Mindennapi kihívásaink: Elfogadni az autizmust!
Sokan nem tudják, hogyan viszonyuljanak az autista emberekhez. A társadalom nagy része csak azt érzékeli, hogy az autisták különlegesek, mások, ismeretlenek. Az emberek pedig általában tartanak az ismeretlentől. Vannak azonban olyan szülők, akiknek meg kell tanulniuk élni ezzel a fejlődési rendellenességgel, valamint elfogadniuk azt.
A nagyfödémesi Konrádko polgári társulás és a pozsonyi Carissimi nonprofit alap szervezésében szakmai napot tartottak a galántai Pázmány Péter házban az Autizmus – egy önállóbb életért mottó jegyében. A szervezők szülőként maguk is érintettek ebben a különleges fejlődési rendellenességben, hiszen autista gyermeket, illetve fiatal felnőttet nevelnek.
Slezák Erika a már fiatal felnőtté cseperedő Konrád édesanyja, a családban tizennyolc éve minden napjuk az autizmus körül forog. Erika aktivitásának, elszántságának köszönhetően már több hasonló, magyar nyelvű szakmai napon és konferencián foglalkoztak az autizmussal Szlovákiában.
Magyarország fényévekkel előbbre van ebben a kérdésben, mint Szlovákia, állítja, sőt szinte az összes közép-európai állam előttünk van az autizmus korai felismerésében, és az autista gyerekek, fiatalok oktatásában.
A felvidéki szakmai konferenciák azért is fontosak, mert platformot biztosítanak a szülőknek és a szakmabelieknek a találkozásra, problémáik, kérdéseik közös felvetésére és megvitatására. Erika hozzáteszi, minden ilyen szakmai előadás tud újat adni neki is, aki pedig már közel húsz éve érintett, és még mindig elérzékenyül és sír, ha más szájából is hallja az érintett családok számára kimondhatatlant.
Az Autizmus – egy önállóbb életért szakmai napon az autisták képzésének olyan neves magyarországi szakemberei adtak elő, mint Havasi Ágnes, az Autizmus Alapítvány munkatársa, egyetemi oktató és Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének elnöke.
Havasi Ágnes úttörőnek számít az autizmussal élő személyek kommunikációjának fejlesztésében, huszonnyolc éves tapasztalattal rendelkezik. Az autizmus kutatása valóban előbbre tart Magyarországon, mint a Felvidéken, és ma már van külön autizmus szakirány a felsőoktatásban is.
A közösség számára már nem lehet releváns az az elgondolás, hogy vannak eltérően fejlődő gyerekek, és őket meg kell javítani, mondta.
– Közös világban élünk, ezért elengedhetetlen, hogy a társadalom tudomást szerezzen a rendellenességekről. Nem elég érzékenyíteni, tudást kell adni, mert akkor nem fogunk félni – hangsúlyozza a szakember, aki tanácsokat is ad ahhoz, hogyan viszonyuljunk az autistákhoz. Egyben úgy tartja, a társadalom igenis elfogadó, ha felismeri, feltételezi, hogy a viselkedészavarok hátterében eltérő fejlődés is lehet.
– Ha például szóba keveredünk a játszótéren egy autista kisgyerekkel, aki a mi gyerekünk mellett játszik, fontos arra figyelni, hogy konkrétak legyünk, egyszerűsítsük a mondanivalónkat, de közben természetesen viselkedjünk – magyarázza Havasi Ágnes. A legnagyobb hiba, amit egy autizmussal élő személlyel szemben elkövethetünk, ha a mi tipikus gondolkodásmódunkkal ítéljük meg a nem tipikus emberek gondolkodását, és úgy véljük, hogy mindenkinek egyformának kell lennie. Jó elfogadni azt, hogy az emberiség sokszínű, és ebben az eltérésben vannak olyanok, akik jobban különböznek tőlünk, mondta a magyarországi szakértő.
Megjelent a Magyar7 2022/21.számában.
