Mindannyiunknak megvan a helye ebben a világban – Megemlékezés az aradi vértanúkról Pozsonyban
Idén is megemlékeztek a pozsonyi és Pozsony környéki magyarok az aradi vértanúkról. A megemlékezésre hagyományosan a Kecske-kapui evangélikus temetőben, báró Jeszenák János sírboltjánál került sor a Csemadok Városi Választmánya, a Csemadok Ifjúsági Tagozata és a pozsonyi Liszt Intézet szervezésében.
„Áldom Pozsony lakóit, áldom a megárvuló pozsonyi gyülekezetet, áldom szegény ártatlan gyermekeimet, áldom drága feleségem, a császárt és áldom azokat is, akik elítéltek. Kérem Isten kegyelmét és áldását hazámra, hogy az szabad és boldog legyen” – kezdte ünnepi beszédét a megemlékezésen Nagy Olivér evangélikus lelkész ezzel a Rázga Pál evangélikus mártírlelkész utolsó imádságából vett idézettel, akit a pozsonyi vértanúk egyikeként végeztek ki.
Nagy Olivér elmondta, nem véletlenül beszél Rázga Pálról, szeretné ugyanis megragadni az alkalmat, hogy egy kérést intézzen a tisztelt emlékezők, illetve illetékesek felé. „Ugyan a Szlovákiai Evangélikus Egyház Püspöki Kara tavalyi budapesti látogatásán a viszonyosság magasztos elvét emlegetve ígéretet tett erre, és az ügy más fórumokon is egyeztetések tárgyát képezi,
a jogtalanul kivégzett vértanú emléktábláját a mai napig nem sikerült visszahelyezni”
– fogalmazott az evangélikus lelkész beszédében hozzáfűzve, annak üres helye ma is mementókén áll az Apácapálya út 22-es száma alatti épület homlokzatán, ahol valaha volt,
„vagy inkább egy tátongó sebhelyként figyelmeztet a kegyeletsértés határát súroló, a helyi magyar közösséget figyelmen kívül hagyó magatartásra”.
Az ünnepi szónok kiemelte azt is beszédében, úgy tűnik mintha a nemzet az elmúlt években magára talált volna, mintha a helyére billent volna az egyensúly.
Mindez egy olyan nemzeti kormánynak köszönhető, amely európai szinten is megállja a helyét, kiáll az elszakított területein élőkért, és békéért kiált a szomszédos testvérháború közepette is”
– mondta Nagy Olivér hozzáfűzve, sajnos, a fizikai határok megléte miatt mi, felvidéki magyarok ennek csak közvetett részesei vagyunk. „Sőt megvagyunk fosztva attól a megtartó erőtől, amellyel egy hatékonyabb érdekképviselet bírhatna” – mondta hozzáfűzve, ennek következményei, a közöny, a bizalmatlanság és az őseink által hagyományozott értékektől való eltávolodás sokszor ordító és pusztító.
A Rázga Pálra jellemző áldozatkészséget kell a népben felkelteni és megerősíteni azért, hogy a szabadság, nemzeti egység és függetlenség igaz ügye győzelmet arasson, mondta.
– mondta.
„Mindannyiunknak megvan a helye ebben a világban, ahova a jó Isten teremtett bennünket. Egy másik jeles felvidéki személyiség, Szentiványi József, a trianoni veszteségeket követően azt mondta: Mindenki maradjon a helyén, s ezek az egyszerű szavak arra indítanak bennünket, hogy vállaljuk fel az Úristentől ránk ruházott feladatainkat, nézzünk szembe azokkal a kihívásokkal, amelyek nemzetünk érdekében arra indítanak bennünket, hogy lépjünk, tegyünk ne csak ennek a közösségnek a megmaradásáért, hanem az egész közép-európai kultúra megmaradásáért is" - zárta ünnepi beszédét Nagy Olivér.
Az ünnepi beszéd után sor került a koszorúk elhelyezésére. A megemlékezésen jelen volt Márvány Miklós, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa, Venyercsan Pál, a pozsonyi Liszt Intézet igazgatója, Forró Krisztián, a Szövetség elnöke, Mózes Szabolcs alelnök és Sólymos László OT-elnök, valamint Duray Miklós, a SZAKC tiszteletbeli elnöke is.
Idén rendhagyó módon a megemlékező ünnepséget megelőzte egy történelmi séta a Kecske-kapui Evangélikus Temetőben Görföl Jenő, a Csemadok Országos Választmányának titkára vezetésével.
„A szabadságharc résztvevői, illetve a reformkor néhány jellegzetes alakjának a sírjához látogattunk el az evangélikus temetőben. Ezek közé tartozik Rázga Pál és feleségének a sírja, de megálltunk Szeberényi Lajos sírjánál, aki Petőfi barátja volt, és Pozsonyban jártakor mindig meglátogatta őt a költő” – fogalmazott portálunknak Görföl Jenő. „Ejtettünk néhány szót báró Jeszenák Jánosról, de a síremlékekről és azok állapotáról is” – mondta.
De megálltak a történelmi séta résztvevői Felicides Lajos negyvennyolcas honvéd síremlékénél is, majd a temetőkápolnánál, Samarjai Károly családi sírboltjánál, aki szintén jóbarátja volt Petőfinek, leveleztek is. „De itt van eltemetve Heckenast Gusztáv is, ugyanabban a kápolnában, ő volt az a nyomdász, akinél a 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták. Végül pedig megálltunk Kanka Károly híres pozsonyi szemészorvos sírjánál, aki Bécsben végezte az egyetemet, de nagyon fiatalon a honvédsereg orvosa lett, majd Görgey alakulatának volt a főorvosa. 1864-ben pedig a pozsonyi országos kórház szemészeti osztályának főorvosává nevezték ki” – tette hozzá Görföl Jenő.
