöri szakaszainak megépítése.
Megjelent a Magyar7 2026/27.számában.
