2026. június 29., 15:32

Mindenkinek jár az emberhez méltó időskor – Marcinkó Zoltánt kérdeztük

Jövőnk nagy kihívása az idősgondozás. A népesség elöregedésével együtt jár, hogy egyre többen szorulnak segítségre hajlottabb korukban. Marcinkó Zoltán, Béna polgármestere, a Magyar Szövetség Losonci járási elnöke és a párt Besztercebánya megyei képviselőjelöltje egy uniós mikrorégiós projektet vezet, amely Füleken és környékén foglalkozik az idősgondozással.

Marcinkó Zoltán, Béna polgármestere

Fotó: Marcinkó Zoltán archívuma

„A megye kezdeményezésére lett megalkotva egy projekt tíz központtal, ahol az alkalmazottak az idősgondozást segítik elő, tehát a szociális szolgáltatásokat, magyarán a házi gondozást, különböző tanácsadást, vagy akár segítjük az egészségügyi segédeszközök kölcsönzését is. Az a cél, hogy mivel kevés az intézmény, ezért inkább az otthoni gondoskodást, a minél hosszabb ideig tartó otthoni létet, minőségi életet helyezzük előtérbe, főleg az idősek számára. Három alkalmazottunk van, akik főleg koordinációs munkát végeznek, tehát például elintéznek mindennemű adminisztrációt az idősek körül.

Fülek és környékének lakosságáról, összesen 13 településről és húszezer emberről van szó. Most készítjük elő a következő lépést, a házigondozói szolgálatot és a szociálistaxi-szolgálatot, amit hamarosan be akarunk indítani. Ezen kívül gyűjtjük az egészségügyi segédeszközöket, hogy egy kölcsönzőt hozzunk létre, hogyha valakinek nagyon gyorsan szüksége van, mondjuk, mankóra, járókeretre, kerekesszékre, akkor tudjunk reagálni erre. Szociális projektünk célja, hogy önfenntartó legyen, tehát meg tudjuk oldani ezt uniós források nélkül is. Mert ezek nem lesznek biztosítva korlátlan ideig, hanem még körülbelül három évre”

– tájékoztatja portálunkat.

Mint hozzáteszi, Fülekre és környékére is jellemző az elöregedés. Ennek szemléltetésként elmondja, hogy a tizenhárom község közül, beleértve Füleket is, csak három településen mutatható ki pozitív népszaporulat. Jellemző a régióra, hogy sokan külföldön dolgoznak, és az itthon hagyott idősek ellátása nem mindig egyszerű a családtagok számára.

Amióta szeptembertől a hivatalok átvették a rászorultság elbírálását, elég nehéz segítséghez jutni, az ügyintézés hosszadalmas.

Néha az az érzése az embernek, mintha csak arra várnának, hogy meghaljon a beteg. Van olyan fekvő betegünk, akinek fél éve intézzük a támogatást és még mindig nincs meg a végleges eredmény. Egy agyvérzéses emberről van szó és az illetékesek azt állítják, hogy az állapota idővel javulhat. Ám egy 70 év fölötti személynél ez már nem olyan egyszerű a dolog, nem is mindig épül fel arra a szintre, hogy önellátó legyen. A rákos betegek szintén gondban vannak, mert ők sem kapják meg a megfelelő gondozást”

– ad egyfajta látleletet a jelenlegi állapotokról.

Fotó: pixabay.com

Kérdőjelek sokasága

Január 1-től pedig azzal számolnak, hogy beindul a szociális reform. Tehát ez az úgynevezett utalványos rendszer lép érvénybe, ha csak el nem halasztják. És az teret nyit a szociális szolgáltatásoknak. A rászorultság öt szintje megmarad. Az első szinten az érintettek 200 eurót fognak kapni havonta, a leginkább rászorulók pedig 700 eurót. Az idősek azt beválthatják szociális szolgáltatásokra.

Ami biztos, mi vállaljuk a szociális szolgáltatások intézését, akár még az orvosokkal is egyeztetünk és a gyógyszereket is kiváltjuk. Ezen kívül gondos óráink vannak, amelyeknek koordináljuk a működését, és ezek egy központra vannak kötve. Ha valamelyik idős ember, aki egyedül él, elesik, akkor mindjárt jelez. Akár életet is menthet, volt már rá példa”

– fűzi hozzá.

Előfordul az is, hogyha valaki Besztercebányára megy orvosi kivizsgálásra és nem tud jól szlovákul, akkor el is kísérik. Marcinkó Zoltán szerint az is feladata központjuknak, hogy azokat a kompetenciákat, amelyek a községekre hárulnak szociális ügyekben, megoldják. Tegyük fel, hogy egy magatehetetlen, idős embert haza kell hozni Ausztriából. A hazaszállítását a községnek kellene oldania, de a központ átveszi ez a kompetenciát.

A beteg szempontjából a legjobb megoldás minden esetben az, ha a családtag tudná gondozni, ami már ma is működik, de ebben is változás várható. Még nem tudni száz százalékosan, hogy milyen lesz ez a szociális reform. A családtagok akár még rosszabbul is járhatnak. Megemlíti, hogy amíg ezt az úgynevezett elbírálást a községek oldották, addig gyorsabban ment és sokkal több volt a pozitív elbírálás. Ezt a központosítást negatív dolognak látja.

Nagyon nehézkes lett a rendszer. Mi ezt, ahogy lehetőségünk van rá, oldjuk Besztercebánya megyében. Lunter elnök úr már négy évvel ezelőtt is kongatta a vészharangot, hogy még nem ég a háztető, de hamarosan égni fog, mert rettentő gyorsan öregszik el a lakosság. S ezzel valamit kezdeni kell. Intézményeink nincsenek. Sok-sok milliós beruházás lenne hirtelen idősotthonokat építeni és fönntartani. Másrészt az alacsony nyugdíjú emberek nem bírnák megfizetni az intézményi gondoskodást. A reform mindenképpen a család nagyobb felelősségével is számol, akár az anyagiak területén is.

Jónak tartom az ún. asszisztált lakások bevezetését, ahol egy ember által felügyelt egyszerűbb lakásokban lakhatnának a rászorulók" – mondja.

Véleménye szerint a szociális szférának non-profit alapon kellene működnie, mert akkor tudná a legolcsóbb szolgáltatásokat nyújtani.

A képviselőjelölt elmondja, hogy egyre több az ügyfelük, hiszen ők leveszik a községek válláról a terhet az ügyintézéssel.

Ma már ott tartunk, hogy nem merjük bővíteni a mikrorégió területét, mert már lassan nem győzi az a három ember a munkát. Ha ehhez jön majd az otthoni ápolás, akkor itt egy elég szép foglalkoztatási eredményt is el fogunk tudni érni. S megkapják azokat a szolgáltatásokat az idősek, amikről lehet, eddig nem is tudták, hogy jogosultak lennének rá. Tehát így az időskori utolsó éveket úgy gondolom, hogy sokkal nagyobb komforttal, sokkal nagyobb megbecsüléssel tudjuk nekik biztosítani. Nagyon érdekes négy év elé nézünk, úgy gondolom, nagyon sok minden fog változni. Csak, ha az állam „tető alá hoz” egy szociális reformot, azt ugye ki kéne „stafírungozni”, mint új ágazatot, vagyis pénzt kellene beletenni. A bevett szokás pedig általában az, hogy elveszik a pénzt az önkormányzatoktól.”

Hozzáteszi: a községek, a 2025-ös adatokból kiindulva a személyi jövedelemadó 6,3 százalékát az idősekre kapják. És a megye a költségvetésének 32 százalékát kapja erre a célra. Ez tekintélyes, félmilliárdos összeg országos szinten. Marcinkó Zoltán szerint a központosítás irányába tartunk.

Megosztás

Címkék