Minden magyarnak jut egy porszem Petőfiből
Magyar gyereket magyar óvodába és iskolába! Sokszor és sokat érvelünk ezzel a mondattal a Felvidéken. A meggyőző érvek között mindig szerepel a magyar irodalom ismerete, amelynek alapköve Petőfi Sándor költészete. Valóban azt akarod, ne hallja gyermeked a János vitéz szavát, ne tudja, hogy áll egy kis lak a nagy Duna mentében? – hangzanak a kérdések.
Szakadó esőben érkezem meg a Mátyusföld és a Csallóköz határán elterülő Vágfarkasdra. A környéket körülölelő, hömpölygő folyó „lehúzta” az esőt. Így mondják Mátyusföldön. Bár a nyári eső aranyat ér, nem leányálom esernyővel a kézben, sárban, pocsolyában taposva méltón végigállni egy szabadtéri rendezvényt, mind a résztvevők, mind a szervezők részéről. Mégis magyar kötelesség ez, hiszen Vágfarkasdon Petőfi-szobrot avattak, amely Lantos Györgyi alkotása.
– jutnak eszembe útközben a Föltámadott a tenger költemény sorai, amelynek üzenete ma is aktuális.
Kétszáz év telt el a költő születése óta. Ennek apropóján hirdettek Petőfi-emlékévet 2022-re.
Petőfi Sándor költészete máig él, nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné a János vitéz kezdő sorait vagy a Nemzeti dal refrénjét.
A magyar nóták között is szép számmal szerepelnek megzenésített Petőfi-versek, életképek és helyzetdalok. Számtalan emlékmű, kiadvány állít emléket a vátesz költőnek, aki rövid életében sűrűn megfordult tájainkon is. Szlovák származású édesanyja révén Petőfi a szlovák és a magyar nép közötti kapocsnak is tekinthető.
Édesapja Petrovics István, édesanyja pedig Hrúz Mária, mindketten, innen, az északi végekről származtak. Édesapja családja Trencsén mellőli, édesanyja pedig Turócszentmárton mellett született.
– véli Csenger Tibor, aki a Petőfi-szobor avatásán mondta el ünnepi beszédét.
Petőfi fontosságáról az irodalomban Vágfarkasd neves szülötte, Polgár Anikó, író, költő, egyetemi tanár, irodalomtörténész tartott rövid, érdekes megemlékezést.
Petőfi sokarcú költő volt, akit rengeteg irányból meg lehet közelíteni irodalomtörténeti szempontból is, de az értéke megkérdőjelezhetetlen.
Máig kultikus tisztelet övezi még azokat a tárgyakat is, amelyeket a költő használt, vagy amelyekről bizonyítható, hogy a környezetében voltak. Például az utazóládája is muzeális tárgy lett, vagy a kocsonyástál, amelyből a kiskunfélegyházi szomszédoknál kocsonyát evett a kis Sándor. A kultusz, a hódolat szertartásának helye egy sír lehetne, amely a hamvakat őrzi, de ő rejtélyesen eltűnt… Jókai Mór ennek kapcsán megállapította, a sír hiányában minden magyarnak jut egy porszem Petőfiből.
– magyarázta Polgár Anikó.
Egy-egy emlékmű vagy szobor az adott közösség identitását is erősítheti. Petőfi nemcsak származása révén lehet a nemzetek közötti megértés jelképe, hanem a világszabadság eszméje miatt is, amelyet a magyarság mellett más népekre is kiterjesztett.
Vágfarkasdon már az elmúlt századokban is állítottak emlékműveket.
A 18. században a kolerajárvány áldozatainak emeltek szobrot, 1930-ban az első világháborúban elesett hősök emlékére, a második világháborúban szenvedetteknek pedig 1992-ben avattak emlékművet.
Néhány éve a falu közepén egy emlékmű emlékeztet a trianoni tragédiára és a kitelepítésre is.
– mondta Restár János, a falu polgármestere.
Úgy véli a farkasdiak magyarságukkal, kultúrájukkal, hitükkel kötődnek Petőfi Sándorhoz.
A polgármester kiemelte, még tavaly tavasszal merült fel a gondolat, hogy a térre egy Petőfi-szobrot állítsanak, idén március 15-re már kimondatott a szándék, hogy létrejöjjön a szobor.
A falu tizenegy önkormányzati képviselője egy emberként támogatta a kezdeményezést. A képviselők már megválasztásukkor lemondtak járulékukról, így a megtakarított összeget a szobor létrehozására fordították. A költségeket nem pályázatból, nem az önkormányzati költségvetésből állták, hanem a tizenegy képviselő és a polgármester anyagi hozzájárulásából. Restár János kiemelte, Petőfi olyan személyiség, aki méltán köti össze a felvidéki magyarságot a szlováksággal. Erre utalnak a kétnyelvű versidézetek, amelyeket a szoborhoz vezető ösvénynél, botlóköveken helyeztek el.
Vágfarkasd polgármestere, kihasználva az ünnepi alkalmat, köszönetet mondott a magyar kormánynak a sok támogatásért, amit a falu oktatására, a helyi református óvoda létrehozására fordított, valamint a Rákóczi Szövetségnek is megköszönte a Felvidékre juttatott anyagi és morális támogatást.
A magyar kormányt Czunyiné Bertalan Judit, kormánybiztos képviselte a rendezvényen, a pozsonyi nagykövetségről Janikovics Gyula tanácsos érkezett. Az ünnepi beszédeket követően a helyi plébános, Varga Róbert atya és Erdélyi Pál református lelkész megáldották a szobrot. Az ünnepség a Távolból című vers és a magyar Himnusz eléneklésével zárult.
