Minden egy helyen Szőgyénben
Már eddig is komplexumként működött a nagy udvarral, kúttal, ólakkal, nádfedeles nyári konyhával rendelkező szőgyéni tájház, igazán különlegessé a különálló régészeti múzeum tette. Egy határon átnyúló pályázatnak köszönhetően a tájház bekerített udvarán további épületeket emeltek és újítottak meg.
Megépült egy kis közösségeknek helyet adó pajtaépület, valamint az oszlopos piactér, amely a helyi termelőknek kínál kulturált lehetőséget az árusításra. Az itt működő termelői piac összeköttetésben lesz a magyarországi Bajóttal és Nagymarossal, az esztergomi és párkányi piacokkal. A helyszín elkészült, most már csak rajtunk áll, hogy élünk-e az ebben rejlő lehetőségekkel.
– mondja el a nem mindennapi befektetés kapcsán Méri Szabolcs polgármester.
Hozzáfűzi, régebben sikerült megvásárolniuk még egy hosszú parasztházat a tájház mellett. Akkor még nem volt különösebb elképzelés, hogy mi is legyen a funkciója, de mára világossá vált, ott fogják interaktívan bemutatni a régi mesterségeket. Kialakítottak benne egy jól felszerelt modern konyhát, ahol folyhat a lekvárfőzés, savanyítás, gyümölcs- és gyógynövényszárítás.
A kemencében sülhet a kenyér, kuglóf és a lepény. A tájházi dolgozók mellett lesz ott még egy alkalmazott, aki fogadja az érkező gyermek- vagy felnőtt csoportokat.
A kivitelezés a neves szőgyéni építész, Smidt Tamás tervei alapján valósult meg.
– mondta
Az oszlopos piactér is válasz a ma emberének. Fontos volt, hogy átlátható legyen már az utcáról is. Most már van épített közeg, csak rajtunk áll, hogy élővé tegyük, például egy hétvégi sütéssel, közös lekvárfőzéssel, miegymással, hiszen a termelői piacok újraéledésének vagyunk tanúi sok helyen.
A 16 évvel ezelőtt felavatott tájház egyetlen szobájában sincs oda nem illő tárgy. Az embernek az az érzése, hogy egy 1920-as években élő család mindennapjaiba csöppent bele.
Hozzáteszi, nemcsak a környékről, hanem távolabbi vidékekről, és Magyarországról is érkeznek hozzájuk látogatók.
Kuriózum, hogy a szőgyéni ásatások régészeti anyaga a község saját mú- zeumában tekinthető meg.
– Mivel meg tudtuk venni a szomszédos házat is, lett helye a múzeumnak. Az érsekújvári Thain János Régészeti Múzeum kihelyezett részlege lettünk, ahova hosszú távú kölcsönszerződéssel megkaptuk a régészeti leleteket. A legnevezetesebb ásatás Viera Pavúková régésznő nevéhez fűződik. Ezek alapján sokat megtudtunk a község őskori történelméről. Drenkó Zoltán pedig két elpusztult templomot tárt fel. Mondhatom, egyedülálló kiállítási anyagunk van, amely által feltárul a község több mint hét évezredes múltja – emelte ki Svajcer Edina.
A július 8-ai avatón már az új konyhában sült a kolbász és a cigánypecsenye, a kemencében a lepény. Másnap pedig a Pató Pál Napok látogatói teljes egészében birtokba vették az épületegyüttest.
Megjelent a MAGYAR7 hetilap 28. számában.
